Egyre gyorsabban mozognak a trópusi ciklonok, és ez még csak a jéghegy csúcsa
2021 / 01 / 13 / Perei Dóra
Egyre gyorsabban mozognak a trópusi ciklonok, és ez még csak a jéghegy csúcsa
Sung-Hun Kim, a Manoai Hawaii Egyetem munkatársa és csapata szerint egyre sebesebben mozognak a trópusi ciklonok az óceáni medencében. Tanulmányukban emellett megállapították, hogy 1982 óta jelentősen nőtt a hurrikánok gyakorisága az Atlanti-óceán északi részén, a trópusi ciklonok aktivitása pedig a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán esetében is a sarkok felé tolódott.

A Phys.org-on közzétett beszámolóból megtudhatjuk, hogy a kutatók azért éppen az 1982 és 2020 közötti adatokat hasonlították össze, mert ekkortól elérhetőek a modern, megbízható műholdas információk. A projektvezetők a trópusi ciklonok gyakoriságát, helyszínét, valamint sebességük változásbeli tendenciáit is felmérték, illetve nemcsak globális, hanem regionális szinten is folytattak elemzéseket. Pao-Shin Chu, a tanulmány társszerzője szerint Hawaii lakosai évről évre ki vannak téve a hurrikánok fenyegetésének. Hozzáette: a gyorsabban mozgó hurrikánok nagyobb veszélyt jelentenek a parti közösségekre, és a megelőzést is megnehezítik, mivel csökkentik az evakuálás lehetséges idejét.

Ennyibe került az extrém időjárás a világnak 2020-ban Ha a pandémia önmagában nem lenne elég, 2020-ban az extrém időjárás miatt is jelentős anyagi károk érték a bolygót, nem beszélve az elvesztett emberéletekről.

A kutatók szerint a jelenség hátterében nem pusztán természetes változások állnak, de valószínűleg az ember okozta klímaváltozás is hozzájárul a trópusi ciklonok felgyorsulásához. A csapat ezért a jelenség további elemzését tervezi. Nem a mostani ugyanakkor az első alkalom, amikor kimutatták az éghajlatváltozás hurrikánokra és tájfunokra kifejtett hatását: egy 2018-as tanulmány szerint a globális felmelegedés miatt nő a trópusi ciklonok csapadékmennyisége, egy 2020-as vizsgálat alapján pedig a hurrikánok egyre nagyobb veszélyt jelentenek a Karib-térségre.

Mikor, miért és hol okozhat földrengést egy vihar?

A Floridai Állami Egyetem szeizmológusai szerint komolyabb viharok, esetleg hurrikánok napokig tartó rengést eredményezhetnek a tengerfenéken . Az úgynevezett stormquake (viharrengés) meglehetősen gyakori jelenség, amit mostanáig többnyire háttérzajként kezeltek, és bár elnevezése elég ijesztő, a viharrengés veszélytelen az emberre. A rengések a vihar alatti erős hullámverés eredményeképp,

főként sekély vizekben alakulnak ki, több száz mérföldes területben elterjednek, és bár a szárazföldön is érzékelni őket, mégsem elég erősek ahhoz, hogy komoly problémát okozzanak.

Wenyuan Fan, a kutatás vezető szeizmológusa és csapata szerint a viharrengés keletkezéséhez speciális körülmények kellenek, ráadásul észlelni sem lehet őket akármivel: ahhoz szükséges egy különleges, az USA hadserege által fejlesztett szenzor is. A kutatók a Mexikói-öbölben, Floridában, Új-Angliában, Nova Scotiánál, Új-Fundlandon, a Labrador-szigeten és Brit Columbia partjainál rögzítettek rengéseket, 2006 és 2015 között összesen tizennégyezer-hetvenhét esetet azonosítottak. Göran Ekström, a Columbia Egyetem földrengésszakértője meglepőnek találta a felfedezést: azt eddig is tudták, hogy a hurrikánok szeizmikus hullámokat generálnak a partoktól, ám ezek a hullámok másként viselkednek, mint amikkel korábban találkoztak, ahogy származási helyük is pontosabban lekövethető.

