Mázli, hogy az űrben nincs levegő, különben mindenki megsüketülne a Földön

2020 / 06 / 17 / Perei Dóra
Mázli, hogy az űrben nincs levegő, különben mindenki megsüketülne a Földön
Legtöbben talán nem is gondolnánk, hogy bizony a bolygóknak is van hangjuk, méghozzá nem is akármilyen: a Napé például akkora, hogy ha huzamosabb ideig hallgatnánk, maradandó halláskárosodást szenvednénk.

A világűr igencsak beszédes szó, hiszen már ebből kiolvashatjuk legfőbb tulajdonságát, méghozzá azt, hogy kong az ürességtől. Vagy ha tudományosan szeretnénk kifejezni magunkat, bár még az űrben sincs tökéletes vákuum, mégis olyan ritka benne az anyag (köbméterenként pár hidrogénatom), hogy már majdnem eléri a teljes ürességet.

Hangunk pedig csak akkor terjedhet, ha van hozzá valamilyen közvetítő 'eszköz', ami mindennapjaink során jellemzően a levegő. Ám mivel az űr közel tökéletes vákuuma légüres tér, ott a hangok sem terjednek. Na nem mintha ez egyébiránt problémát jelentene, hiszen maximum fantasztikus filmekben láthatunk olyasmit, hogy az alkotók elrugaszkodnak a valóságtól (vagy a fizika törvényeitől). Az űrhajósok közötti kommunikáció feltétele pedig elsősorban amúgy is a szkafander, ami nélkül nem kapnának levegőt. A világ csendjének azonban van egy számunkra kifejezetten áldásos hatása: megment minket a maradandó halláskárosodástól azáltal, hogy nem kell naphosszat a csillagok hangzavarát hallgatnunk. A csillagoknak ugyanis nemcsak, hogy van hangjuk, de azok legalább olyan változatosak, mint a hangszerek világa:

a belsejükben végbemenő fizikai folyamatok hatására különféle frekvenciákon rezegnek, ha pedig a világűrben lenne levegő vagy más hangvezető közeg, az egész Naprendszerben hallhatnánk a Nap tízmillió különféle zenei hangnak megfelelő áriáját,

természetesen jó hangosan, mivel a Nap háromszáznyolcvanhárom yottawattos (383 000 000 000 000 000 000 000 000 wattos) teljesítménnyel közvetíti az energiát, ami nagyjából kétszázkilencven decibeles hangerőt jelent. (Bár azért bolygónkon némileg visszafogottabb lenne a koncert, hiszen a hangerő a távolság növekedésével csökken, a Föld pedig százötven millió kilométerre kering a Naptól.) A Nap földi hangerejéről azonban már megoszlanak a vélemények: egyesek szerint körülbelül százhuszonöt decibel lenne, Craig DeForest a Southwest Research Institute napfizikusának számításai szerint azonban, ha egyéb tényezőket nem veszünk számításba, akkor a Földet elérő hangerő csupán száz decibel lenne. Nos, ha azt vesszük, hogy az emberi hallás fájdalomküszöbe százharminc decibel, akkor mindegyik esetben fennállna a tartós halláskárosodás veszélye. Vagyis örülhetünk, hogy körülvesz minket a világűr csendje.

A NASA megmutatja, milyen a bolygók hangja

Ahogy a fentiekből kiderült, ha egy szóval kellene jellemeznünk a Nap hangját, alighanem a fülsiketítő lenne a legtalálóbb kifejezés. Az ESA (European Space Agency) és a NASA szakemberei húsz éven át rögzítették a Nap atmoszférájának eseményeit, melynek köszönhetően mi is meghallgathatjuk a hangját. A rendkívüli hanganyag a Nap fizikai folyamatainak, vibrációja adatainak rögzítésével készült.

"A Nap felszínét és belsejét keresztül-kasul hullámok szelik, amit (ha szemeink elég kifinomultak lennének hozzá) akár szabad szemmel is láthatnánk.

A Nap nem csendes, épp ellenkezőleg: mély, pulzáló zümmögése van, erőteljes hangja pedig betekintést enged a Napban hömpölygő anyag mozgásába anélkül, hogy ténylegesen látnánk, mi zajlik odabent.

A tökéletes élmény érdekében azt javaslom fülhallgatóval hallgassuk meg a felvételt"-tanácsolja Alex Young, a NASA szakembere. Természetesen nemcsak a Napnak van hangja, a Földé is különleges, melyet az űrbe bocsátott Voyager űrszonda rögzített, a NASA mindannyiunk számára meghallgathatóvá tette:

A következő, szintén a NASA, az emberi fülnek megfelelő frekvenciára tett anyagában pedig az összes bolygó hangját meghallgathatjuk:

Milyen hangja lenne a Napnak, ha érzékelhetnénk?

Érdekes kérdés, amire a válasz a Space Answers szerint a harangjáték, melyben az alapzúgás mellett néha felbukkannának a harangozáshoz hasonlóan több frekvencián rezonáló szólamok is, csak sokkal mélyebbek. A ritmikusan felbukkanó hangok olyanok lennének, mint egyszerre több frekvencián szóló harangszók. Hozzátették:

minél nagyobb egy csillag, annál mélyebb hangja lenne, hangzása pedig többek között kémiai összetételétől és a bolygó életkorától is függ.

Mivel a Nap elég nagy (bár csillagászati viszonylatban kicsinek számít), a hanghullámok nagyon mély frekvenciákon rezonálnak, nagyjából ötperces periódusokban, és egyszerre nagyjából egymillió hanghullám érkezik a csillagból.

(Fotó: Needpix)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.