A magyar önkormányzatok lehetőségei a klímaváltozás elleni küzdelemben
2021 / 02 / 11 / Perei Dóra
A magyar önkormányzatok lehetőségei a klímaváltozás elleni küzdelemben
Aszályok, árvizek, hőhullámok – a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségeket és következményeiket a városokban és a vidéken élők már most érezhetik a bőrükön, az előrejelzések szerint pedig ezek egyre gyakoribbá válnak, és súlyosan érintik a hazai településeket. Léteznek azonban olyan megoldások, melyekkel költséghatékony és természetbarát módon védekezhetünk az éghajlatváltozás hatásai ellen. Ez volt az egyik fő témája „Az önkormányzatok lehetőségei a klímaváltozás elleni küzdelemben a 2021 – 2027-es időszakban” című online klímakonferenciának.

A Belügyminisztérium és a WWF Magyarország LIFE-MICACC projektje keretében már elkészültek az első, a természetes vízmegtartásra épülő tervek, amik hosszú távon segítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. Kerpely Klára, projektvezető, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi szakértője számos érdekességet megosztott a hallgatósággal az online eseményen.

Elkelne már egy "ökokönyvelés" de senki sem tudja, milyen árcédulát aggassunk a természetre Rég magunk mögött hagytuk azt a kort, amikor felelőtlenül fogyaszthattuk környezeti kincseiket, és bár a szakértők évek óta kérik az országokat, hogy határozzák meg a természet nyújtotta szolgáltatások értékét, mégis úgy tűnik, ez a feladat még sokáig a jövő egyik megoldandó problémája marad.

Globális kihívások – lokális válaszok

A World Economic Forum minden évben közzéteszi a legfenyegetőbb globális kockázatok listáját, ami 2021-ben az alábbiak szerint alakult: első helyen a járványok állnak, rögtön ezután következik a klímaválság, majd a tömegpusztító fegyverek. A lista negyedik helyén a természet pusztulása, míg az ötödik, egyben utolsó, a természeti erőforrások válsága. Jól látszik tehát, hogy - ha egy pillanatra figyelmen kívül hagyjuk a járványhelyzetet -, a klímaválság a világ egyik legégetőbb megoldásra váró problémája. A szakértő a WWF kétévente megjelenő kiadványáról, az Élő Bolygó Index aktuális adatairól is beszélt:

a dokumentum első, 1970-es megjelenése óta a vadon élő állatvilág populációja átlagosan hatvannyolc százalékkal zsugorodott.

Nem meglepő módon, a folyamat első számú kiváltó oka az emberiség; az éghajlatváltozás nyomást gyakorol az ökoszisztémára, az összes terület harminc százalékán mezőgazdasági termelés folyik, miközben az élelmiszerek egyharmada kárba vész. Kerpely Klára szerint azonban még helyreállíthatjuk a természetet, mivel mi vagyunk az a generáció, akinek ez a lehetőség a kezében van. Arról nem beszélve, mekkora szükségünk van a természetre, ami egészségünk és jóllétünk alapja, pusztulása viszont egyrészt globális gazdasági károkat okoz, másrészt a biológiai sokféleség elengedhetetlen élelmezésünk biztonságához. Mindemellett tudatában kell lennünk, hogy még ha sikerül is elérni a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzését, vagyis másfél Celsius-fok alatt tartani a hőmérsékletet, akkor is alkalmazkodnunk kell a változó világ körülményeihez, mivel egyre szélsőségesebb időjárásra, árvizekre készülhetünk. (Budapest hőmérséklete például pár éven belül megegyezhet Rómáéval). Szemléltetésképp érdemes pár percet szánnunk az alábbi ábra tanulmányozására:

Kerpely Klára továbbá megjegyezte, hogy a jövőben természetre alapozódó megoldásokat kell találnunk, mert a technológián alapuló megoldások vezettek a jelenlegi állapotokhoz.

A klímaváltozás hatásaitól, a szélsőséges időjárási eseményektől számos magyar kistelepülés szenved: ilyen volt például, amikor a 2010-es rekordmennyiségű, közel ezer milliméteres csapadékot, a „nagy belvizet” két száraz év követte. De az utóbbi évek is rekordot döntöttek, hiszen az 1901 óta mért adatok alapján 2018, majd pedig – a 2018-as rekordot is felülmúlva – 2019 lett a legmelegebb év. A klímamodellek szerint a hosszú, száraz időszakok, hőhullámok, aszályok egyre súlyosabb és gyakoribb gondot fognak jelenteni hazánkban, akárcsak az időszakos belvíz, az árvíz és a felhőszakadások özönvízszerű érkezése. A 2017-ben indult LIFE-MICACC projektben a partnerek arra keresnek Magyarországon alkalmazható módszereket, hogy miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre súlyosbodó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.

A projekt kiemelt célja az ország vízvesztő pozíciójának mérséklése, hazánk ugyanis noha folyókban gazdag, de medencéje csapadékban szegény.

Az éghajlati vízhiány pedig lényegében annyit tesz, hogy hazánkban nagyobb a párolgás, mint a lehulló csapadék. A szakértő konkrét példát is említett, miszerint a folyókon százkilenc köbméter víz érkezik, azonban száztizenhat köbméter távozik; ez a hét köbméteres évenkénti vízveszteség három és fél Balatonnak megfelelő mennyiség. Ezen kívül ott vannak az ország belvízelvezető csatornái, melyek évente 1,8 köbméter vizet vezetnek el.

