Május 26-án Kapu Tibort választották meg Magyarország új kutatóűrhajósává a HUNOR program keretében, tartalék űrhajósnak pedig Cserényi Gyulát nevezték ki - ők képviselik az ország jelenlegi űrhajósállományát és Kapu Tibor az Axiom Space küldetésével a Nemzetközi Űrállomásra is eljut hamarosan. A két leendő űrhajóst abból a négy fős csoportból választották ki, akik a HUNOR (Hungarian to Orbit) program 240 jelentkezője közül hosszas tesztek után bejutottak a legjobbak közé és egy évig tartó kiképzési folyamaton vettek részt Magyarországon és az Egyesült Államokban található helyszíneken.

“A HUNOR program korszakos kezdeményezés. Egy nemzet életében ritkán vannak olyan pillanatok és olyan felemelő össznemzeti ügyek, mint ez a mostani, amikor Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós után negyvennégy évvel Magyarország a küszöbén áll annak, hogy kutatóűrhajóst küldjön a világűrbe.

Ennek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni.” - mondta el Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár az új űrhajós és tartalék űrhajós hivatalos bemutatásán a Külgazdasági és Külügyminisztériumban május 28-án. A miniszter hozzátette, a program jelentősége részben abban rejlik, hogy az űrhajós által végzett tudományos munka eredményei hozzájárulnak majd a tudomány fejlődéséhez a későbbiekben, hiszen a HUNOR egy részletesen kidolgozott tudományos programot is magában foglal. “Nem egy turisztikai célú utazásról van szó.” - hangsúlyozta Sztáray.

A Nemzetközi Űrállomáson már a kezdetek, azaz 2000 óta folyamatosan zajlanak a kutatómunkák, amelyek során különféle anyagoknak és élő szervezetenek a mikrogravitációs környezetben való viselkedését vizsgálják, többek között a speciális környezetnek az emberi testre gyakorolt hatását is. Az ISS első legénysége, az amerikai és orosz űrhajósokból álló Expedition 1 a Roszkoszmosz megbízásából sugárzással kapcsolatos méréseket végzett, valamint ellenőrizték az újonnan felavatott űrállomás belső terének jellemzőit, az űrbeli tartózkodásnak a szívre és szemre, vagyis látásra gyakorolt befolyását és kísérleteket folytattak gallium-oxiddal és más anyagokkal az elektrosztatikus levitációs kazán felhasználásával. Az ezekhez hasonló tudományos munkák azóta is állandó részét képezik az ISS-re látogató asztronauták űrbeli életének és nem lesz ez másként a magyar résztvevő esetében sem. Az egyelőre nem derült ki, hogy Kapu Tibor pontosan milyen kutatási projektekben vesz majd részt, de Nagy Klaudia Vivien, a program egészségügyi csoportvezetője korábban elmondta: a Semmelweis Egyetemen fejlesztenek egy, az emberi test számos paraméterét monitorozó rendszert, amelyet szeretnének az ISS-en tesztelni. A telemedicinális eszköz feladata az lenne, hogy a kardiovaszkuláris állapotról, a vázizomrendszerről, az izomerőről, az EEG-vel mért agyi aktivitásról és még sok más faktorral kapcsolatban adatokat gyűjtsön és ezek az adatok egy helyre tudjanak befutni a könnyebb kezelhetőség érdekében, majd szükség esetén mesterséges intelligencia alkalmazásával elemeznék az információkat.

A bemutatáson Gulyás Balázs, a HUN-REN Kutatási Hálózat elnöke elmondta, a 21. század egyik legfontosabb és legrelevánsabb kutatási irányát a társadalomtudományok adhatják, de ezek szoros összefüggésben állhatnak más tudományterületekkel, például az űrkutatással is.

Azt ugyan nem lehet tudni, hogy a jövőben mi vár pontosan a világűr titkait felfedező asztronautákra az utazások során,

de amennyiben más civilizációkkal való találkozásra is sor kerülne, a közös kommunikáció lehetséges, hogy nem a technológiai vagy tudományos kérdésekről szólna, hanem a társadalmi témákról és hitről, ez is mutatja, hogy milyen fontos szerepet játszanak a társadalomtudományok a mai és jövőbeli világban és így kapcsolódhatnak össze szervesen egymástól messzinek tűnő kutatási területek, az űrkutatást is beleértve - magyarázta az elnök. A magyar kutatási hálózat 49 kutatóintézetből áll, amelyek a kutatás teljes spektrumát lefedik, a humán tudományoktól kezdve a matematikáig és műszaki tudományokig. “Teljes hátteret tudunk biztosítani nem csak a magyar űrkutatás terén, hanem minden olyan más területen, amelyen a fejlődést és fejlesztést, az innovációkat támogatni tudjuk és aktív részesei tudunk lenni.” - jelentette ki Gulyás. A soproni Földfizikai és Űrtudományi Intézet, a debreceni ATOMKI, a budapesti Energiatudományi Kutatóközpont és sok más szervezet, mind részt vállalnak a HUNOR programban és segítik a diszciplínák közötti összefogást igénylő projektet.

Visszatérve az új magyar űrhajósra, Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos még egy részletet elárult a végső döntésről: a kutatóűrhajóst éppen május 26-án, este 20 óra 20 perckor választották ki, vagyis pontosan abban az időpontban, amikor Farkas Bertalan negyvennégy évvel ezelőtt elindult az űrbe a Szaljut-6 irányába. A döntés meghozatala előtt a kiválasztási eljárás során összegyűjtött hatalmas mennyiségű adat segítségével elemezték a jelöltek képességeit és rátermettségét, ez alapján Kapu Tibor bizonyult a megfelelő személynek a kutatóűrhajós szerepére. A leendő űrhajós beszédében kiemelte, az elmúlt év során zajló kiképzésnek a top négybe bekerült jelöltek közötti csapatmunka volt az egyik legfontosabb eleme, noha az elején még nem is sejtették, milyen intenzív folyamatot jelent majd a felkészülés. Csernyák Gyula, akit tartalék űrhajósnak választottak, szintén az elmúlt év fizikai és mentális kihívásainak legyőzésében őket segítő támogató légkör szerepét hangsúlyozta és elmondta, a különféle egyetemek folyamatos támogatást nyújtottak a kiképzés alatt, amihez izolációs tréning, túlélési gyakorlat, centrifugás terhelési teszt és sok más képzés tartozott.

Ahogy korábban írtuk, Kapu és Cserényi is az autóipar területén, a magyarországi Bosch-csoport hatvani gyárában kezdték karrierjüket, majd más területeken is kipróbálták magukat, Kapu az elmúlt években a Remred Space Technologies sugárzásvédelemmel kapcsolatos fejlesztéseiben vett részt. A misszió után a leendő kutatóűrhajós, és a tartalék űrhajós is az űriparban tervezik kamatoztatni a képzés során megszerzett tudásukat.

(Fotó: HUNOR)