Leszűkítve a magyar közbeszéd kereteire, a szakemberek így határozták meg a politikai korrektséget (PC): kisebbségi csoportokkal szemben sértő, kirekesztő, sztereotípiákat alkalmazó megnyilvánulások mellőzése, kiküszöbölése; a gyűlöletbeszéd ellentéte, azaz inkluzív megnevezések használata. Pál Gábor a jelenség amerikai eredetével magyarázza, hogy miért osztja meg ennyire a magyar közvéleményt a politikai korrektség. Szerinte a PC-mozgalom a magyarokétól nagyon eltérő, távoli kulturális környezetben nőtte ki magát, emiatt sokan nehezen azonosulnak vele, és könnyen kialakulhat vele szemben egyfajta társadalmi ellenállás. Hozzátette: negatív megítélése ellenére mégis foglalkoznunk kell a politikai korrektség fogalmával.

A Youtube-on nincs szólásszabadság? Még jó Egy amerikai fellebbviteli bíróság kimondta: hiába népszerű a site, attól még a maga ura.

A PC jelentősége leginkább annak köszönhető, hogy a beszéd - legfőképp a nyilvános megszólalás -, társadalmi és politikai következményekkel jár. A nyelv nem pusztán leírja, formálja is a valóságot, például a különböző társadalmi csoportok identitását és annak széles körű megítélését.

Ilyen értelemben tehát a politikai korrektség elvei az egyenlő közéleti viszonyok kialakítására törekszenek.

Barát Erzsébet szerint a szavak jelentése szorosan összefügg a kontextussal, amelyben elhangzanak, valamint a közlés szándékával és hangnemével. A nyelvész kitért olyan sajátos esetekre is, amikor nem számít stigmatizálásnak vagy diszkriminációnak adott kifejezések használata. Példaként az ironizálást és a szó szerinti idézést hozta fel. Szó esett arról is, miért lehet akár ideológiai terrorként is értelmezni a politikai korrektséget: Pál Gábor szerint ez akkor történik meg, amikor a fogalmat tévesen a cenzúrával azonosítjuk. A politológus szerint a jelenséget inkább "verbális higiéniaként" kéne definiálnunk, amely a verbális agresszió, a „szavakkal történő bántalmazás” elkerülését jelenti, és civilizáltabb kommunikációt eredményez.

PC=önszabályozás

A vitaesten többször felmerült a kérdés, hogy a politikai korrektség paraméterei korlátozzák-e a szólásszabadságot, a szabad véleménynyilvánítást. A szakértők a politikai korrektséget egyfajta önszabályozásnak tekintik, amely arra ösztökéli az embereket, hogy mielőtt „beszólnának”, bántó megjegyzéseket tennének egy személyre vagy társadalmi csoportra, gondolkodjanak el azon, hogy egyáltalán érdemes-e megszólalniuk. Többek közt arra a konklúzióra jutottak, hogy

a szabad megnyilvánulások addig mehetnek el, amíg mások méltósága nem sérül.

A beszélgetés résztvevői szerint sokaknak a „politikai korrektség” kifejezéssel van problémájuk, nem pedig a fogalom jelentésével. A szó a mások iránt érzett és kimutatott empátiát, illetve tiszteletet jelenti, ami az emberek alapvető egymáshoz való viszonyulási módja kellene hogy legyen. „Az egyenlő bánásmód pedig mindenkinek jár nemzetiségtől, rassztól, nemtől, ideológiai meggyőződéstől függetlenül” – hangzott el a beszélgetésen.

További cikkek a témában:

A politikusok nem hazudnak, csak mindenkinek mást mondanak. Ha megtehetik A Google szigorít a választási hirdetésekkel kapcsolatos szabályain, Magyarországon is.

Világszerte egyre több a női újságírók elleni erőszak Az UNESCO közreműködésével készült globális felmérés szerint a női újságírókkal szembeni agresszió észrevehetően nagyobb méreteket öltött az elmúlt években: online zaklatásuk egyre gyakrabban fajul valós erőszakká, és járhat tragikus következményekkel.

A Hikikomori nem egy új anime, hanem a fogyasztói társadalom torzulásának tükre Napjainkban legalább egymillió fiatal él Japánban, aki évek, sőt évtizedek óta nem hagyják el otthonukat. Nem járnak iskolába, nem dolgoznak, senkivel sem kommunikálnak. Nem lustaságból, hanem mert megbénítja őket a félelem. A pszichiátriai betegség neve hikikomori, ami már Európában is megjelent, az érintettek száma pedig a közeljövőben várhatóan emelkedni fog.

(Forrás: ELTE, Fotó: Pixabay)