Ahogy arról a Reuters beszámol, a szakember szeptemberben elején mondott le posztjáról, döntését pedig azzal indokolta, hogy az amerikai hadseregben túlságosan lassú a technológiai átalakulás, a minisztérium pedig rendszeresen olyan katonai vezetőket nevez ki a kibervédelemmel kapcsolatos feladatokra, akik nem rendelkeznek megfelelő jártassággal a területen. Elmondása szerint egyes kormányhivatalokban a kibervédelem "óvodai szinten" van. Chaillan most a Financial Timesnak elmondta, hogy véleménye szerint ezért később súlyos árat fognak fizetni, Kína ugyanis a technológiai előnyét kihasználva jó úton halad a globális dominancia felé.

"Véleményem szerint ez már eldőlt. 15-20 éven belül esélyünk sem lesz felvenni a harcot Kínával"

- idézi a Reuters Chaillant, aki szerint az, hogy ehhez kell-e egy háború vagy nem, egyelőre bizonytalan. A lap hozzáteszi, hogy a nyugati hírszerzőszolgálatok előrejelzései szerint a világ jelenlegi második legnagyobb gazdasága egy évtizeden belül számos kulcsfontosságú technológiai területen tehet szert vezető szerepre, ilyen terület lehet a mesterséges intelligencia, a szintetikus biológia és a genetika is.

Chaillan több okot is megnevezett, ami miatt az Egyesült Államok szerinte jelenleg nem versenyképes a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések területén. A fejlesztések lassú üteme mellett ilyen okként nevezte meg, hogy az amerikai vállalatok (például a Google) vonakodnak együttműködni az állammal, emellett szerinte az etikai viták is hátráltatják a fejlődést. A kínai vállatoknak ezzel szemben kötelességük együttműködniük a kormánnyal és etikai dilemmák nélkül hajtanak végre hatalmas beruházásokat a mesterséges intelligencia területén.

Mire használhatjuk és mire nem az MI-t?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Google (valamint annak anyavállalata, az Alphabet) számos területen vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás fejlesztésében, idén nyáron például a Google Research Brain Team kutatói arról publikáltak egy tanulmányt, hogy olyan MI-t fejlesztettek, amely képes megtervezni egy chipet, az embereknél sokkal gyorsabban. 2014 óta az Alphabethez tartozik az a DeepMind Technologies is, amit ugyan a legtöbben a világ legjobb Go-játékosának tartott I Szedol legyőzéséről ismernek, de a felhasználási lehetőségei jócskán túlmutatnak a különböző táblajátékokon.

Sundar Pichai, a cég vezérigazgatója a munkavállalók egyre erősödő tiltakozásának nyomására 2018-ban bejelentette, hogy a Google nem újítja meg a Pentagonnal kötött megállapodást a Maven programban, amelynek célja az volt, hogy a mesterséges intelligencia segítségével jobb célzási pontosságot érjenek el a katonai drónoknál. A vállalat dolgozói közül több mint négyezren írták alá azt a petíciót, amely azt követelte, hogy a Google ne vegyen részt a katonai technológiák fejlesztésében. Ezt a cég azóta be is tartja, igaz, az idei évben 2,5 millió dollárért mégis értékesítettek felhőszolgáltatásokkal és meterséges intelligenciával kapcsolatos szoftvereket a Pentagonnak, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy segítsék a minisztériumot megbirkózni a koronavírus jelentette kihívásokkal. A Forbes egy tavalyi cikkében arra is rámutatott, hogy bár Pichai 2018-ban megígérte, hogy a Google nem fogja a technológiáját katonai fejlesztésekhez áruba bocsátani, ám semmit nem mondott az anyavállalat Alphabetről, amely azóta is több szálon kötődik a haditechnikai projektekhez.

A mesterséges intelligencia katonai felhasználása nem csak a technológiai nagyvállalatoknál váltott ki komoly vitákat, Európában és az Egyesült Államokban is évek óta nagyon komoly társadalmi diskurzus folyik arról is, hogy szabad-e engedélyezni az autonóm, akár önállóan ölni is képes robotok használatát. Az MIT-n működő Future of Life intézet által 2015-ben elindított petíciót, amiben arra szólították fel a világ kormányait, hogy szabjanak gátat a mesterséges intelligencia által vezérelt fegyverek fejlesztésének eddig több mint 4500 mesterséges intelligenciával és robotikával foglalkozó kutató írta alá, többek között Elon Musk és a DeepMind mesterséges intelligenciáját fejlesztő Mustafa Suleyman is. A kérdésben az Európai Unió is a tiltás mellett foglalt állást, ugyanakkor kérdés, hogy ez mire lehet elég, hiszen Kína eközben már önállóan gyilkolni képes drónokat is árul, és idén februárban az amerikai Kongresszus egyik bizottsága is amellett foglalt állást, hogy nem szabad betiltani a mesterséges intelligenciával felszerelt autonóm fegyverek fejlesztését.

Kína az élre tör

Persze elég valószínű, hogy Chaillan nem kizárólag a mesterséges inteligenciával felszerelt fegyverrendszerekre gondolt, hiszen a technológia számtalan területen alkalmazható a kiberhadviseléstől kezdve a gazdasági dominancia megszerzéséig, amelyben Kína szintén jelentős előnyben van a Nyugathoz képest: a Time augusztus elején közölt cikke szerint az ország már 2014-ben átvette a vezetést az USA-tól a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmak számában, ezt az előnyüket pedig azóta gőzerővel állították annak szolgálatába, hogy az automatizálással soha nem látott mértékben pörgessék fel a gazdaságukat. "Úgy vélem, hogy a mesterséges intelligencia a negyedik ipari forradalom motorja, amely a digitalizációról és az automatizációról szól. Kína élen jár ennek a példátlan változásnak a megvalósításában" - írja Li Kaj-fu tajvani számítógépes szakember, aki karrierje során dolgozott vezető beosztásban az Apple-nél, a Google-nél és a Microsoftnál is. Fabian J. G. Westerheide mestreségesintelligencia-szakértő már 2020 januárjában arról írt, hogy Kína jó úton halad afelé, hogy a világ első szuperhatalmává váljon a mesterséges intelligencia területén, aminek egyik fontos alapköve, hogy az állam minden akadályt elhárított a szektor fejlődésének útjából, ennek köszönhetően pedig az ipari szereplők, a befektetők és a kutatóközpontok egy példátlanul hatékonyan működő ökosztisztémát alakítottak ki.

(Borítókép: Kevin Frayer/Getty Images)

További cikkek a témában:

Napokkal lát előre a jövőbe a Pentagon a mesterséges intelligencia segítségével Ha valaki (vagy valami) képes megbízhatóan jósolni, az nagyban segítheti a stratégiai döntéseket. A technológia sci-finek hangozhat, de egyáltalán nem az.

Közeleg a technológiai szingularitás - saját chipjét tervezi a mesterséges intelligencia, az embereknél ezerszer gyorsabban Az emberi intelligencia komplexitását és gazdaságosságát még nem érik el az algoritmusok, de, mint kiderült, chipet tervezni sokkal jobban tudnak nálunk. És hogy mi fog leginkább profitálni az új technológiából? Maga a mesterséges intelligencia.

Az amerikai hadsereg rákapcsol az autonóm légi és földi technológiák fejlesztésére A következő öt évre összesen tizennyolc, a mesterséges intelligenciára, az autonómiára, a modellezésre és szimulációra fókuszáló projekt fejlesztését tervezik annak előmozdítása érdekében, hogy az intelligens gépek hatékonyabban működjenek egymással és az emberekkel, méghozzá több területen.