Először is tisztázzuk, mi az a szén-monoxid! Mint azt a katasztrófavédelem honlapja írja, a szén-monoxid számunkra érzékelhetetlen (színtelen-szagtalan), a levegőnél kicsit könnyebb gáz. A szén-monoxid (vegyjele: CO) a tökéletlen égés során képződik. Ha belélegezzük, akkor a vérünkben az oxigént szállító hemoglobinhoz kapcsolódik, és így mivel az nem tud oxigént megkötni, fulladásos állapot léphet fel.

Csendes gyilkos

Nem csak maga a gáz nem érzékelhető, de a mérgezés tünetei is nehezen ismerhetőek fel, mivel ezek (rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság) könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel – ezen okok miatt nevezik ezt a gázt „csendes gyilkosnak”. A magas szén-monoxid koncentráció ájulást, és adott esetben pár percen belül akár halált is okozhat. A szén-monoxid koncentrációját úgy mérik, hogy megvizsgálják egymillió részecskéből mennyi a CO-részecske, ez a ppm (parts per million, milliomod rész) – egy ppm-nyi gáz tehát azt jelenti, hogy egy köbméter levegőben egy köbcentiméter CO-részecske fordul elő. Most pedig nézzük, hogy a különböző koncentrációk milyen hatásokkal járnak:

200 ppm koncentrációjú szén-monoxid enyhe fejfájást, fáradtságot, szédülést, és két-három órán belül hányingert okoz.

400 ppm töménységű szén-monoxid erős fejfájást okoz egy-két órán belül, három óra elteltével pedig életveszélyessé is válhat.

800 ppm koncentráció ebből a gázból hányingert, émelygést, két órán belül eszméletvesztést, három órán belül pedig halált okoz.

1600 ppm erős fejfájást, szédülést és hányinger okoz húsz percen belül, a halál egy órán belül áll be.

3200 ppm jelenléte már öt-tíz percen belül erős fejfájást, hányingert és émelygést okoz, tizenöt-húsz percen belül pedig halált.

6400 ppm koncentrációban már egy-két percen belül tapasztalhatóak e fenti tünetek, a halál beállta tíz-tizenöt percen belül várható.

12800 ppm koncentráció néhány percen belül halált okoz.

Magyarán a szén-monoxid olyan szinten mérgező, hogy ha a lakás levegőjének az 1,28 térfogatszázalékát eléri, akkor három percen belül halált okoz. Hazánkban egyébként évente átlag 400 esetben riasztják a tűzoltókat szén-monoxid-mérgezéses esetekhez.

A gázkészülék komoly veszélyforrás

A mérgezés mögött jellemzően a különböző gázkészülékek állnak, ezeket három csoportba sorolják aszerint, hogy az égéshez honnan veszik a levegőt és az égéstermék hová távozik. Értelemszerűen a mérgezés veszélye abban az esetben fenyeget a leginkább, ha a berendezést tápláló levegő abból a helyiségből származik, ahová a készüléket elhelyezték, és az égéstermék is ide távozik. A következő eset, hogy a levegő abból a helyiségből származik, ahová a készüléket telepítették, de az égéstermék egy kéményen át távozik a szabadba – a gázkoncentráció emelkedésének a kockázata ekkor is magas, csak legfeljebb nem annyira, mint az első esetben. Végül a zárt égésterű készülékek, vagyis a fali konvektorok, a fali és álló kazánok egyes típusai az égési levegőt is a szabadból veszik és az égésterméket is a szabadba engedik, ezek használata esetén a legkisebb a szén-monoxid-mérgezés veszélye.

A CO jellemzően a kis légterű helyiségekben, elsősorban fürdőszobákban üzemelő kombi gázkészülékből, illetve az átfolyós rendszerű vízmelegítőkből származik (átlagosan a kapcsolódó balesetek negyede a fürdőszobában fordul elő) – mivel ezek az eszközök működés közben elhasználják a szobában a levegőt, ha pedig ebből nem áll rendelkezésre utánpótlás, tehát a szükséges légmennyiség nem jut el a készülékhez, akkor az égés tökéletlenné válik, korom képződik, és emelkedni kezd a szén-monoxid koncentráció.

Bizonyos épületgépészeti berendezések pedig továbbrontják a helyzetet, mivel ha a szóban forgó eszközökkel párhuzamosan működnek, akkor nagyban ronthatják mind a gázüzemű készülékek levegőellátását, mind pedig az égéstermékek elvezetésének a hatékonyságát. Ezek a berendezések a következők lehetnek: páraelszívók, a mellékhelyiségek elszívói, a központi porszívó, a szárítós mosógép – ezek képesek ugyanis megfordítani a kéményekben az áramlás irányát, és ekkor az égéstermék nem fog távozni, és feldúsul a készülék közelében.

