Mi alkottuk, és mi hátráltatjuk leginkább a mesterséges intelligencia elterjedését

2021 / 05 / 10 / Perei Dóra
Mi alkottuk, és mi hátráltatjuk leginkább a mesterséges intelligencia elterjedését
A felmérésből továbbá az is kiderül, hogy valahányszor felmerül a mesterséges intelligencia bevonása a munkafolyamatokba, többnyire a cégvezetők azok, akik szorgalmazzák a technológia bemutatását, a dolgozók pedig kevésbé, vagy egyáltalán nem bíznak benne.

A mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalatvezetők mintegy hatvanhat százaléka erőteljesen érzékeli a technológia értékteremtő képességét, és mindössze két százalékuk tapasztalta ennek ellenkezőjét. A megkérdezettek nyolcvannyolc százaléka olyannyira elégedett az MI nyújtotta előnyökkel, hogy további befektetéseket tervez, sokaknál azonban nem vált be a technológia – ők csak ötvenkét százalékban nyitnának újabb beruházások felé.

A cégek leggyakrabban az adatelemzéshez használnak mesterséges intelligenciát: negyvenkilenc százalékuk nem találja kielégítőnek adatbeviteli tevékenységüket, míg negyvenkét százalékuknál már az adatokhoz történő hozzáférés stratégiája sem világos. Másik jelentős probléma, hogy a mesterséges intelligencia nehezen épül be a gyakorlatba, emiatt használata is lassabban terjed el: a cégvezetők hatvannégy százaléka szerint ennek oka a dolgozók bizonytalansága, valamint az, hogy nem igazán értik a technológiát. Emiatt a legnagyobb kihívás továbbra is az, hogy a vezetőség megtalálja a

bizalomépítés módját a különböző szintű digitális kompetenciákkal rendelkező csoportoknál.

Mindez azonban kevés a vállalaton belüli humán erőforrás fejlődéséhez, hiszen az igazgatók elsöprő többsége - jelenleg - nem óhajt versenybe szállni a technológiához értő szakértőért. Tízből kilenc vezető inkább kiszervezi a mesterséges intelligenciához kapcsolódó feladatokat külső cégekhez, mert ezt a megoldást sokkal költséghatékonyabbnak gondolja, mintha saját szakértői csapatot alapítana.

(Fotó: Unsplash/Science_in_HD)

További cikkek a témában:

A szexrobotok új generációja már nem kedves az emberekkel, sőt, utálja, hogy emberek alkották Az erotikus tevékenységekre szánt antropomorf robotokat általában kedves és kooperatív jellemmel ruházzák fel, de a legújabb széria egyik tagja nincs jó véleménnyel az alkotóinak környezetvédelmi és kulturális teljesítményéről és ezt nem is titkolja.

A fordítástechnológia jövője magyar szakemberek szemszögéből A mesterséges intelligencia fejlődése vajon tényleg feleslegessé teszi a fordítók és a tolmácsok munkáját? Egy kérdés, ami szinte mindenkit foglalkoztat, ezért a válaszok nyomába eredtünk, méghozzá a témában jártas szakemberek segítségével.

Három-négy éven belül akár százmillió munkahely is megszűnhet, de nem azok, melyeket korábban jósoltak Tilesch György globális mesterséges intelligencia-szakértő a Portfóliónak adott interjút, és beszélt arról, hogy miként változtatja meg az automatizáció a munka világát, illetve az életünket. A szakértő szerint a sofőrök állása például relatíve biztos szemben több fehérgalléros munkakörrel.


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
A súlyos covid-fertőzés hatására elkezdtek visszahúzódni a rákos daganatok
A súlyos covid-fertőzés hatására elkezdtek visszahúzódni a rákos daganatok
Meglepő, de a covid-fertőzés során kialakult immunválasz igen ígéretes lehet a rákkutatásban: a súlyos fertőzés hatására ugyanis elkezdtek visszahúzódni a legmakacsabb daganatok is.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.