Halmozottan hátrányos helyzetben vagyunk, ha Satoshi Nakamoto alkotásának jövőjét kell megtippelni, hiszen egy olyan eszközről van szó, amilyen korábban sosem volt, így a viselkedése nagyrészt ismeretlen, csupán tizenegy évnyi tapasztalat áll rendelkezésünkre. Arról nem is beszélve, hogy az idő előrehaladtával - a befektetők reményei szerint - folyamatosan nőni fog az ismertsége, és az elterjedtsége, minél inkább a hétköznapok része, annál erősebben hatnak rá a világ eseményei.

Jó példa erre a mostani koronavírus-járvány, és az általa okozott gazdasági krízis. Korábban sokan úgy gondolták, hogy a bitcoin független a fősodor gazdasági történéseitől, most ugyanúgy omlott össze az árfolyama, mint bármi másnak.

Márpedig a jövő kellemetlen fordulatai általában felkészületlenül érik a legtöbbünket, tavaly karácsonykor valószínűleg senki sem gondolta, hogy márciustól karanténban fog élni.

Arról nem is beszélve, hogy a kriptopénz piac, tehát a Bitcoin követői, ha úgy tetszik saját teremtményei is könnyen ellene fordulhatnak, fontos mutató a területen a dominancia, a különböző coinok mind azért versengenek, hogy tőkearányosan a lehető legtöbb befektető bizalmát nyerjék el. Cikkünk születésekor a piac 63%-át uralja a Bitcoin, de az elmúlt két év során járt már 33%-nál is.

Óriási jelentősége van a szabályozásnak is, a kriptopénzek jogi státusza a legtöbb országban még mindig bizonytalan, bár komoly fejlődés mutatkozik az utóbbi időben, Németország például nemrég törvényes pénzügyi eszköznek minősítette a kriptopénzeket. Azonban ha egy ország bármilyen okból úgy dönt, hogy tiltó, legalábbis korlátozó intézkedéseket vezet be, ahogy azt éveken át tette a közel másfél milliárd lelket számláló India, akkor a terület fejlődése jelentősen lelassulhat.

Mielőtt rátérnénk arra, hogy meddig mehet el az árfolyam, érdemes áttekintenünk az eddigi útját, hiszen páratlan hullámvasútról van szó. Az indulást követő hónapokban hamar elkezdett kialakulni a kereslet-kínálat függvényében a kriptopénz ára, 2010 augusztusában már hét dollárcentet kértek egy bitcoinért. Az akkor elképzelhetetlen tíz dolláros árat már 2012 nyarán elérte, 2013 elején pedig meghódította a száz dolláros, ma már nevetségesen alacsony, akkor lélektaninak számító határt is. Az év végén pedig már jött is a bitcoin történetében az első nagyobb lufi, decemberben már az ezer dolláros árral kacérkodott, majd jött a törvényszerű zuhanás.

Egészen 2017-ig pár száz, és valamivel több mint ezer dollár között mozgott, majd az év második felétől elindult egy olyan felfutás, amit mind a mai napig nem értünk igazán. A lufit egészen húszezer dollárig fújták a kimaradástól való félelmüktől (FOMO - Fear Of Missing Out) vezérelt befektetők, természetesen nem maradt el a kidurranás sem, 2018 során nagyrészt hatezer dollár körül mozgott, majd az év végén egészen háromezerig süllyedt az árfolyam. Cikkünk születésekor ismét közeledünk a nyolcezer dollárhoz, a koronavírus pánik okozta márciusi összeomlás óta magára talált a bitcoin.

De miért menne feljebb az árfolyama?

A bitcoinnak bizalmat szavazó befektetők hajtják fel az árfolymot, ebben egyáltalán nem különbözik a hagyományos pénzügyi eszközöktől. Van azonban egy fontos tényező, ami különlegessé teszi a bitcoint, és a legtöbb kriptopénzt, sokak reménye szerint pedig a jövő csillagászati árait is szavatolja. Ez nem más, mint a véges mennyiség,

mindösszesen 21 millió bitcoin létezhet, egyetlen eggyel sem több.

