A svájci Independent Panel for Pandemic Preparedness and Response második időközi jelentését adta ki – számol be róla a CNN. A jelentés lényege pedig, hogy mind Kína, mind pedig a WHO sokkal gyorsabban és erőteljesebben is felléphetett volna a járvány kitörésekor még 2019 végén. Peking például sokkal sebesebben vezethet volna be közegészségügyi intézkedéseket, amikor Vuhan városában, Hupej tartomány székhelyén az első fertőzéses eseteket felfedezték. A beszámoló úgy fogalmaz, hogy 2020 januárjában Kínában sokkal erőteljesebb közegészségügyi intézkedésekre lett volna szükség Kína és a nemzetközi egészségügyi szervezetek részéről egyaránt.

A vuhani hatóságok állítása alapján az első megbetegedéseket, amit a SARS-CoV-2 vírus okozott, 2019. december 12. és 29. között fedezték fel. Ezeket azonban december 31-ig nem jelezték a WHO felé. Mire pedig Vuhant lezárták 2020. január 20-án, a koronavírus már jelen volt Japánban, Dél-Koreában, Thaiföldön és az Egyesült Államokban. Ami pedig a WHO-t illeti: az Egészségügyi Világszervezet egészen 2020. január 22-ig nem hívta össze a vészhelyzeti bizottságát, noha – mint az már szóba került – 2019 decemberének végén már tudott azért a vírusról. És még ezután is egészen 2020. január 30-ig várt azzal, hogy nemzetközi vészhelyzetet hirdessen ki. A svájci szervezet jelentése szerint a WHO előbb említett két döntése – tehát a bizottság kései összehívása, valamint a bizonytalanság a nemzetközi vészhelyzet kihirdetése felől – sem teljesen érthető, hogy miért történt.

A jelentés azért is bírálja a WHO-t, hogy a járványt nem nevezték világjárványnak (vagy másként: pandémiának) egészen 2020. március 11-ig, pedig ekkorra már több egészségügyi szakember és a sajtó is használta ezt a kifejezést.

A jelentés megemlíti a tényt, hogy sem a világjárvány/pandémia kifejezés, sem annak a meghatározása nem szerepel a WHO 2005-ös International Health Regulations című szabálygyűjteményében, magyarán a szó használata kapcsán nincsenek előírások a világszervezetnél, de a tanulmány hozzáteszi, hogy ez a kifejezés mindenképp ráirányíthatta volna a figyelmet a helyzet súlyosságára. Mire ugyanis a WHO is világjárványnak nevezte a Covid19-et, addigra világszerte 118 000 ismert fertőzés és 4000 haláleset történt a vírus miatt. A jelentés végső megállapítása szerint az Egészségügyi Világszervezet alulteljesített annak a munkának a kapcsán, amit a világ várt volna tőle. Az is kiderült, hogy a WHO hatalma „súlyosan korlátozott” a járványkitörésekről szóló beszámolók igazságtartalmának a kiértékelésekor, illetve annak eldöntése esetén, hogy egy-egy járvány világjárvánnyá fejlődhet-e. Az érintett területeknek nyújtott segítség lehetősége is limitált a WHO-nál. A jelentés szerint a nemzetközi közösségnek teljesen újra kell gondolnia, hogy miként probálja megoldani a világjárványokat.

A végső jelentést egyébként idén mutatják be a World Health Assembly-nek, ami a WHO döntéshozatali testülete, és május 24. és június 1. között tartja az esedékes, 74. ülését.

(Címlapkép/nyitókép: Pxhere)

Ez is érdekelhet:

A mobilunkkal fogjuk igazolni, hogy megkaptuk az oltást Jegyet, bérletet, oltási könyvet kérjük szépen felmutatni! A Microsoft és az Apple is dolgozik az ügyön.

A jogvédők félelmei bejöttek: a rendőröknek is kellenek a COVID-appok adatai Szingapúrban nem csak a vírus terjedését figyelik a hatóságok a koronavírus alkalmazással.

Élet a halott városban: ilyenek a mindennapok a koronavírus miatt lezárt Vuhanban Mint egy posztapokaliptikus film hatalmas díszlete, úgy néz ki Kína hetedik legnagyobb városa január 23-a óta, amikor a kormány elrendelte a teljes karantént. Vuhanban az emberek csak három naponta mehetnek ki az utcára, a motoros futár pedig valóságos nemzeti hősnek számít.