Mi valósult meg 2020-ra a tudományos-fantasztikus művek jóslataiból?

2020 / 01 / 05 / Bobák Zsófia
Mi valósult meg 2020-ra a tudományos-fantasztikus művek jóslataiból?
Eljutottunk a Marsra? Átvették a robotok a hatalmat? Kitört a harmadik világháború? Nézzük meg közelebbről, mit jósolt a fantázia és milyen lett a valóság.

„Mindig eltávolodunk a jelen pillanattól. A szellemi létünk, mely anyagtalan és nincs kiterjedése, az Idő-Dimenzión át utazik, változatlan sebességgel, a bölcsőtől a sírig.”

– írja H.G.Wells első kisregényében, az Időgépben, és ezzel meg is ragadja a science-fiction műfajának lényegét: az emberiség soha nem szűnő kíváncsiságát más dimenziók, más idők kémlelése után, hogy jobban megérthessük a saját helyzetünket a hatalmas univerzumban. Nem is gondolnánk, de az első sci-fi írónak a második századból származó Lukiánoszt tartják, aki a True Story című szatírájában már a távoli űrből érkező, bizarr idegen lényeket és velük vívott borzalmas bolygóközi háborúkat vízionizált. Szerencséjére az ókori görögöknek és nekünk, ez a jövőkép nem vált be (eddig). A tudományos-fantasztikum azóta sokat fejlődött, az írók utópiái most már túlmutatnak a puszta képzelgésen. Azzal, hogy bevonják a történetekbe a reális technikai és tudományos innovációkat, kisebb-nagyobb mértékben legalábbis, és ez alapján próbálják megjósolni számunkra, mire számíthatunk az elkövetkező évtizedekben és századokban, sokkal valósághűbb képet kaphatunk az előttünk álló jövőbeli életről, mint a mesékből.

Éppen ezért, a félig-meddig valóságra alapozott cselekmény miatt szeretünk sci-fit nézni. Éppen ezért lehet borzongani a sötét jövőképen, ami elénk tárul.

Lehet, hogy igaza lesz az íróknak? Lehet, hogy a ma ismert technika ellenünk fordul és legnagyobb félelmeink valósulnak meg? Vagy valami jobb vár ránk? Nézzük, a 2020-as évre mit jövendöltek nekünk elődeink és ezekből mennyit sikerült megvalósítani meg eddig.

Super Force

Zachary Stone-nak nem egyszerű az élete. Épphogy visszaérkezett a marsi küldetéséből a 2020-at taposó Metroplexbe, mikor kiderül, édesapja halott, a bátyja eltűnt, a család régi barátját, Hungerfordot meggyilkolták. Válaszul, mint minden valamire való badass főhős, Stone is magára ölti a golyóálló erőtérrel felfegyverzett fekete páncélját, felül sugárhajtású motorjára és a mesterséges intelligencia alapú szuper-számítógép társával együtt a rosszfiúk nyomába ered. Az amerikai Viacom gyártásában készült Tv sorozatot a ’90-es években sugározták Ken Olandt főszereplésével. Már a cselekmény bemutatásának legelején észrevehetjük, hogy sajnos, Metroplex disztópiájából kevés valósult meg az azóta eltelt harminc évben. Persze a disztópiák általában nem szoktak nagy vágyakozást kiváltani a közönségből, de azért van egy-két aspektusa a filmnek, amit érdemes lett volna az idei évre összehozni.

Mars utazás: hiába ünnepeltük tavaly a Holdra-szállás ötvenedik évfordulóját, az emberes űrutazások egy időre elvesztették lendületüket és a hetvenes évek óta csak a Nemzetközi Űrállomásig jutottak el asztronauták. Idén ugyan izgalmas év következik az űrkutatás területén, de a legközelebbi Holdra szállást csak 2024-re tervezik. A Marsra a legoptimistább, elon muski becslések szerint is szintén csak 2024-ben indul a Starship legénysége, de ez a terv, tekintve a sugárzásvédelem és ellátás hiányosságait, egyelőre meglehetősen utópisztikusan hangzik.

