Magyar kutató mutatja be a védőoltások által kiváltott immunválasz kialakulását és későbbi hatását
2021 / 03 / 31 / Perei Dóra
Magyar kutató mutatja be a védőoltások által kiváltott immunválasz kialakulását és későbbi hatását
Vajon hogyan működnek a koronavírus elleni vakcinák? A közvéleményt hónapokban óta izgató kérdés megválaszolására egy alig háromperces, mégis roppant informatív videó született.

Mára a járvány elleni hatékony védekezéshez többféle védőoltás vált elérhetővé, melyek működése eltérő alapelvekre épül, azonban az általuk kiváltott immunreakció, amely felkészíti a szervezetet a későbbi vírusfertőzés elleni védekezésre, megegyezik. Mint a videóban elhangzik, a legmodernebb típusú vakcinák nem tartalmaznak

„egész vírust, csupán a vírus egy fontos alkatrészének, az úgynevezett tüskefehérjének tervrajzát”.

Az oltással csak ezt a tervrajzot, „egy rövid RNS-darabot” juttatnak be a szervezetbe. Ez a kis darab az izomba juttatva beindítja a tüskefehérjék gyártását, később pedig lebomlik.

A WHO szerint a társadalom jelenleg öngólt lőne magának a vakcinaútlevél bevezetésével Vajon működhet megkülönböztetés nélkül egy vakcinaútlevél? A kérdés egyre több szakértőt foglalkoztat, közülük sokan mégsem az adatvédelemben - pontosabban annak hiányában - látják a legnagyobb rizikófaktort, hanem egy lehetséges új kasztrendszer kialakulásában, ami tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A hagyományos alapokra épülő vakcinák ugyanakkor egy elölt, gyengített, ám teljes vírust juttatnak a testbe. A kulcsszerep itt is a tüskefehérjéé, hiszen a tüskefehérjét a testben található dendritikus sejtek idegen anyagként mutatják be a „testszerte járőröző segítő T-sejteknek”. Mindegyik esetben ezek az úgynevezett segítők „riasztják” a szervezet immunválaszának két fő végrehajtóját, az ölő sejteket és az ellenanyagtermelő sejteket. Az ellenanyagok beborítják a testbe bejutó koronavírust, így meggátolják, hogy az a sejtfalhoz tudjon kötődni és így fertőzést okozzon. Az alábbi animáció Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, az ELTE TTK immunológus egyetemi tanárának közreműködésével készült:

A védőoltás legfontosabb eredménye az immunmemória kialakulása, ezért a beoltottaknál a koronavírus-fertőzés következtében betegség nem alakul ki, ha pedig (az esetek mintegy tíz százalékában) mégis, az is jóval enyhébb lesz, mint vakcina nélkül.

(Forrás: MTA via ELTE, Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Két újabb kínai vakcinát engedélyeztek Magyarországon Vészhelyzeti használati engedélyt kapott Magyarországon a kínai CanSino Biologics koronavírus vakcinája. A Sinopharm koronavírus elleni oltása is engedélyt kapott, de az gyakorlatilag az AstraZeneca hatóanyagára épül, tehát nem számít új oltásnak.

A „Pfizer-vakcinát” fejlesztő cég a következő oltását már a rák ellen tervezné Özlem Türeci, a BioNTech társalapítója adott interjút, melyből nem csak a járvány elleni vakcina kifejlesztésének kulisszatitkai derülnek ki, de az is, miként segíthetett a koronavírus a rák elleni oltások kidolgozásában, és ezek mikor lesznek megvásárolhatóak.

Ghánában autonóm drónok szállítják ki a Covid vakcinákat A Covid-19 pandémia kitörése paradox módon gyorsítja az új, feltörekvő technológiák fejlesztését, az amerikai Zipline vállalat például mindössze néhány nap alatt 11 ezer oltóanyag-adagot szállított ki Ghána területén.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.