Már a szarkazmust is 'kiszagolja' a mesterséges intelligencia
2021 / 05 / 15 / Perei Dóra
Már a szarkazmust is 'kiszagolja' a mesterséges intelligencia
Mesterséges intelligencia. Egy fogalom, melynek napjainkban már nem csupán a tudományos körökben, de mindennapi életünkben is fontos szerep jut. Ehhez képest sokan talán fel sem fogják, mi mindenre képesek a számítógépek és az ugyan általunk kreált, mégis bizonyos értelemben rajtunk túlmutató programok.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a mesterséges intelligencia előbb tanul, majd alkalmazza elsajátított tudását a különféle szituációkban, reagál a környezetére és képes megfejteni annak jelzéseit. Minden előnye ellenére a kétes érzelmekkel átszőtt kommunikáció értelmezésénél azonban még nem ért el átütő eredményt, így például nem érti a viccet, az iróniát vagy a szarkazmust. Egy, részben az amerikai hadsereg által finanszírozott új algoritmus tesztelése azonban sikerrel végződött a projekt kísérleti fázisában: a program 'kiszagolta' a szarkazmust az emberi kommunikációban. Az esemény jelentős mérföldkő a mesterséges intelligencia történetében, hiszen segítheti a szakembereket, köztük például a titkosszolgálat munkatársait a komolytalan közösségi média bejegyzések kiszűrésénél.

A Közép-Floridai Egyetem két kutatója az Entropy folyóirat márciusi cikkében írt arról, hogy bizonyos szavak meghatározott kombinációkban kiszámítható jelzői lehetnek a szarkazmusnak a különböző bejegyzésekben még akkor is, ha a szavak között egyébként nincs más összefüggés. Garibay és munkatársa, Ramya Akula, a Twitter, a Reddit és a The Onion nevű portál különféle párbeszédeinek, valamint címsorok adatsorainak felhasználásával feltérképezte, hogy néhány kulcsszó hogyan viszonyul más szavakhoz. Például az olyan - angol nyelvű - mondatelemek, mint a "csak" (just), a "már megint" (again),  vagy a "teljesen" (totally), árnyalják a mondat többi részét, és úgyszólván 'sötétebb' jelentéssel ruházzák fel. Ezek azok a szavak a mondatban, amelyek szarkazmusra utalnak, és ahogy arra a kutató számítottak, ezek nagyobb figyelmet is kapnak más kifejezésekhez képest.

Ivan Garibay, a projekt egyik kutatója a Defense One internetes portálnak beszélt arról, hogy az algoritmus fejlesztése során az úgynevezett önfigyelem módszert alkalmazták, és úgy programozták a rendszert, hogy bizonyos, a mondatban felbukkanó szavakra helyezzen nagyobb hangsúlyt, méghozzá a teljes szövegkörnyezet vizsgálatának függvényében. Hozzátette: a figyelem egy olyan mechanizmus, amely az adott feladat megoldásához elengedhetetlen inputok mintáit fedezheti fel. "A gépi tanulás során az önfigyelem egy olyan szekvencia-mechanizmus, ami segít az adott szekvencia különböző elemei közötti feladatspecifikus kapcsolat megismerésében egy jobb szekvenciaábrázolás létrehozása érdekében" - magyarázza a kutató.

A szarkazmus algoritmusokkal történő észlelése katonai szempontból nem tűnik jelentősnek, kivéve, ha figyelembe vesszük, hogy az emberek mennyivel több időt töltenek online, mint néhány évvel ezelőtt. Emellett a nyílt forráskódú intelligencia egyre növekvő szerepét is figyelembe kell venni, például a közösségi média posztokat, segítve a hadsereget abban, hogy megértsék, mi történik azokon a kulcsfontosságú területeken, ahol egyébként ők is jelen vannak. A munkát a DARPA, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege támogatja az Online Social Behavior Computational Simulation programon keresztül. A program a globális információs környezetnek a jelenleginél

"mélyebb, mennyiségi és minőségi megértésére" törekszik.

Nem ez az első alkalom, hogy a kutatók megpróbáltak mesterséges intelligenciát használni a szarkazmus közösségi médiában való kimutatására, a jelenlegi metódus azonban javíthat korábbi erőfeszítéseinken, amelyek nem a megfelelő szavakra koncentráltak, emiatt nem sikerült fellelni többek között az iróniát és a szarkazmust a szövegben. Míg más módszerek neurális hálózatokat használtak a rejtett kapcsolatok megtalálásához. Ezek Garibay szerint általában jobban teljesítenek, de még mindig van egy fontos hiányosságuk, amire viszont az új algoritmus már képes. Ez nem más, minthogy a kutatók visszafejthetik a leghosszabb szöveget is, és maguk is láthatják, hogy pontosan hol észlelte a szarkazmus jeleit a mesterséges intelligencia.

(Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

A fordítástechnológia jövője magyar szakemberek szemszögéből A mesterséges intelligencia fejlődése vajon tényleg feleslegessé teszi a fordítók és a tolmácsok munkáját? Egy kérdés, ami szinte mindenkit foglalkoztat, ezért a válaszok nyomába eredtünk, méghozzá a témában jártas szakemberek segítségével.

Mesterséges intelligencia igazítaná a színészek ajakmozgását a különböző nyelvű szinkronokhoz A Flawless cég szoftveresen orvosolná azt problémát, amit a hazai nézőközönség alighanem elég jól ismer, ezzel azonban nem biztos, hogy annyira jól jár a néző.

Mi alkottuk, és mi hátráltatjuk leginkább a mesterséges intelligencia elterjedését Egy amerikai felmérés szerint noha egyre több cég használ mesterséges intelligenciát, az emberi hozzáállás az oka, hogy az mostanra nem terjedt el mindenhol.

 


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.