Személyes erőtér: a filmbéli főhős páncélzata golyóálló erőtérrel van felszerelve, mely a valódi földi háborúkban is kapóra jönne a hadseregek számára. Ennek megvalósításától is még messze a tudomány, a legközelebbi invenció a Boeing fejlesztése, mely 2015-ben jelentette be a plazma-erőtér szabadalmaztatását, mely a gépeket a robbanások által keltett lökéshullámoktól fogja védeni. Hasonlóra készül az Egyesült Államok Légiereje (a bejelentéskor még hozzájuk tartozott a Space Command), mely decemberben megbízta az Orbion Space Technology-t a műholdjaik védelmét szolgáló plazmapajzs kifejlesztésével. Valóban hatásos mágneses erőtérrel egyelőre csak a Föld rendelkezik.

Röntgen-látás: ugyan látás-visszaállító terápia már létezik, biomechanikus szem is, de ha röntgenlátásra vágyunk, vagy az infravörös tartományokat is észlelni szeretnénk, egyelőre még kiegészítő eszközök alkalmazására van szükség. Kivéve ez alól Neil Harbisson kiborg, aki beépített detektorával sokkal szélesebb spektrum észlelésére képes nálunk, hagyományos embereknél.

Battlefield 4

Az EA DICE által gyártott, 2013-ban megjelent first-person shooter videojátékban Daniel „Reck” Recker őrmester, a U.S. Tengerészgyalogság Tombstone nevű szakaszának vezetője a 2020-as év Azerbajdzsánjában találja magát, ahonnan sürgősen menekülnie kell az orosz speciális erők elől. A politikai hangulat feszült, ha Kínában sikerrel jár Chang Admirális puccskísérlete, immár kínai-orosz-amerikai háborúvá szélesedik a konfliktus. A videojátékok is ugyanúgy a sci-fi kategóriába tartozhatnak, mint a filmek és regények, és,

noha ebben az esetben nincs szó űrben játszódó, vagy idegen lényeket felvonultató cselekményszálról, a fantasztikum szerencsére erősebb a játék történetében, mint a konkrét valóság.

A létező 2020-ban az Egyesült Államok és Kína között csak kereskedelmi háború dúl, és igaz ugyan, hogy Oroszország nemrég jelentette be az Avantgard hiperszonikus rakéta megépítését, valamint a legutóbbi események sem segítik elő az egyetértést, de a nagyhatalmak közti időnkénti feszült helyzetet igyekeznek enyhíteni a vezetők. Az elrettentő jövőkép csak disztópia marad.

Mars mentőakció

A Világ Űrállomás fedélzetén Woody Blake kapitány vészjelzést kap a Marsról. Az üzenet az első Mars misszió egyetlen túlélőjétől származik, aki elvesztette társait egy hatalmas porviharban a Cydonia régióban. A helyszínre érkező mentőcsapat megtalálja Luke Grahamet és még valami sokkal félelmetesebbet is. A rejtőzködő ősi élőlény felfedi előttük a földi élet kialakulásának titkát:

a Vörös Bolygót elhagyó idegenek szórták szét az első DNS-t a Földön, hogy megteremtsék az emberi fajt és azóta várta az eljövetelüket a Marsra.

A 2000-ben bemutatott Brian De Palma film óriási bukás lett, sokan kritizálták az Űrodüsszeiából nyert ötletei, vagy tudományos pontatlanságai miatt, pedig bizonyos tekintetben a valóságot vette alapul a cselekmény megalkotásához. Most nem a Marson ránk várakozó entitásra célzunk, legalábbis, ha szerencséje lesz az űrhajósoknak, nem fogják ilyen izgalmak várni őket a 2030-as években, de azért egy-két tény a realitást tükrözi.

Valóban létezik egy távolról, halványan emberi arcra emlékeztető domborulat a bolygó Arabia Terra felföldjeivel határos Cydonia területén található, melyet először a Viking szonda észlelt még 1976-ban.

A Viking misszió kutatás vezetője, Gilbert Levin nemrégen jutott arra a következtetésre, miszerint nem kizárt, hogy a leszállóegységek által gyűjtött minták biológiai organizmusra utaló jeleket tartalmaztak. Annak idején, a talajmintákhoz adott szénizotópos vizsgálat eredményeit nem tudták pontosan értékelni, mást mutatott az első kísérlet, mint az egy héttel később elvégzett második, így a kutatók elvetették a mikroorganizmusok jelenlétének ötletét.

A NASA-Esa összefogásban idén induló Mars Sample Return Mission új adatokat szolgáltat majd a bolygóról, most először fognak a Földre visszajuttatni és laboratóriumokban elemezni Marsról érkezett mintákat.

