Az Alphabet összesen több mint kétszázhatvanezer tagját képviselő szervezetbe bárki és bármilyen részlegről beléphet, Dylan Baker, a Google programozója szerint ez az első olyan teches cégnél létrehozott szakszervezet, ahol a szektorban dolgozók megpróbálják érvényesíteni saját jogaikat. A tervek szerint a döntések demokratikusan születnek, valamint a tagok egyöntetűen vállalják, hogy éves fizetésük egy százalékát a érdekképviselet működtetésére fordítják.

Érdekel, hogy mit tudnak rólad a tech cégek? Ennek az oldalnak a segítségével könnyedén kiderítheted GDPR ide vagy oda, a gyakorlatban néha még az európai felhasználóknak is nehézkes hozzáférniük a róluk tárolt adatokhoz. Ebben segít a JustGetMyData nevű weboldal.

Nem háborút, hanem élhető munkahelyet akarnak

Bár az AWU még nem jelentette be konkrét követeléseit az Alphabet felé, az eddig elhintett információk alapján az alapjövedelmükkel és juttatásaikkal kapcsolatos kérdések mellett a Google körüli etikai aggályokkal is foglalkoznának. Parul Koul szakszervezeti elnök és Chewy Shaw alelnök nyílt levelét még a New York Times is lehozta, melynek értelmében szövetségük célja, hogy a dolgozók is beleszólhassanak a döntéshozásba, valamint nagyobb hangsúlyt fektessenek a társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi igazságosságra. A tagok ezen kívül nem értenek egyet a rövidtávra szerződtetett alkalmazottak, beszállítók, alvállalkozók és a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakemberek közti megkülönböztetésekkel, továbbá a vállalaton belüli munkahelyi zaklatásokkal, megtorlásokkal. A közleményben félreérthetetlenül fogalmaznak:

Elegünk van.

Gainer-Dewar szoftvermérnök szerint az elmúlt öt-tíz évben többször előfordult, hogy ha egy-egy alkalmazott nem értett egyet egy üzleti döntéssel, és ezt fel is vállalta, az Alphabet vezetősége kirúgással vagy megalázással 'honorálta' cselekedetét. Darrel West, a Brooking Intézet Technológiai Innováció Központjának kutatója szerint mára szemmel látható, hogy a techóriások, így a Facebook és a Google dolgozói is egyre nagyobb beleszólást szeretnének a vállalatok döntéseibe, és aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy vajon milyen hatást gyakorolnak majd az általuk kínált technológiák és szolgáltatások a társadalomra. A levélben továbbá kifejtik, hogy azért csatlakoztak az Alphabethez, mert szeretnének a világot jobbá tevő technológiákat teremteni. A vezetők mozgatórugója azonban kizárólag a nyereségszerzés.

"Olyan vállalatnak szeretnénk látni az Alphabetet, ahol a dolgozók is beleszólhatnak a céget és a társadalmat érintő döntésekbe.

Főnökeink mindeddig ugyanis elnyomó kormányokkal szövetkeztek, gyűlöletcsoportok hirdetésein nyerészkedtek" - olvasható a közleményben.

Számos botrány kirobbant

2017-ben került nyilvánosságra az ügy, hogy Andy Rubin, az Android operációs rendszer feltalálója bár 2014-ben hivatalosan saját akaratából távozott a Google-től, ezt Larry Page, a cég akkori vezérigazgatójának kérésére tette. Egy belsős vizsgálat során ugyanis kiderült, hogy a programozó orális szexre kényszerítette az egyik beosztottját, így a dolgokat legegyszerűbben úgy simíthatták el, ha önként távozik.

És ha mindez nem lenne elég, több millió dolláros végkielégítést is zsebre tehetett, ami felháborította a dolgozókat.

2018-ban pedig jött a hír, miszerint a Google belépett az Amerikai Védelmi Minisztérium (UDD) Project Maven kezdeményezésébe, amivel a Pentagon célja olyan gépi látásos algoritmusok fejlesztése volt, amelyekkel a korábbinál alaposabban kianalizálhatták volna a katonai drónok által rögzített felvételeket, valamint mesterlövészetre is bevethető drónokhoz használták volna a Google fejlesztését. A vállalat dolgozói petíciót indítottak, és több mint háromezer-egyszázan - nyílt levélben - kérték Sundar Pichai vezérigazgatótól, hogy a Google ne asszisztáljon háborúkhoz. 2018-ban egyébként az is kiverte a biztosítékot a dolgozóknál, hogy a Google egy kifejezetten Kínára szabott, erősen cenzúrázott keresőt fejlesztene a kínai kormánynak.

Mindennapossá vált a munkahelyi zaklatás

Hogy miért megy ritkaságszámba, ha egy teches vállalat dolgozói szakszervezetet alapítanak, arra alighanem az a válasz, hogy ezek a cégek jellemzően magas fizetést és jó életszínvonalat kínálnak embereiknek. Kérdés, hogy milyen áron, mivel a Google munkatársai már többször felháborodtak szexuális zaklatás, vagy a kisebbségi csoportokkal szembeni nyílt diszkrimináció miatt.

"Mi teremtettük meg a Google-t. De ez már nem az a cég, aminek dolgozni akarunk.”

