300 éves darabolás

Az elmúlt 300 évben senki sem láthatta Rembrandt Éjjeli őrjáratát úgy, ahogy azt a festőzseni annak idején megfestette, a hatalmas képből ugyanis 1715-ben mind a négy oldalról levágták egy jókora darabot, és az eltávolított darabokat később elveszítették.

A hollandiai Rijksmuseum kutatói a mesterséges intelligencia (MI) segítségével most szerencsére képesek voltak rekonstruálni a festmény hiányzó darabjait, visszaállítva azt a képet, melyet a holland aranykor művésze 1642-ben befejezett.

Az Éjjeli őrjárat Rembrandt leghíresebb festménye, és talán a művészettörténet egyik legtöbbet elemzett műve is egyben, mely jelenleg az amszterdami Rijksmuseumban található. A mérete 3,6 méterszer 4,3 méter és egy egész falat betölt. Rembrandt 1639-ben kapott megbízást, a Frans Banning-Cocq által vezetett lövészegylettől, hogy fesse meg a Polgárőrség Háza Amstel-folyóra néző termének díszítésére.  Szerencsére Rembrandt számos rajzvázlatot is készített hozzá, és az egyik betekintést enged a mű keletkezésének történetébe is, mivel ez az írás olvasható rajta: 

"A Polgárőrség Házának nagytermében elhelyezendő festmény vázlata, amely azt ábrázolja, amint az ifjabbik Purmerlandt báró (Frans Banning-Cocq), a Polgárőrség kapitánya, parancsot ad hadnagyának, Vlaerdingen (Willem van Rytenburch) lovagnak, hogy vonultassa ki századát."

Az elkészült kép Európa-szerte megalapozta Rembrandt hírnevét, a firenzei Filippo Baldinucci így méltatja a festmény kapcsán: "Egyik nagy vásznával, amelyet az idegen lovagok szállásán helyeztek el, és amely a polgárőrség egyik osztagát ábrázolja, oly nagy nevet szerzett, hogy kevés nagyobbat szerzett magának valaha is más művészember azon a földön."

Szerencsétlen költöztetés

1715-ben, amikor a Polgárőrség Házát lebontották, a festményt átszállították a városházára, ám mivel ott nem volt elég hely, megcsonkították a képet: az aljából háromnegyed métert, bal széléből pedig 22 centimétert vágtak le. A művészettörténészek szerint ezt annak érdekében tették, hogy a festmény éppen két oszlop közé illeszkedjen, ami akkoriban sajnos általános gyakorlatnak számított. A levágott darabok elvesztek a történelem süllyesztőjében. Hatalmas szerencsénkre azonban az eredeti kompozíció is fennmaradt egy Frans Banning-Cocq családi albumában lévő akvarell-vázlaton, mely a még csonkítatlan művet ábrázolja.

Az amszterdami Rijksmuseumban először 1947-ben restaurálták a képet, eltávolítva róla a port és a sok lakkréteget, így nyilvánvalóvá vált az, amit már korábban is sejtettek, Rembrandt az alakokat eredetileg nem éjjeli homályban, hanem tűző napsütésben ábrázolta.

Csak gondolatkísérlet

"Az Éjjeli őrjárat hiányzó darabjainak sorsa továbbra is nagy rejtély. Minden generáció a rendelkezésére álló eszközöket felhasználva próbálta meg rekonstruálni a festményt. Mi most ugyanezt tesszük, a jelenleg elérhető legfejlettebb technikákat alkalmazva" - mondta el Pieter Roelofs, az amszterdami Rijksmuseum festmény és szobor részlegének vezetője.

A Rijksmuseum 2019-ben indította útjára az Operation Night Watch projektet és megpróbálták beazonosítani az eredeti kompozíciót. A dologban az eredeti festmény másolata segített, melyet feltételezhetően Gerrit Lundens holland művész festett 1642 és 1655 között. A kutatók betáplálták Rembrandt technikáját és színhasználatát egy mesterséges neurális hálózatokat futtató számítógépbe, hogy az létrehozhassa a hiányzó darabokat Rembrandt stílusában.

Az újjáalkotott paneleket kinyomtatták és ideiglenesen az eredeti festmény köré helyezték, ami most megtekinthető a múzeumban és annak honlapján is. A konzerválási munka csak azután kezdődik majd, ha a kutatók befejezték a hozzáadott panelek hatás-vizsgálatát a festmény kompozíciójára.

A múzeumnak mindazonáltal nem áll szándékában véglegesen beépíteni az elveszett darabokat az Éjjeli őrjárat helyreállított verziójába.

Vadonatúj kompozíció született

A rekonstrukció érdekessége, hogy két eddig ismeretlen alakot is feltárt a festmény bal oldalán: egy milicistát és egy fiatal fiút. A festmény fő alakjai, Cocq kapitány és Willem van Ruytenburch hadnagy a vászon közepe helyett a középponttól jobbra helyezkednek el. Az is kiderült, hogy a bal oldalon előtérben lévő fiú egy balusztrádba kapaszkodik. A kutatók szerint így, hogy a fiú előtt több a tér, felismerhetőbb, hogy valószínűleg menekül a milícia elől. A vászon jobb szélén a milicista sisakja immár teljes, a festmény felső részén is több tér van, ami a milícia zászlajának felemelését teszi hatásosabbá.

„A rekonstrukciónak köszönhetően most már láthatjuk, hogy a Rembrandt által festett kompozíció még dinamikusabb volt. Csodálatos, hogy most már saját szemünkkel is úgy láthatjuk az Éjjeli őrjáratot, ahogy Rembrandt megfestette" - mondta el Taco Dibbits, a Rijksmuseum igazgatója. 

(Forrás: BBC, Wikipédia Kép: Rijksmuseum)

Ez is érdekelhet:

Az új sláger a Voilá app, ám felmerültek adatvédelmi aggályok is A fényképeinket módosító alkalmazások mindig a legsikeresebb, legfelkapottabbak között voltak, ugyanakkor nem árt némi körültekintés, mielőtt arcmásunkat több száz különböző arckifejezéssel feltöltjük a távoli szerverekre.

Belépés Van Gogh festményébe egy AR alkalmazással Az AR világában a 3D-s objektumok “életre kelhetnek” és kölcsönhatásba léphetnek velünk, amire kitűnő példa a művészeti élményt felturbózó virtuális ajtó, melyen keresztül a felhasználó beléphet Van Gogh hálószobájának festményébe.

Denver reptere és az Illuminátusok, avagy a polgári repülés egyik legnagyobb összeesküvés-elmélete Az összeesküvés-elméletek nem ismernek határokat, főképp ha az Illuminátusok is részei, miért épp egy 1995-ben megnyílt szimpla légiforgalmi reptér lenne kivétel?