Amint arról a múlt héten beszámoltunk a Rakétán, gyakorlatilag hadüzenettel ért fel a Google fejlesztői konferenciájának első napja. Sundar Pichai vezérigazgató és a kollegái hosszasan sorolták, hogy milyen új képességeket kapnak a mesterséges intelligenciának (MI) köszönhetően a termékeik, a dokumentumszerkesztéstől a fotók átalakításán át a térképekig. Az MI-megoldások legkézzelfoghatóbb formája, a chatbot sem maradhatott ki a felsorolásból: a konferencia óta a Bard nevű szoftver már száznyolcvan országban és területen elérhető, ám ebből valahogy kihagyták az Európai Unió négyszázötvenmillió polgárát.

Azok után, hogy Olaszországban betiltották, majd engedélyezték a ChatGPT használatát, nem teljesen meglepő, hogy óvatosan bánik az európai piaccal a Google, de mivel nem árulják el, hogy miért döntöttek úgy, hogy ezt a területet egyelőre elkerülik, elindult a találgatás az okokról. A Wired cikkében megszólaltatott (https://raketa.hu/ujra-engedelyeztek-a-chatgpt-hasznalatat-olaszorszagban), az EU új MI-szabályaiért felelős európai parlamenti képviselő, Brando Benifei "nagy problémának" gondolja, hogy a blokk egyelőre nem éri el a Bardot. Néhány napja mi is írtunk a tervezett MI-jogszabályról, amelyet egyelőre két ügyvivő szakbizottság fogadott el. A célja, hogy a világon elsőként egységes és átfogó szabálykönyv szülessen a technológiával kapcsolatban, amelynek alkalmazását négy kockázati kategóriába rendezi.

"Elképzelhető, hogy az MI-törvény elfogadása előtt kihasználják, hogy üzenhetnek az EP-képviselőknek, megpróbálják befolyásolni a szavazást, és arra biztatni a törvényhozókat, hogy kétszer gondolják meg, hogy hogyan szabályozzák az alapvető modelleket"

- nyilatkozta a Google döntéséről Nicolas Moës a The Future Society nevű szervezettől. Moës kiemelte: a Meta szintén nem tette elérhetővé BlenderBot nevű MI-megoldását Európában. Akadt olyan elemző, aki szerint az EU által megkövetelt transzparencia és lekövethetőség az, amely az ilyen modelleknél nehezen megvalósítható, hiszen azoknak a döntési mechanizmusai sokszor az alkotóik számára sem ismertek. Az, hogy milyen adatokon trenírozták a rendszert, szintén felvethet kérdéseket, akár a GDPR-megfelelőséggel, azaz az adatvédelemmel kapcsolatban.

A Google képviselői nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy miért pont így viszik piacra a terméküket, amelynek a sikere komolyan befolyásolhatja a cég jövőjét - ne felejtsük, hogy decemberben "vörös riasztást" adtak ki, amikor a generatív, azaz szöveget, képet alkotó MI-rendszerek egyre népszerűbbek lettek, ők azonban lemaradni látszottak. Az elmúlt hónapok nyilatkozataival összhangban most is a "fokozatos és felelős" működésre hivatkoznak, bár hogy ténylegesen mi áll a döntésük hátterében, valószínűleg Bard maga sem tudja. És mi még csak meg sem tudjuk kérdezni tőle.

(Borítókép: Pavlo Gonchar/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)