Magyar kutató mutatja be a védőoltások által kiváltott immunválasz kialakulását és későbbi hatását

2021 / 03 / 31 / Perei Dóra
Magyar kutató mutatja be a védőoltások által kiváltott immunválasz kialakulását és későbbi hatását
Vajon hogyan működnek a koronavírus elleni vakcinák? A közvéleményt hónapokban óta izgató kérdés megválaszolására egy alig háromperces, mégis roppant informatív videó született.

Mára a járvány elleni hatékony védekezéshez többféle védőoltás vált elérhetővé, melyek működése eltérő alapelvekre épül, azonban az általuk kiváltott immunreakció, amely felkészíti a szervezetet a későbbi vírusfertőzés elleni védekezésre, megegyezik. Mint a videóban elhangzik, a legmodernebb típusú vakcinák nem tartalmaznak

„egész vírust, csupán a vírus egy fontos alkatrészének, az úgynevezett tüskefehérjének tervrajzát”.

Az oltással csak ezt a tervrajzot, „egy rövid RNS-darabot” juttatnak be a szervezetbe. Ez a kis darab az izomba juttatva beindítja a tüskefehérjék gyártását, később pedig lebomlik.

A WHO szerint a társadalom jelenleg öngólt lőne magának a vakcinaútlevél bevezetésével Vajon működhet megkülönböztetés nélkül egy vakcinaútlevél? A kérdés egyre több szakértőt foglalkoztat, közülük sokan mégsem az adatvédelemben - pontosabban annak hiányában - látják a legnagyobb rizikófaktort, hanem egy lehetséges új kasztrendszer kialakulásában, ami tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A hagyományos alapokra épülő vakcinák ugyanakkor egy elölt, gyengített, ám teljes vírust juttatnak a testbe. A kulcsszerep itt is a tüskefehérjéé, hiszen a tüskefehérjét a testben található dendritikus sejtek idegen anyagként mutatják be a „testszerte járőröző segítő T-sejteknek”. Mindegyik esetben ezek az úgynevezett segítők „riasztják” a szervezet immunválaszának két fő végrehajtóját, az ölő sejteket és az ellenanyagtermelő sejteket. Az ellenanyagok beborítják a testbe bejutó koronavírust, így meggátolják, hogy az a sejtfalhoz tudjon kötődni és így fertőzést okozzon. Az alábbi animáció Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, az ELTE TTK immunológus egyetemi tanárának közreműködésével készült:

A védőoltás legfontosabb eredménye az immunmemória kialakulása, ezért a beoltottaknál a koronavírus-fertőzés következtében betegség nem alakul ki, ha pedig (az esetek mintegy tíz százalékában) mégis, az is jóval enyhébb lesz, mint vakcina nélkül.

(Forrás: MTA via ELTE, Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Két újabb kínai vakcinát engedélyeztek Magyarországon Vészhelyzeti használati engedélyt kapott Magyarországon a kínai CanSino Biologics koronavírus vakcinája. A Sinopharm koronavírus elleni oltása is engedélyt kapott, de az gyakorlatilag az AstraZeneca hatóanyagára épül, tehát nem számít új oltásnak.

A „Pfizer-vakcinát” fejlesztő cég a következő oltását már a rák ellen tervezné Özlem Türeci, a BioNTech társalapítója adott interjút, melyből nem csak a járvány elleni vakcina kifejlesztésének kulisszatitkai derülnek ki, de az is, miként segíthetett a koronavírus a rák elleni oltások kidolgozásában, és ezek mikor lesznek megvásárolhatóak.

Ghánában autonóm drónok szállítják ki a Covid vakcinákat A Covid-19 pandémia kitörése paradox módon gyorsítja az új, feltörekvő technológiák fejlesztését, az amerikai Zipline vállalat például mindössze néhány nap alatt 11 ezer oltóanyag-adagot szállított ki Ghána területén.


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.