Korábbi cikkünkben, melyben a NASA-nak a Trump-adminisztráció alatti legfontosabb változásait gyűjtöttük össze, szóba került, hogy ezek egyszemélyes megtestesítője Jim Bridenstine, az oklahomai születésű, republikánus kongresszusi képviselő, akit Trump nevezett ki az Űrhivatal élére. Ez a példátlan lépés, az Űrhivatal ilyen fokú, nyílt átpolitizálása még Republikánus oldalon is felháborodást váltott ki. Ugyanakkor Bridenstine több vélemény szerint is ügyesen lavírozott a washingtoni nagypolitika és a NASA, mint szakmai szervezet irányítása közt.

Mi történt a NASA-val Trump alatt? Ambiciózus célok, beszivárgó politika és a magántőke mind markánsabb jelenléte jellemzi a NASA éveit Amerika egyik legmegosztóbb elnökének a regnálása alatt.

Viszont Bridenstine-nek nem sikerült a 2024-es Holdra szálláshoz (vagy inkább Holdra költözéshez) szükséges kétpárti támogatást megszereznie, hogy biztosítsa a vállalkozáshoz a szükséges 30 milliárd dollárt (ezt a NASA éves, 20 milliárd dolláros költségvetésén felül kellett volna összelapátolni). Valamint a Demokrata Párt felől többen támadták az igyekvését, hogy mind több magánvállalatot vonjon be a NASA tevékenységébe, holott ez a törekvés éppen Trump demokrata elődje, Barack Obama elnök Commercial Crew-programjával szökött szárba (ennek keretében fejlesztette ki például a SpaceX a Crew Dragon űrkapszulát és a Falcon rakétákat).

Mindennek következménye a jelen helyzetre nézvést, hogy túl sokat nem tudunk a következő elnök, Joe Biden NASA-val kapcsolatos terveiről (ezekről később), de már a puszta tény, hogy a mostanit nem követi újabb Trump-ciklus, kihatással van az Űrhivatal munkájára. Ez a hatás pedig két látványos és egymástól nem feltétlen elválasztható következményben csúcsosodott ki eddig.

Az első ezek közül, hogy Bridenstine a választás után a távozását tervezi az Űrhivatal éléről még abban az esetben is, ha a Biden-féle vezetés marasztalni akarná őt. Szavai szerint a NASA-nak olyan valakire van ugyanis szüksége, akiben a következő adminisztráció megbízik. Magyarán szerinte a jelenlegi helyzetben a távozása szolgálná a leginkább a NASA érdekeit. Ez legfeljebb részben meglepő fejlemény, hiszen Bridenstine inkább politikus, mint az űrkutatáshoz kapcsolódó szakember, ahogy arról már volt szó. Ugyanakkor nem ritkaság, hogy egy új elnök lecseréli a NASA vezetését, tehát ez akár akkor is megtörténhetett volna, ha Bridenstine nem rendelkezik ennyire markáns politikai múlttal.

Ráadásul a NASA-vezér nem egy tipikus, a Trump érára jellemző figura. Habár kezdetben például nem igazán hitt abban, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okozza, később nyilvánosan revideálta ezen álláspontját, és elfogadta a tudományos konszenzust a kérdésben. Ráadásul sikerre vitte, és kétpárti támogatást szerzett a már említett, még Obama alatt indult Commercial Crew Programhoz is, amely oly látványosan csúcsosodott ki abban, hogy nyáron közel 10 év után ismét amerikai földről lőttek fel asztronautákat a Nemzetközi Űrállomásra. Mindez ráadásul a privátszféra legnagyobb megelégedésére is szolgált, és a részvényesek arra próbálták sarkallni Bident és a stábját, hogy a váltás után is tartsa meg Bridenstint.

Minden, amit a Crew Dragon történelmi kilövésről tudni érdemes Hogyan jutottunk odáig, hogy egy magáncég fuvarozza a NASA asztronautáit? Jobb ez, mint az eddigi alternatíva? Miért fontos, ami holnap történik, és hol lehet követni az eseményeket élőben? Ezekre a kérdésekre mind válaszolunk összefoglaló cikkünkben.

Amennyiben pedig a leginkább hozzákötődő programot, a Holdat megcélzó Artemis Programot vizsgáljuk, úgy Biden a várakozások szerint ezt folytatni fogja. Sőt a demokraták úgy általában támogatják Amerika visszatérését a Holdra, sőt tovább a Marsra is.

Ugyanakkor az Artemis Program 2024-es céldátuma, ami eddig sem volt túl reális, immár a NASA szerint sem igazán tartható. Emlékeztetőül: amennyiben a novemberi választáson Trump nyert volna, az elnöksége épp 2024-ben járt volna le, amit látványosan zárhatott volna le Amerika visszatérése a földünket kísérő égitestre. A NASA eredeti tervei közt amúgy 2028-as Holdra szállás szerepelt, ám a Fehér Ház 2019-ben a tervek felgyorsítására adott ki utasítást. Erre válaszként született meg az Artemis Program, amely 2024-ben asztronautát, ráadásul asztronauta nőt juttatna a Holdra. (Apollo Program volt az eredeti Holdra szállás neve, Artemisz pedig Apollón nőnemű testvére a görög mitológiában.)

A NASA pesszimizmusát az ügyben a költségvetési hiány, valamint a kulcsfontosságú technológiák fejlesztésének kifutása a határidőből indokolja. Ez utóbbi elsősorban a Space Launch System rakéta és az Orion űrkapszula fejlesztését jelenti, de a holdkomp fejlesztése is késlekedik, miután erre a szükséges pénz fele jött csak össze. A NASA szerint viszont amennyiben szeretnék legalább tartani a 2024-körüli dátumot, vagyis nem akarnak túl nagy csúszást, és szeretnének még a harmincas években embert küldeni a Marsra, ahhoz az elnök, a NASA és a Kongresszus következetes elhatározása, támogatása, és szükséges költségvetés stabil és késlekedés nélküli biztosítása szükséges.

Biden egyébként mind a Holdat, mind a Marsot támogatja, mint elérni kívánt célokat, de nem ragaszkodik a 2024-es dátumhoz.

További cikkek a Rakétán:

Elindult a NASA és a SpaceX közös missziója 4 űrhajóssal a fedélzeten

Az egyetlen dedikált űrfegyver, amelyet ki is próbáltak a világűrben

Miért fontos a víz a Holdon, és mik vele a NASA tervei?