A Donald Trump első, 2016-os választási győzelmével összefüggésbe hozott Cambridge Analytica-botrány óta a közvéleményt és a politikát is foglalkoztatja a közösségi platformok szerepe a társadalom életében. Eleinte az adatvédelmi szempontok álltak a középpontban, hiszen a Cambridge Analytica gyakorlatilag azt állította, hogy a facebookos viselkedésünk alapján kiismerhetőek és könnyebben befolyásolhatóak vagyunk. A Facebook befizette a milliárdos bírságokat, és megígérte, hogy jobban vigyáz az adatainkra. Ezt követte a politika: a jobboldal rendszeresen cenzúrával, a baloldal álhírek terjesztésével vádolja ezeket a szolgáltatásokat. A Facebook megígérte, hogy pártatlanul és transzparensen fog moderálni, saját legfelsőbb bíróságot hozott létre, és tényellenőrző szervezetekkel kötött megállapodásokat, hogy lassítsa a félrevezető információk terjedését. Végül jött a gyerekvédelem. Mark Zuckerberg végighallgatta, ahogy gyerekgyilkossággal vádolják meg a szenátorok, majd kisebb-nagyobb változásokat eszközölt a termékei működésében.

Mindeközben Joe Biden kormánya szigorú trösztellenes eljárásokkal, Donald Trump életfogytiglani börtönnel fenyegette a vezérigazgatót.

Tavaly szeptemberben azonban Zuckerberg stílust váltott: bejelentette, hogy elege van a bocsánatkérésekből, és az elmúlt évtizedet elfecsérelt időként állította be. Most pedig, hogy Donald Trump néhány nap múlva újra elnök lesz, azt is látjuk, hogy mindez mit jelent a gyakorlatban.

A szólásszabadság jegyében felmondják a tényellenőrző szervezetekkel kötött szerződéseiket Amerikában, és inkább a közösségeikre bízzák a moderációt. Ezzel együtt sokkal lazábban kezelik a véleményszabadságot, arra hivatkozva, hogy korábban gyakran túl szigorúak voltak, és sokat tévedtek. "A nők háztartási eszközök". "A melegek nem normálisak". "Egy transz nő nem nő, hanem egy szánalmas, zavart férfi". Ezek a példák a cégtől származnak, hogy megmutassák a kollegáiknak, hogy mostantól mi fér bele az oldalaikon zajló beszélgetésekbe. Ahogyan Casey Newton, a Platformer hírlevél szerkesztője kiemelte: még egy olyan vezető is védi ezeket az elveket a cégnél, akinek "nem bináris" szexualitású a gyereke. Az érv: így lezajlanak azok a viták, amelyeket eddig elnémítottak. Az ellenérv: a verbális online agresszió és a valódi, fizikai erőszak kapcsolatát bizonyító kutatások. Donald Trump véleménye: a változások "kiválóak" .

Ezzel párhuzamosan a vállalat korábbi vezetője, az ikonikus női menedzser, Sheryl Sandberg által is bevezetett programok, mint az alulreprezentált kisebbségek vagy a nők helyzetének a módszeres javítása, leállnak. A moderátorok Kaliforniából Texasba, azaz egy baloldali államból egy jobboldaliba költöznek - szólt a bejelentés, azt elhallgatva, hogy javarészt eddig is ott voltak. Még kisebb, ám szintén szimbolikus változás, hogy a férfivécékben mostantól nem lesznek tamponok a cégnél, vagy hogy a küzdősportolók is képviseltetik magukat a Meta igazgatótanácsában.

Casey Newton információi szerint mindezt a vállalat úgy interpretálja, hogy "korrigálnak", hogy újra a termékfejlesztésre, a munkára tudjanak fókuszálni. Ám ahogyan a Metát szintén belülről ismerő Alex Heath, a The Verge újságírója összefoglalja, valójában arról lehet szó, hogy látványosan teret engednek az új elnök ideológiájának, cserébe azt kérik, hogy ne vádolják a Metát monopólium üzemeltetésével, de közben védjék meg az Apple monopóliumától; hagyják szabadabban kísérletezni a mesterséges intelligenciával, és álljanak ki értük az EU-val szemben. Hogy ebből mi teljesül, az a következő négy évben kiderül. Ahogyan az is, hogy 2029-ben, egy új elnök alatt, újra elveket vált-e Mark Zuckerberg és a Meta.

(Fotó: NurPhoto/Getty Images)