Míg Lucia Gualtieri, a Stanford Egyetem szeizmológusa szerint a kutatás érdekessége abban rejlik, hogy olyan frekvenciákat tanulmányoztak benne, amelyeket általában figyelmen kívül hagynak. Wendy Bohon, az IRIS (Incorporated Research Institutions for Seismology) szeizmológiai kutatóintézet munkatársa szerint a felfedezés semmiképp sem elhanyagolható, mivel sokat elárul a Föld szerkezetéről, Fan és kollégái pedig remélik, hogy a továbbiakban többet megtudhatnak a jelenség kiváltó okairól.

Bekavarhat az 5G az időjárás-előrejelzésbe?

Az 5G hálózatok elképesztő adatátviteli sebességet ígérnek, ám ezért nagy árat kell fizetnünk. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szakértői szerint ugyanis a rohamosan fejlődő technológia egészen 1980-ig visszaveti a az időjárás-előrejelzéseket az Egyesült Államokban. A kutatók a NASA szakértőivel együtt ezért megpróbálnak olyan kompromisszumos megoldást találni, ami nem hátráltatja a legmodernebb telekommunikációs hálózat kiépítését, ugyanakkor nem jelent veszélyt a meteorológiai előrejelzések pontosságára sem. A NOAA megbízott vezetője, Neil Jacobs úgy véli, hogy az 5G-vel működő készülékek olyan interferenciát okoznak, ami harminc százalékkal torzíthatja a meteorológiai előrejelzések pontosságát, így azok megbízhatósága nagyjából az 1980-as szintre zuhan. Ennyi pontatlanság pedig komoly anyagi és emberi következményekkel járhat:

a parti területek lakóinak két-három nappal kevesebb idejük lehet felkészülni a hurrikánokra,

arról nem beszélve, hogy ilyen körülmények között azt is jóval nehezebb kikalkulálni, hogy egy-egy vihar pontosan milyen útvonalon pusztítja majd el a szárazföldi területeket. Erről valószínűleg a huszonnégy gigahertzes frekvencia tehet, amit az Amerikai Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) tavaly március óta próbál értékesíteni a  szolgáltatóknak, bár a NASA és NOAA illetékesei már akkor tiltakoztak. A légköri vízpermet ugyanis alig érzékelhető, de éppen 23,8 gigahertzes jelet bocsát ki, ami segíti a meteorológusok tájékozódását – magyarázza Jordan Gerth, a Wisconsini Egyetem meteorológus-kutatója. Két szenátor levelet is írt Ajit Painak, az FCC elnökének, ugyanis míg a hatóság megteheti, hogy a spektrum más részeiről válasszon áruba bocsátható frekvenciát, a meteorológusoknak tartaniuk kell magukat a természet jelzéseihez. Ráadásul nem a huszonnégy GHz-es frekvencia az egyetlen, amelyet a hatóság használatba bocsát, a jövőben az 5G jegyében várható további frekvenciák értékesítése olyan hullámhosszokon, amelyek a csapadék- (harminchat-harminchét GHz), a légköri hőmérséklet  (50,2-50,4 GHz), valamint a jég és a felhők mozgásának előrejelzésben (nyolcvan kilencven Ghz) igazítják el a meteorológusokat.

További cikkek a Rakétán:

A civilizációnknak alighanem hamarosan befellegzett, már csak a dolog miértjét kellene megfogalmazni Nukleáris katasztrófa, klímaváltozás, halálos vírusok, elnéptelenedés, roboturalom. Tengernyi forgatókönyvről olvashatunk az emberiség kipusztulásával kapcsolatban, a teljesség igénye nélkül kiválasztottunk pár érdekes (utópisztikus?) előrejelzést.

Ötéves lett a párizsi klímaegyezmény, de elég ok ez az ünneplésre? A történelmi jelentőségű megállapodásban mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében. Ennek apropóján végighaladunk azon a bizonyos idővonalon, miközben megnézzük, honnan indult ez az egész, és mi a helyzet napjainkban.

Valóban véget vethetünk a túlhalászatnak és a műanyagszennyezésnek mindössze tíz év alatt? Mi a közös Kanada nyugati, a távoli trópusi japán szigetek és az apró délkelet-ázsiai partokban? Az elszórt műanyaghulladék. És akkor még nem említettük a(z) (illegális) halászatot, amely a Föld számos részén ugyancsak szennyezi a vizet. Bár a megoldás kézenfekvő, a világ vezető nagyhatalmai mostanáig nem igazán tettek számottevő lépéseket efelé.  

(Fotó: Pixabay)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.