A légszennyezettség okozta halálozási arány, ott volt a legmagasabb, ahol a legnagyobb mértékű volt a fosszilis üzemanyagok használata az erőművekben, otthonokban és járművekben elégetve. Az Egyesült Államokban és Európában 10-ből több mint egy esetben, Ázsiában több mint 3 esetben a légszennyezettséggel összefüggő betegségben halnak meg az emberek. Dél-Amerikában és Afrikában ezek a számok jóval kisebbek.
A Harvard Egyetem, a Birminghami és a Leicesteri Egyetem, valamint a University College London kutatóinak közreműködésével kapott eredmények értékek meglepték a tudósokat, mivel felülmúlták a témában született korábbi becsléseket. Eloise Marais a tanulmány társszerzője szerint a megdöbbentő eredmények mögött idővel egyre több és több olyan hatását azonosítottak, amit a légszennyezés okozott: „Minél tovább kerestük a hatásokat, annál többet találtunk” – mondta a kutató.
Az ekképp azonosított halálozások száma felülmúlja a dohányzás következtében, és a maláriában egy esztendő alatt elhunytak együttes számát.
A fosszilis üzemanyagok eltüzeléséből származó szennyezőanyagokat sikerült összekapcsolni a szívbetegségekkel, a légúti megbetegedésekkel és a látás képességének elvesztésével.
A légszennyezettség okozta halálozások számát nem most próbálták először felmérni, de az eddig elvégzett hasonló számítások jóval alacsonyabb eredményeket adtak. A neves Lancet orvostudományi folyóirat 2019-ben megjelentetett jelentése szerint, évente mintegy 4,2 millió halálesetet okoznak a porból, erdőtüzek okozta füstből és fosszilis üzemanyagok elégetéséből származó szennyeződések.
A most közzétett új vizsgálat azonban részletesebben elemzi az erőművek, járművek és más forrásokból származó koromrészecskék egészségügyi hatásait. A PM2,5 nevű szállópor 2,5 mikrométer átmérőnél kisebb részecskékből áll. Ezek belélegezve a tüdőbe kerülnek, és különböző egészségügyi problémákat okoznak.
A tudósok szerint, ha nem égetnénk el több fosszilis üzemanyagot, a világ teljes népességének várható átlagos élettartama több mint egy évvel emelkedhetne, és eközben a gazdaság és egészségügy kapcsolódó kiadásai nagyjából 2,9 billió dollárral csökkenhetnének.
A kutatók abban is változtattak az eddigi modellen, hogy nem csupán a műholdas becslésekre és felszíni megfigyelésekre építették az adatgyűjtést, de a NASA háromdimenziós légkör kémiai modelljét is használták, ami jóval részletesebb felbontást biztosított, és megkülönböztethetővé váltak a szennyeződések forrásai is.
„Nem csupán az átlagos légszennyeződés-elterjedést vizsgáltuk, egy nagyobb régióban, de fel akartuk térképezni, hogy pontosan hol található és hol élnek ehhez képest az emberek, hogy sokkal pontosabban megállapíthassuk, mit is lélegeznek be” – mondta el Karn Vohra, a Birminghami Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. Az elemzés az Environmental Research tudományos folyóiratban jelent meg.
(Forrás: MTI Kép: Pixabay)