Magyar kutató vezetésével sikerült komoly áttörést elérni a vakság kezelésében

2020 / 10 / 07 / Bobák Áron
Magyar kutató vezetésével sikerült komoly áttörést elérni a vakság kezelésében
A dr. Roska Botond vezette kutatócsapatnak a világon elsőként sikerült létrehoznia olyan mesterséges retinát, amely az egészséges felnőtt ember szervének megfelelően funkcionál. A mesterséges szöveten a terápiás eljárások hatásai közvetlenül vizsgálhatóvá válnak, így a jövőben akár személyre szabott terápia is elérhetővé válhat a betegek számára.

A Semmelweis Egyetem beszámolója szerint a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology munkatársai (Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet) által létrehozott szövet úgynevezett retina organoid, amit kötőszöveti sejtekből és vérből (azaz perifériás szövetből) állítanak elő mesterségesen. Az eljárás keretében felnőtt donorok bőréből vagy véréből izolált sejteket juttatnak vissza őssejt állapotba, melyekből aztán a testen kívül korlátlan számú retina szövet növeszthető.

A retina a fény érzékeléséért és a vizuális információk feldolgozásáért felelős idegszövet, amelynek a sejtszintű működése még ma sem tisztázott. A retina tanulmányozásánál a kutatók eddig főleg állatokon kísérleteztek, csakhogy korábbi tanulmányok bizonyítják, hogy az ilyen kísérletek eredményeit nem lehet közvetlen módon az emberen alkalmazni. A Cell című folyóiratban közölt tanulmány egyik társszerzője, Dr. Szabó Arnold elmondta, hogy a mesterséges retina szöveten a terápiás eljárások hatásai közvetlenül vizsgálhatóvá válnak, így a jövőben akár a személyre szabott terápia kidolgozása is lehetővé válhat a betegek számára.


Retina organoid (Fotó: Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel)

A Semmelweis.hu hozzáteszi, hogy a retina organoid létrehozása mellett a kutatóknak a világon elsőként sikerült szervdonorokból származó izolált emberi retinán elektrofiziológiai módszerekkel fényválaszt mérni, ami közelebb vihet a szerv működésének megértéséhez. A kutatócsoportnak emellett sikerült több genetikai eredetű szemészeti betegség esetén az adott kórkép kialakulásában kulcsfontosságú sejttípust is azonosítani.

Roska Botond kutatásait az elmúlt évben számos tudományos díjjal ismerték el. Januárban a kutató megkapta a Semmelweis Egyetem legnagyobb presztízsű nemzetközi díját, a Semmelweis Budapest Awardot, szeptemberben pedig az egyik legrangosabb tudományos elismerést, a Körber Európai Tudományos Díjat is neki ítélték.

(Borítókép: dr. Roska Botond a A Körber Európai Tudományos Díj átadásán Hamburgban, 2020. szeptember 7-én, Fotó: Getty Images)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Milyen távolságból nézzük a mobiltelefon kijelzőjét, hogy ne legyen baja a szemünknek?
Milyen távolságból nézzük a mobiltelefon kijelzőjét, hogy ne legyen baja a szemünknek?
Az okostelefonok viszonylag apró képernyőjének állandó nézegetése különféle látási problémákhoz vezethet, az enyhébb szemkifáradástól a rövidlátásig. A problémák elkerülésében az is segíthet, ha az eszközt megfelelő távolságba tartjuk magunktól.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.