Mint ahogyan arról már egy korábbi cikkünkben írtunk, a szélenergia-ipar szereplőinek  99%-át tömörítő Globális Szélenergia Tanács (Global Wind Energy Council, GWEC) szerint még ebben az évtizedben meg kellene triplázni a világ szélenergia-termelésének mennyiségét, ha az emberiség 2050-ig valóban szeretné elérni a klímasemlegességet. Ehhez a jelenleginél háromszor gyorsabb sebességgel kellene bővíteni a kapacitást. Ugyan a hagyományos felépítésű turbinák – és a felhasználásukkal épülő gigantikus szélfarmok – már elképesztő energiamennyiséget is képesek energiát termelni, még mindig vannak tényezők, melyek csökkenthetik a hatékonyságukat, így az emberiség még nem adta fel, hogy még többet kihozzon az egyik legkönnyebben hozzáférhető megújuló energiaforrásból.

Oldalunkon már mi is beszámoltunk egy-egy rendhagyóbb vagy ígéretesebb koncepcióról, mint amilyen például a függőleges szélturbina, vagy a lakóházakra és irodaépületekre telepíthető, miniatűr turbinákkal ellátott fal, vagy a lapátok nélküli szélerőmű prototípusa. A James Dyson-díjat nyert O-Wind azonban még a fentiekhez képest is igen újszerű dizájnt képvisel – szúrta ki a Yankodesign.

Nicolas Orellana Olguin és Yanseen Nooran, a Lancasteri Egyetem diákjai egy egészen újszerű szélturbinát terveztek és építettek meg, melynek különlegessége, hogy az alakja folytán gyakorlatilag bármilyen irányú szelet képes felfogni, és az energiáját hasznosítani. A különleges forma tesztelésére először egy széllel hajtott furcsa járművet alkottak, mely mindig csak egy irányba gurult előre, függetlenül a szél irányától, ezzel is bizonyítva a forma és a koncepció létjogosultságát. Némi kutatást-fejlesztést követően aztán ebből a rendhagyó formájú „széljáróból” fejlesztették ki az omnidirekcionális, azaz mindenirányú szélturbinát (angolul omnidirectonal wind turbine), melyet végül O-Wind névre kereszteltek.

Az O-Wind egy látványosan gömbölyű formavilágot követ, azonban valójában inkább egy poliéder, mint egy gömb. Az eszköz több különböző irányba néző beömlőnyílással rendelkezik, és ezek segítségével – valamint a formája által is persze – bármilyen irányból képes felfogni a szelet. A nyílások egyedi formájának és kialakításának köszönhetően azonban a turbina továbbra is csak egyetlen tengelyen forog, hasonlóan a hagyományos turbinához. Ez azt is jelenti egyben, hogy nagyjából hasonló feltételekkel telepíthető és használható elektromos áram előállítására, mint a hagyományos társai.

A tervezők a turbinát városi környezetben való használatra tervezték, mivel egy ilyen épített környezetben a hagyományos turbinák túl nagyok és túl bonyolultak, hogy telepíteni lehessen őket. A szél irányába fordulás helyett azonban az egyetlen tengelyen történő forgás hosszú távon kevesebb karbantartást is igényel, és egyúttal egyszerűbbé teszi a tervezést is. A tervezők szerint az O-Wind az alakjának köszönhetően annyira kompakt, hogy akár lakások ablakába kitéve is termelhetne áramot a tulajdonosának, még a legváltozékonyabb időjárású – és széljárású – napokon is.

(Borítókép: Lancaster University, fotó: James Dyson Award)