Az Európai Űrügynökség Portugáliában megtartott miniszteri találkozóján a résztvevők egyhangúlag elfogadták az úgynevezett Matosinhos Manifesztót, amely Európa űrbeli szerepének növelését és az űrprogramok kivitelezésének gyorsítását is elősegítheti és amelyben három fő célt fogalmaztak meg a jövő misszióinak irányával és tematikájával kapcsolatban.

• az első az Űr a Zöld Jövőért nevet kapta, eszerint olyan űrprogramok fejlesztését helyezik előtérbe, amelyek hozzájárulnak a fenntartható életkörülmények kialakításához itt a Földön, valamint a 2050-re kitűzött klímasemlegesség eléréséhez is, ehhez elsősorban a bolygó jelenlegi állapotának felmérésére helyezik a hangsúlyt
• a második cél a krízishelyzetekre, akár természeti katasztrófákra, erdőtüzekre, áradásokra adott minél gyorsabb reagáláshoz szükséges rendszer kialakítása, ami lehetőséget ad rá, hogy határozottabb döntések születhessenek vészhelyzetekben és ezeket a döntéseket cselekvés is követhesse
• a harmadik az első kettő cél kivitelezéséhez nélkülözhetetlen űreszközök védelme, hogy ne tegyenek kárt bennük az űridőjárás viszontagságai és a körülöttük keringő űrszemét

Mindezeket a célokat már korábban megfogalmazta az ESA vezérigazgatója, Josef Aschbacher, az Agenda 2025 dokumentumban, amelyben részletezte azt is, hogy miért is jött el az ideje annak, hogy Európa felpörgesse az űrprogramjait: az Új Űr forradalma közepette ugyanis a kontinens országai elmaradnak a nagy játékosokhoz és az újabb szereplőkhöz, az Egyesült Államokhoz, Kínához, Japánhoz vagy éppen Indiához képest.

"Ebben az évtizedben a műholdak száma, amelyeket évente felbocsátanak, négyszer több lesz, mint a 2010-es években.

Az Egyesült Államok, Kína és más országok mind világos politikai és technológiai űrcélokat fogalmaztak meg, és letették az ehhez szükséges forrásokat és terveket is az asztalra[...] Ma a világ két leggazdagabb embere biztosítja a legnagyobb űrbeli beruházásokat. Ezek a változások és a hatásaik fenyegetik a teljes európai űrgazdaságot." - írja Aschbacher, hozzátéve, hogy a globális űripar 2040-re nagyjából egybillió bevételt generálhat, és "ha Európa is szeretne egy szeletet ebből a tortából, akkor hozzá kell járulnia a sütéshez is".

Ehhez európai részről is világos célkitűzésekre és a kereskedelmi szektorral való szoros együttműködésre van szükség, az innovációk támogatásának köszönhetően pedig az idő, ami egy ötlet megszületésétől a megvalósításáig eltelik, drasztikusan lecsökkenhet majd. Az új Manifesztóban a három kijelölt cél mellett két izgalmas felfedezési terület inspirációul szolgáló misszióit is megnevezték, amelyek többek között a fiatalokat is motiválhatják:

• a jeges holdak felfedezésére irányuló küldetéseket, amelyeknek egyikét már jövőre elindítja az Európai Űrügynökség, ennek során a Jupiter egyik holdjának, a Ganümédésznek a légkörében detektált vízpára eredetére, a feltehetően a jégburok alatt megbúvó óceánra utaló nyomokat igyekeznek majd felderíteni egy oda küldött szondával
• és azokat a programokat, amelyek az európai űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomáson túlra is elvezethetik, és az ESA emberes misszióinak számát növelik

A november 19-én Portóban tartott gyűlésen a tagállamok képviselői beszámoltak a saját nemzetük űrprogramjainak alakulásáról, magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részletezte a magyarországi terveket, és bejelentette, hogy az ország elfogadta az űrstratégiát a következő tíz évre, amelynek legfőbb célja egy nemzeti kutatóűrhajós kiképzése, aki a Nemzetközi Űrállomáson hajtja végre küldetését 2024-2025 környékén.

Az űrhajós kiválasztásának folyamata már elindult, a pályázatot januárban zárják le,

bár, ahogy arról korábban írtunk, ezután még hosszú időbe telik, mire az űrhajós személyét véglegesítik és a felkészítés és kiképzés végeztével végül megkezdheti szolgálatát az ISS-en. A HUNOR programnak nem csak az űrhajós kiválasztása, hanem az űreszközök fejlesztése és tesztelése is fontos részét képezi, az űrhajós feladatai közé tartozik majd, hogy űrbiológiai, gyógyszerészeti és anyagtani kísérleteket végezzen.

Ezenkívül egy magyar telekommunikációs műhold indításának előkészítése és a földi egységek fejlesztése is zajlik, mivel 2024-től kezdődően Magyarország megkapja egy geostacionárius pályaszakasz üzemeltetési jogát, így az Európai kontinenst telekommunikációs szolgáltatásokkal tudjuk majd ellátni - mondta a külügyminiszter beszédében. A magyar vállalatok pedig a Thales Alenia Space-szel nemrégiben megkötött együttműködési megállapodás értelmében továbbra is lehetőséget kapnak arra, hogy részt vegyenek a vállalat műhold-flottájának üzemeltetésében. A Külgazdasági és Külügyminisztérium erről szóló közleménye szerint:

"a cég biztosítani fogja magyar űripari szakemberek képzését, valamint segít a magyar vállalatoknak abban, hogy részt vegyenek Európa, sőt a világ legnagyobb műholdprogramjaiban."

(Fotó: ESA, Getty Images)

További cikkek a témában:

Így jelentkezhet a Magyar Űrhajós Programba az, aki a legújabb magyar kutatóűrhajós szeretne lenni 2022 január 31-éig lehet beadni a jelentkezési lapokat, a feltételek nem is olyan szigorúak, de a kiegyensúlyozott, minden körülmények között stabil jellem például egyértelmű elvárás. Négy jelentkezőt választanak ki: egy űrhajósjelöltet, egy fő tartalékost, és két biztonsági tartalékost, előbbi kettő Houstonban az Axiom Space kiképzésén vesz majd részt.
A NASA támogatásával készülhet el a magyar találmány, amivel feltérképezhetik a Hold vízkészletét A Puli Space által kifejlesztett "vízszimatoló" rendkívül fontos szerepet játszhat a Holdra tervezett bázis megvalósításában.
Az ESA és a NASA együttműködik a klímaváltozás megértéséért A NASA amerikai, és az ESA európai űrügynökség stratégiai együttműködést jelentett be a klímaváltozás és a Föld működésének megértése érdekében.