Az Európai Parlament weboldalán olvasható közlemény szerint a tagállamokkal tavaly decemberben egyeztetett rendeletjavaslatot 523 szavazattal, 46 ellenszavazattal és 49 tartózkodás mellett fogadták el az EP-képviselők. Amint arról még két éve írtunk a Rakétán, az EU kockázatalapon fogja besorolni az MI rendszereket: az "elfogadhatatlan" kategóriába a felhasználókat manipuláló, illetve a Kínából ismert "társadalmi pontozást" lehetővé tevő szoftverek tartoznak; a "magas" kockázatba például a közlekedéssel, az oktatással, a biztonsággal, a bűnüldözéssel vagy az igazságszolgáltatással kapcsolatosak, illetve az összes távoli biometrikus azonosító rendszer; a "korlátozott" csoportba a chatbotok (csevegőrobotok); "minimális" kockázatot pedig a spamszűrők vagy a videojátékok jelentenek.

Emellett az EP weboldalán kiemelik, hogy "az általános célú mesterségesintelligencia-rendszereknek és az alapjukat képező MI-modelleknek meg kell majd felelniük bizonyos átláthatósági követelményeknek is, és a modellek betanítása során be kell tartani az uniós szerzői jogi szabályokat". Utóbbi kitétel különösen fontos, hiszen

folyamatosan zajlanak perek azzal kapcsolatban, például az OpenAI és a The New York Times között, hogy a nagy nyelvi modellek trenírozása jogszerűen történt-e.

Az ilyen általános mesterséges intelligenciák akkor találkozhatnak a hatóságok szigorával, ha olyan hatalmas számítási kapacitással jöttek létre, hogy "rendszerszintű kockázatot" hordoznak, ám ez csak az évek óta zajló tárgyalások későbbi szakaszában került bele a törvénybe - húzta alá a TechCrunch. Egyes országok, például Franciaország azért lobbiztak, hogy minél enyhébb szabályok vonatkozzanak az ilyen rendszerekre, nehogy az európai vállalatok versenyhátrányt szenvedjenek a törvény miatt. A jogszabályon dolgozó képviselők szerint azonban ettől nem lett erőtlenebb az elfogadott szöveg. Azt is hangsúlyozták, hogy például a környezetvédelmi hatásokkal kapcsolatos jelentések is bekerültek a mérföldkőnek tartott törvénybe.

Miután a szakminiszterekből álló Tanács hivatalosan is áldását adja a törvényekre, a szabályok elkezdenek fokozatosan életbe lépni: hat, tizenkét, huszonnégy és harminchat hónap időt kapnak a szereplők, hogy megfeleljenek az egyes elvárásoknak. A büntetési tételek a globális árbevétel egy-hét százaléka között mozognak majd, és harmincötmillió euróig terjednek. Azonban míg Thierry Breton belső piacért felelős biztos azt ünnepli, hogy létrejött a "világ első teljeskörű, kötelező érvényű szabályrendszere a megbízható MI-kről", addig Dragoş Tudorache társjelentéstevő már most arról beszélt, hogy "készen kell állni az új kihívásokra, amelyek a technológia evolúciója által létrejönnek".

(Borítókép: Jonathan Raa/NurPhoto via Getty Images)