Nagyban növeli a kockázatot, ha a lakásban nem működik a természetes szellőzés, mert energiatakarékossági megfontolásokból minimális légáteresztő képességű nyílászárókat építettek be, résszellőzés nélkül.

Nyári meleg

Azt hinnénk logikusan, hogy a veszély csak a fűtési szezonban áll fenn, de nem ez a helyzet: a nyílt égésterű készülékek esetén ugyanis az égéstermék hőmérséklete és a lakáson kívüli, környezeti hőmérséklet különbségéből adódó nyomáskülönbség befolyásolhatja a kémény úgynevezett huzathatását. Vagyis minél magasabb a külső hőmérséklet (minél melegebb van), annál kisebb a nyomáskülönbség, ami miatt a kémény nem fog „szellőzni”, nem fog belőle megfelelő hatékonysággal távozni az égéstermék. Sőt – mint arról fentebb szó volt – több eszköz is visszaáramlást okozhat a kéményben, és ezek egy részét főleg nyáron használjuk: ventilátorok és klímaberendezések (de például a konyhai szagelszívó-berendezés is okozhat ilyen hatást). Ezeket a készüléket épp ezért nem is szabad együtt használni a tüzelőberendezésekkel.

Megelőzés

A katasztrófavédelem honlapja különösen hangsúlyozza az érzékelők használatát, amit a statisztikák is megerősítenek – 2014-ben például több mint 300-an szenvedtek mérgezést azokban az ingatlanokban, ahol nem volt telepített érzékelő, és mindössze 32-en ott, ahol akadt ilyen készülék. Fontos azonban, hogy megfelelő érzékelőt válasszunk (erre mindjárt visszatérünk), és ezeket a megfelelő helyre telepítsük, és tartsuk be a gyártó utasításait is. A katasztrófavédelem leírása alapján ugyanis a helyszíni ellenőrzések során kiderült, hogy bár sok helyen akad érzékelő, de ezeket nem az előírások szerint használják, mint a cikk írja:

„Előfordult, hogy egy-egy baleset helyszínén a padlón, a fal tövében vagy az éjjeliszekrényen találták meg azt a kollégák.”

Ha arról szeretnénk tájékozódni, hogy melyik készülék a megbízható, arra a BM OKF két listát is összeállított a negatív (nem megbízható) és a pozitív (megbízható) termékekről – amelyek innen érhetőek el. A negatív listán szereplő termékek forgalmazását egyébként a hatóság megtiltotta, ha mégis ilyennel rendelkeznénk, azt cseréljük le valamely ajánlott érzékelőre!

A megelőzés lépései még:

• Gondoskodjunk arról, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék!
• Rendszeres időközönként vizsgáltassuk át, hogy tüzelőberendezéseink működése megfelelő (a gázkészülékeket az előírások szerint ötévente kell felülvizsgáltatni, a nyitott tűzterű készülékeket azonban javasolt évente ellenőriztetni)!
• Mindig körültekintően üzemeltessük a tüzelőberendezéseinket – mindig gondoskodjunk a megfelelő levegő-utánpótlásról!

(Kép: Flickr/Chris_Pettit)

További cikkek a témában:

Ezektől a mérges, mérgező és betegségeket terjesztő állatoktól óvakodjunk a leginkább a tavaszi kirándulások alatt! Magyarországon szerencsére kevés az igazán veszélyes méreggel felszerelt élőlény, de ez nem jelenti, hogy nincs mitől tartanunk a természet lágy ölén.

7 tipp, hogy ne betegedj le a repülőúton Influenzaszezontól és koronavírustól függetlenül bárkivel megtörténhet, hogy repülőútja betegséggel ér véget. A helyzet ugyanakkor nem teljesen reménytelen: mit tehetsz a saját kereteiden belül, hogy felvértezd magad a kórokozók ellen.Influenzaszezontól, koronavírustól, vagy bármi mástól függetlenül bárkivel megtörténhet, hogy repülőútja betegséggel ér véget. A helyzet ugyanakkor nem teljesen reménytelen: eláruljuk mit tehetsz a saját kereteiden belül, hogy felvértezd magad a kórokozók ellen.

Ideje belátnunk, hogy nem választhatjuk el a természetvédelmi intézkedéseket a járványtól Milliók élnek karanténban, a gazdaság hanyatlik, és az egész világ azon szorong, mikor lesz ennek vége. De vajon megakadályozható egy újabb pandémiás hullám megjelenése klímavédelmi intézkedésekkel?