Azt azonban sokáig nem tudták, hogy egészen pontosan milyen módon károsítja a világűr az emberi testet. Pedig ez egy fontos kérdés, most hogy a küszöbén állunk, hogy egyre több ember egyre hosszabb időt töltsön odafent. Szerencsére, úgy tűnik, a válasz is kezd körvonalazódni.

A Cell magazinban publikált tanulmány alapján a komplex egészségügyi problémák hátterében egy ok áll: az egyik fontos sejtösszetevő, a mitokondrium működésének a megváltozása – áll a NASA közleményében. A mitokondrium az eukarióta (valódi sejtmaggal rendelkező) sejtekben található sejtszervecske, amelynek az energia előállításában és annak elraktározásában van fontos szerepe. A feltevések szerint egyébként (endoszimbionta elmélet) a mitokondrium egy heterotróf prokariótából (nincs körülhatárolt sejtmagja), egy baktériumból alakult ki, amelyet az ősi eukarióta sejt fagocitált, de nem bontott le, hanem szimbiózis alakult ki a kettő között. Erre több minden utal: a mitokondrium mérete, kettős membránrendszere, a saját DNS-e és fehérjetermelő rendszere. Mára persze az egykori prokarióta és eukarióta megkülönböztethetetlenül olvadt össze, nem lehet őket szétválasztani.

A mostani tanulmányhoz a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén az évtizedek alatt elvégzett kísérletek, valamint 59 űrhajós mintái adták az alapot többek között. A tanulmány megvilágítja, hogy milyen hatásokat gyakorol az alacsony gravitációs környezet, a sugárzás, a szűk helyek és a többi faktor az emberi szervezetre. Az eredmények szerint az egyik legfontosabb effektus a mitokondrium energiatermelésének a „meghibásodása”. Ennek következtében pedig több kulcsfontosságú szervünk is veszélybe kerülhet, károsodhat. Az első nyomokat a felfedezéssel kapcsolatban azonban a rágcsálókon végzett megfigyelések szolgáltatták: azt vették észre, hogy az ISS-re felvitt egerekben a mitokondrium funkciózavara folyamatosan előbukkan. Erre több, egymással kapcsolatban sem álló szervben (például szemek, máj) felbukkanó problémából következtettek. Ezt – a mitokondrium „meghibásodásával” – kapcsolatos elméletet aztán az asztronauták adatai is megerősítették.

A kutatásvezető szerint ez egy nagyon fontos előrelépés az új űrkorszak küszöbén, hiszen így lehetőségünk nyílik ezeket a problémákat megelőzni. A mitokondrium funkciózavarai a Földön is megjelenhetnek ugyanis, és erre már létezik gyógyszeres kezelés is. Vagyis megnézhetjük, hogy ezek a hatások mérsékelhetőek-e a meglévő terápiákkal vagy más módokon.

(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Úgy tűnik, nem lesz túl sok sejtmagja a jövő űrbányászainak Kiderült, miként lehet majd a Holdon vagy a Marson fontos fémeket kibányászni a jövőben. Nem úgy, hogy az űrhajósok csákányt ragadnak, hanem egy aprócska élőlény segítségével.

Kihívások az űrben: tönkrement a vécé tegnap az ISS fedélzetén Mozgalmas volt tegnap az éjszakájuk az űrhajósoknak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén: nem csak a mellékhelyiség mondta be az unalmast, de ráadásul az egyik oxigéngenerátor is leállt.

Az ISS parancsnoka elárulta, hogy mi az a kérdés, amit a leggyakrabban feltesznek az asztronautáknak Chris Cassidy készséggel válaszolt is.