A nyílt levél alapján a szakszervezet megalakulásában szerepet játszott az is, hogy a Google dolgozóinak közel fele idénymunkás, szállító, vagy vállalkozó, ők a teljes munkaidős dolgozóknál kevesebb fizetést és juttatást kapnak, és nagyobb valószínűséggel színesbőrűek is. Erre van is egy vitatott példa 2020-ból, méghozzá Timnit Gebru mesterségintelligencia-kutató távozása, ami sok más feszültséget is felszínre hozott a vezetőség és a dolgozók közt. (Az eset még a szakszervezet megalapítása előtt történt.) A színesbőrű kutatónő szerint egy kollégájának címzett levele váltotta ki a vezetőség haragját, amiben keményen kritizálta a cég diverzitáshoz való hozzáállását, valamint kifejtette, hogy főnökei elfogultabban viselkedett vele szemben, és szigorúbban ellenőrizték munkáját másokéhoz képest. Végül a rengeteg konfliktus és felgyülemlett sérelem a kirúgásához vezetett. A Twitteren közzétett bejegyzése szerint az eset ékes példa arra, hogyan próbálják meg a kiváltságos fehér férfiak ellehetetleníteni a perifériára szorult csoportok marginalizálódott közösségekről szóló kutatásait, méghozzá bármiféle indoklás vagy párbeszéd nélkül.

Szintén tavaly - még Gebru ügyének robbanása előtt - olvashattunk róla, hogy az USA nemzeti munkaügyi tanácsa (NLRB) szerint a Google törvénytelenül kémkedett alkalmazottai után, hogy kiderítse, készülnek -e valamilyen szakszervezeti tevékenységre.

Akinél pedig gyanús jelekre bukkantak, el is távolították.

Liz Fong-Jones, a Google korábbi mérnöke szerint a cég aktivistái valószínűleg a jövőben is a vezetői támadások célkeresztjébe kerülnek, sokszor leértékelik teljesítményüket, vagy alkalmatlannak titulálják őket a csapatmunkára. Az Amerikai Kommunikációs Dolgozók Szövetsége korábban állami szintű keresetet is benyújtott a keresőcég ellen, melyből kiderül, hogy két alkalmazott elmondása szerint a Google speciális külsős konzultánsokat foglalkoztatott, akiknek direkt az volt a feladatuk, hogy ellehetetlenítsék a dolgozók szakszervezeti tevékenységét. De korábbról is akad példa munkáltatói visszaélésre, 2017-ben például azért indult jogi eljárás a cég ellen, mert a vállalaton belül észrevehetően könnyebben léptek feljebb a ranglétrán a férfiak, mint a nők, a nemi megkülönböztetést pedig a bérezésekben is megmutatkozott.

Lehet valaha álommunkahely a Google?

A dolgozók nem először próbálnak fellépni a Google ellen, és bár múltbéli törekvéseik hagytak némi nyomot a vállalati kultúrában, a vezetőség döntéseit azonban érdemben nem befolyásolták. Korábban már több alkalmazott is kifogásolta a cégen belül, hogy egyes fejlesztések összeegyeztethetetlenek az értékeikkel.

2018-ban például a fent említett Rubin kilencvenmillió dolláros végkielégítést kapott azután, hogy a vele dolgozó alkalmazottat orális szexre kényszerített.

A Google húszezer dolgozója akkor egy emberként tüntetett azt kifogásolva, hogy mivel az ügyben indult vizsgálat is megállapította a vád igazságát, a Google-nek - anyagi kompenzáció nélkül -, haladéktalanul el kellett volna bocsátania Rubint. Ehhez képest az igazgató még meg is dicsérte. A megmozdulásnak annyi eredménye lett, hogy ma már nem lehet belsős ügyként kezelni a szexuális visszaélést, a munkatársak hasonló esetben bírósághoz fordulhatnak, amitől viszont a Google meglehetősen tart. Leginkább azért, mert egy per esetén nagyobb az esélye a vesztésnek. Korában azt is sikerült elérni, hogy az Alphabet alvállalkozói tizenöt dolláros minimum órabért, biztosítást és szülői szabadságot kapjanak.

A Google a szakszervezet megalakulásának hírére reflektálva azt ígérte, megpróbál szorosabb kapcsolatot kiépíteni az alkalmazottakkal. Kara Silverstein, személyzeti kérdésekért felelős igazgatója közleményében azt írta: mindig is keményen dolgoztak a támogató légkör megteremtéséért, és ez a jövőben sem lesz másként, egyenként tárgyalnak majd a munkatársakkal. Kérdés, hogy vajon milyen eredményeket hozhat egy pár százas taglétszámú szerveződés, mindenesetre a szakemberek egyelőre bizakodóak. Hiszen az AWU megalakulásának bejelentése utáni huszonnégy órában kétszázharmincról négyszázra, január hatodikára pedig ötszázharmincra nőtt a tagok száma (bár ez csupán töredéke a kétszázhatvanezer fős összlétszámnak). Mark Hicks technológiával foglalkozó történész szerint mivel a technológia nagyon gyorsan változik, amit viszont a jogszabályi környezet nehezen tud követni, így fontos mozzanat, hogy a munkavállalók oldaláról is egyre látványosabb a nyomás, különösen egy akkora cég esetén, mint a Google. Így idővel talán számos olyan problémára sikerül megoldást találni, amit a törvényhozók nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kezelni, és amiket az erőfölényével visszaélő cég szakemberei sem kívánnak tovább lenyelni.

További cikkek a Rakétán:

Kiderült, ki áll a jelenleg leggyorsabban növekvő közösségi oldal mögött A Parlerre már a Trump-kampány is szemet vetett, most pedig vezeti az App Store és a Google Play letöltési listáját.

"Ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is" - egységes törvényekkel nyirbálja meg az EU a nagy tech cégek hatalmát A várhatóan jövő héten bemutatásra kerülő Digitális Szolgáltatások Törvény döntő hatással lesz az Európai unió digitális működésére, elsősorban a nagy technológiai platformok kötelezettségeinek szabályozásában.

Előre menekülnek a tech óriások - de mindegyik másként Az Amazon, az Apple, a Google és a Facebook is ki akar bújni a célkeresztből.

(Fotó: Getty Images Hungary, PxHere, Pixabay, Wikimedia)