Az üvegház ötlete sem légből kapott, a Marson élő űrhajósok ellátását hidroponikus termesztéssel, helyben előállított élelmiszerekkel tervezik megvalósítani.

Az utolsó ember a Földön

Phil Miller az egyetlen túlélője a bolygót sújtó katasztrófának, mely kiirtotta az emberiséget a világról. Évek óta bolyong egyedül a kihalt országban, de, közvetlenül azelőtt, hogy véget vetne szenvedésének, felfedezi még egy embertársát. Majd még egyet és még egyet.

A túlélők maroknyi csapata megpróbál boldogulni a 2020-as posztapokaliptikus életben, de az emberi lények sosem tanulnak a hibáikból.

A Fox vígjátéksorozata 2015-ben indult és négy évadot élt meg. A bolygó lakosságát teljesen eltörlő vírus, amint tudjuk, még nem szabadult el, azonban valóban léteznek olyan vírusok, még a huszonegyedik században is, melyek ellen nincs hathatós segítség és rendre szedik az áldozataikat. Közülük az Ebola, a Marburg vírus, a Hanta vírus, a Lassa-láz és a veszettség jelenleg is aktív a világ különböző pontjain. Egyedül a veszettségre létezik vakcina, bár ez a helyzet hamarosan megváltozik, tavaly december végén hagyták jóvá az Ebola elleni oltást az FDA szakemberei.

Software

Cobb Anderson idősödő alkoholistaként tengődik Floridában, betegsége miatt szívátültetésre lenne szüksége, azonban nehezen szánja rá magát a mesterséges szerv használatára. Mechanikus hasonmása felajánlja neki az örök életet, feltéve, hogy követi őt a Holdra, ahol a robotok 2020-ra kialakították az úgynevezett bopperekből álló társadalmukat, miután Ralph Numbers megtagadta Asimov törvényeit, és kivívta a szabad akarat jogát a robotok számára. A Philip K. Dick díjat nyert cyberpunk novellát 1982-ben írta Rudy Rucker, az amerikai író, matematikus és filozófus. Nem ő az első és nem is az utolsó, aki a gépek öntudatra ébredésének kérdéseit boncolgatja, de az idei év, ami a nyolcvanas években még a távoli jövőnek tűnt a közelébe sem hozott minket a saját akarattal rendelkező gépek világához. Vagy mégis?

A Hanson Robotics 2015-ben fejlesztette ki Sophia-t, aki azóta a világ egyik legismertebb robotjává vált, ő lett az első gép, aki állampolgárságot kapott Szaúd-Arábiában. Noha Sophia még nagyon távol áll a valódi emberi tulajdonságok elsajátításától, de alkotója, Dr. David Hanson szerint néhány évtized múlva a humanoid robotok már jóformán megkülönböztethetetlenek lesznek az embertől, sőt a legjobb barátainkká válhatnak.

A mesterséges intelligencia kutatások gőzerővel zajlanak a világ minden táján, és gyakran bebizonyosodik, hogy az MI az embernél pontosabb számításokra képes. Novemberben az IBM számítógépe a saját előnyeiről és hátrányairól vitázott, a vitaalapot a rendszerbe feltöltött információk adták. Ahogy Sylvie Delaroix, a Birmingham Egyetem professzora fogalmazott: „A MI annyira használható, mint az adatok, melyeket betáplálunk.” Vagyis rajtunk múlik, mire használjuk az általunk létrehozott eszközöket és mihez kezdünk a MI-val.

A regényben Anderson az örök életet a tudata szoftverekbe való feltöltésével érhette volna el. A valóságban 2006-ban jött el az áttörés, mikor egy lebénult páciens agyába ültetett szenzor segítségével, pusztán gondolatok útján irányította a számítógépet, az agy-internet kapcsolatot 2017-ben sikerült először kivitelezni a dél-afrikai Wits Egyetem kutatóinak, valamint Elon Musk is a Neuralink megvalósításán munkálkodik.

A novellában a robotok áthágják az Asimov-törvényeket. A mi világunkban már készülnek a robotika szabályainak megfogalmazására, melyek pontosabbak lesznek, mint science-fiction fantáziákban. De hogy konkrétan hogyan fog kinézni a szabályzat, és az emberek és robotok mennyire tartják be az előírásokat, az még a jövő zenéje.

(Fotó: Flickr/kevinmgill, Flickr/itupictures, Pxfuel)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.