A máig ismeretlen alkotó célja ezzel az volt, hogy elkerülje az inflációt, bitcoint nem lehet tetszés szerint “nyomtatni”, nem állítható elő igény esetén további mennyiség, ahogy történik az most, a járvány okozta válság enyhítésére többek között az USA-ban.

Egy másik, fontos hatás a közgazdaságtan egyik alapvető törvényszerűségéből adódik, ha valaminek véges a mennyisége, és nő iránta a kereslet, akkor az ára emelkedni fog. Sietve hozzá kell tennünk, hogy ennek az állításnak kulcs jelentőségű előfeltétele, hogy növekszik a kereslet, azt nem tudhatjuk egyelőre, hogy a bitcoin esetében teljesül-e ez a kitétel a következő évtizedek során.

Nulla vagy egymillió dollár?

A bitcoin jövőjét illető találgatások egy kissé a hitvitákra, vagy a vallási konfliktusokra hasonlítanak, mindkét tábornak, a “hívőknek”, és a szkeptikusoknak egyaránt megvannak a maguk -többnyire logikus- érvei. Warren Buffett, az omahai orákulumként is emlegetett befektető például az egyik legmegrögzöttebb ellenzője a bitcoinnak, szerinte a “következő ember” logikáján alapszik az árfolyam, semmi máson. Ennek lényege, hogy azért fektet be az egyik, mert abban bízik, hogy a másik majd többet kínál érte, akinek szintén ugyanez a feltételezése.

A bitcoinhívők azonban azt mondják, hogy a már említett véges mennyiség, és a rendszer praktikus előnyei, többek között az olcsóbb tranzakciók, a magas fokú biztonság megteremtik azt a növekedési pályát, ami -természetes visszaesések, úgynevezett korrekciók sokasága mellett- hosszú távon biztosítja a bitcoin újabb és újabb rekord árait.

Fontos kérdés az is, hogy milyen időtávban gondolkodunk, a befektetők, és általában az emberek legfeljebb három-öt éves távlatot tartanak elfogadhatónak, ami ennél hosszabb, az már nem belátható.

Ha a fenti feltétel, a véges mennyiség mellett megjelenő folyamatos - és növekvő - kereslet teljesül, akkor egy végtelen időskálán akár Ross Ulbricht, a Selyemút kétszeres életfogytiglanra ítélt alapítójának 330 000 000 millió dolláros árfolyamjóslata is teljesülhet. Igen, egyetlen bitcoin árát teszi erre az értékre.

A csillagászati árakat a historikus árfolyamgörbéből extrapolálják, azaz a múlt összeomlásait, majd az azokat követő jelentős árfolyam növekedéseket arányosítják, vetítik előre, így születhetnek akár több száz millió dolláros tippek is. Ez az eddigi legvadabb jóslat, korábban John McAfee, a világszerte ismert vírusirtó alapítója vitte a prímet, az egymillió dolláros előrejelzése kapcsán még arra is ígéretet tett, hogy amennyiben ez nem teljesül, megeszi a saját péniszét.

Egy kicsit komolyabb vizekre evezve, a szkeptikusok általában nullára, vagy legfeljebb párszáz dollárra teszik a bitcoin árát a jövőben, azok, akik hisznek a területben pedig nem, legalábbis ritkán beszélnek millió dolláros árakról. A százezer dolláros ár már racionálisabbnak tűnik, de még ezzel sem foglalkoznak túl sokat az elemzők, azonban a húszezer dollár ismételt elérése, meghaladása már olyasmi, amiről sokat hallhatunk.

A bitcoin ára kapcsán találgatások, lelkes nagyotmondások mellett megalapozott, szakmai érvek is vannak, a jövőt azonban még a legfelkészültebb szakemberek sem láthatják előre. Az mindenesetre biztos, hogy az egykor néhány centen kereskedett kriptopénzről senki sem gondolta volna, hogy egyszer elérheti a húszezer dollárt, egy értéket, ami a távoli jövőben talán aprópénznek tűnik majd a bitcoin akkori árához képest.

(Fotó: Pxfuel, Quoteinspector)