Nopcsa Bécsben végezte tanulmányait, majd miután 1895-ben (ekkor mindössze tizennyolc éves volt), dinoszaurusz-csontokra bukkant családjának szacsali kastélya mellett (ez a mai Románia része), eldöntötte, hogy a paleontológiának szenteli életét.
Ásatásai és publikációi miatt az őslénytan legismertebb és legbefolyásosabb magyar alakja lett, aki munkájának köszönhetően bejárta Európát, és egyik útja során megismerkedett az albánokkal.
Nopcsa azonnal szívébe zárta az éppen a szabadságáért küzdő népet, olyannyira, hogy a fejébe vette, a királyuk lesz és saját hadsereget alapít. Ez a téma önmagában megér egy külön cikket, de erről majd legközelebb. A lényeg, hogy Nopcsa természetesen nem lett király.
Csúfos kudarca után a férfi előbb Romániába ment, az őszirózsás forradalom, illetve a Tanácsköztársaság kikiáltásakor azonban már Budapesten tartózkodott. A gépeltérítés valamivel később, 1919-ben történt.
Nopcsának sikerült egy lejárt engedéllyel repülőgépet szereznie, amely eredetileg nem Bécsbe repült volna, a paleontológusnak azonban megvoltak a maga eszközei:
pisztolyt fogott a pilóta fejéhez, aki emiatt Bécsbe kormányozta a gépet.
Nopcsának volt egy bécsi lakása, ami hamarosan az Antibolsevista Comite titkos szerveződőhelye lett.
A második gépeltérítőnk egyben az utolsó magyar királyunk, IV. Károly volt, aki 1921-ben sokat ingázott külföld és Magyarország között, hogy megpróbálja visszaszerezni hatalmát.
Eleinte diplomáciai úton tett kísérletet erre, amit Horthy visszautasított, mire a sértett Károly visszavonult svájci rezidenciájába. 1921. október huszadikán azonban ismét megpróbálkozott, csakhogy ezúttal már nem bánt olyan kesztyűs kézzel ellenfelével.
Katonatisztjeivel együtt sétarepülésre indult a svájci Ad Astra légitársaság hatszemélyes, Junkers F-13 típusú utasszállítójával, ám a felszállást követően nem sokkal átvették az uralmat a gép felett, és Magyarország felé vették az irányt.
Érdekesség, hogy a repülőgép többé nem került vissza az Ad Astrához, mivel a magyar hatóságok lefoglalták és nem adták ki.
Ami pedig Károlyt illeti, nos, ő ezúttal sem járt sikerrel: leszállásuk után három nappal később a budaörsi csatában vereséget szenvedett és Madeirára száműzték, ahonnan már nem is tért vissza, mivel elkapta a spanyolnáthát és meghalt.
(Fotó: Getty Images Hungary, Wikimedia Commons)