A klímaalkalmazkodás kulcsa a helyi közösségek és a természetes élőhelyek

A hazai kistelepüléseken már zajlanak a különféle kísérleti projektek, a Pest megyei Püspökszilágyon például 2020-ban új módszerrel, lassan szivárgó rönkgátakkal védekeztek az aszály és az árvíz kettős problémája ellen, a falu patakja korábban ugyanis sokszor okozott villámárvizet, ezért a település úgy döntött, részt vesz a kísérleti projektben. Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a Belügyminisztériummal, a WWF Magyarországgal és más szervezetekkel közös kezdeményezéshez négy másik kistelepülés is csatlakozott. A projekthelyszíneken országszerte tipikusnak mondható vízgazdálkodási problémák tapasztalhatók, épp ezért lehetnek jó példák más települések számára ezek a megoldások. Püspökszilágyon a hegy- és dombvidékekre jellemző villámárvizek jelentenek veszélyt a település épített környezetére, Rákócziújfaluban a belvíz és az aszály okoz károkat a gazdálkodóknak. Bátyán a hirtelen lezúduló nagy esők, majd hosszú, száraz időszakok váltakozása jelent problémát, a Homokhátságon fekvő Ruzsa évtizedek óta küzd a vízhiánnyal és a talajvízszint folyamatos süllyedésével. Tiszatarjánban a hullámtéri vizes élőhelyek kiszáradása és az özönnövények terjedése jelzik a környezeti változást.

A jó hír, hogy a várható negatív hatásokra fel lehet készülni, és önkormányzati vagy helyi szinten is meg lehet tenni a megfelelő lépéseket.

Az önkormányzatok kulcsszereplők a klímaalkalmazkodás előmozdításában, koordinálásában, az érintettek bevonásában. A projekt keretében az öt mintaterületen azt tesztelik, hogy a klímaalkalmazkodást szolgáló, természetre alapozott vízmegtartó megoldások hogyan tudnak hatékonyan megvalósulni a tervezéstől a kivitelezésig az önkormányzatok koordinálásával. A prototípusok tavaly június végére készültek el, közös jellemzőjük, hogy kis léptékű, kis költségű zöldinfrastruktúra-beruházással helyet biztosítanak az értékes víznek: vagyis az nem okoz kárt, amikor sok van belőle, de nem folyik el, hanem megőrizhető a száraz időszakban. Ugyancsak közös vonás, hogy a víz tározásához a természet adta lehetőségeket használják fel, a visszatartott vízzel pedig vizesélőhelyeket hoznak létre – tavakat, nádasokat, parti ligeteket táplálnak, ezáltal szaporodó- és búvóhelyet teremtenek a vízhez kötődő növény- és állatvilág számára. A vízzel jól ellátott táj az emberek és a mezőgazdaság számára is kedvező, mérsékli a szélsőségeket: nyáron csökkenti a hőséget és az aszályt, kevésbé fenyegeti a fagyveszély,

ráadásul egyedi és izgalmas tájelemmel, illetve rekreációs lehetőségekkel emeli a települések vonzerejét.

A szakemberek az európai uniós támogatásból megvalósult kísérleti megoldásoktól helyben érezhető, kézzelfogható eredményeket várnak, de tájszinten csak akkor számíthatunk változásra, ha többen is követik ezt a példát, és elindulnak a vízmegtartás útján. Épp ezért a projekt célja, hogy az öt mintaterületen kipróbált módszereket minél szélesebb körben átvegyék a hasonló problémákkal küzdő települések, itthon és külföldön egyaránt. A projekt legfontosabb célkitűzése, hogy bemutassák a – hazánkban még kevésbé ismert – kis költségű, komplex és hatékony természetes vízmegtartó megoldásokat, valamint, hogy erősítsék az önkormányzatok helyi alkalmazkodásban betöltött kiemelt szerepét. Hosszú távú céljuk, hogy ösztönözzék a többi települési vezetőt is hasonló megoldások alkalmazására. Meggyőződésük, hogy minden településen van olyan helyi érték, erőforrás – például régi kubikgödör, használaton kívüli csatornaszakasz, elhagyott terület –, amire lehet építeni, aminek új értelmet lehet adni. Ebben szeretnék támogatni az önkormányzatokat. Továbbá a projekt végéig több helyszíni bejárást is szerveznek az érintett beavatkozási területeken. (A 2021-ig tartó LIFE-MICACC projekt megvalósításának előrehaladásáról a https://vizmegtartomegoldasok.bm.hu honlapon tájékozódhatunk).

„Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” című LIFE-MICACC projektet megvalósító partnerség tagjai a Belügyminisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Pannon Pro Innovációs Kft., a WWF Magyarország Alapítvány, továbbá Bátya, Püspökszilágy, Ruzsa, Rákócziújfalu és Tiszatarján községek önkormányzatai. A projekt az Európai Unió LIFE programjának, valamint a Belügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósul meg.

Cikkünket a közeljövőben frissítjük az esemény linkjével, ahol bárki visszanézheti a klímakonferenciát.

További cikkek a témában:

Amszterdam úszó városrésze nem csak látványos, de két fontos problémára is megoldást nyújthat A holland főváros északi részén egy 46 épületből álló lakóparkot építettek a csatornába.

A ködöt, a felhőt és a jéghegyet is megcsapolhatjuk a tiszta víz reményében A világon körülbelül hétszázötvenmillióan nem jutnak ivóvízhez, a problémára azonban nem a hagyományos vízforrások hasznosítása jelentheti a megoldást.

A napraforgóról mintázott ház mindig arra fordul, amerről süt a nap Ezzel pedig meg is oldja a napelemek egyik nagy hátulütőjét.

(További hasznos oldalak: https://www.met.hu/eghajlat/csapadekintenzitas/http://vizkockazat.wwf.hu/#/lessons/xakGiqvDNqs2wen1oXEBo74SK3O6TMb2 Fotó: Getty Images Hungary, Kerpely Klára)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.