A sajtóközlemény szerint a Szent István Egyetem (SZIE) Fenntartható Kertészet Intézet Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének, valamint a Környezettudományi Intézet Agrárkörnyezettani Tanszékének kutatói az ELTE Meteorológiai Tanszékével közösen végezték a szóban forgó vizsgálatot, mely során a városi fafajok szén-dioxid megkötését és párologtatását mérték. A kutatás három gyakran telepített fára koncentrált: kőris, juhar és ezüsthárs, és ezeket a tavaszi, kora nyári és az őszi, lombhullatás előtti időszakban monitorozták. A mintákat a légszennyezéstől kevésbé érintett Budai Arborétumban, valamint az erősen szennyezett levegőjű Andrássy úton, a Krisztina körúton és a Karolina úton gyűjtötték be.

A szálló por mennyisége a leveleken szezonális ingadozást mutat, és a levegő PM10 (10 mikrométer átmérőjű alatti részecskék) koncentrációjával áll összefüggésben. Az egyes helyszínek között azonban nem tapasztaltak számottevő különbséget a por kiülepedésének tekintetében, ami arra utal, hogy a PM10 egyenletesen oszlik el a légkörben, vagyis akár a forgalmasabb útvonalaktól távolabbi, nagyobb zöldfelületű fák is hatékony porszűrést képesek végezni. Az egyes fajok porszűrő képessége között azonban már akadt különbség, és ez az adott faj levélzetével áll összefüggésben: „A fényes, sima felületű kőris levelén mérték a legkevesebb szennyeződést, a juhar levelén mintegy 25-30 százalékkal többet, míg az ezüsthárs molyhos, szőrös levelén közel kétszeres mennyiségű szennyeződést tapasztaltak a kutatók.”

Vagyis az ezüsthárs a leghatékonyabb porszűrő a vizsgált fajok közül.

A kutatók becslése szerint egyébként a fák több tonnányi PM10 mérettartományú szállóport, ólom, nikkel, valamint egyéb, az egészségre káros nehézfémet vonnak ki a főváros légteréből. Emiatt a „kutatók a megfelelő fafajok kiválasztását és telepítését javasolják a sűrűn lakott területeken, valamint lényeges a már meglévő fák gondos ápolása, öntözése is. Kulcsfontosságú, hogy az egyes városépítészeti megoldások során előtérbe helyezzük a hosszú életű, nagy lombkoronával rendelkező fák telepítését.”

(Címlapkép/nyitókép: A levelek gázcseréjének vizsgálatára alkalmas műszerrel mérik a fotoszintézis és párologtatás intenzitását, forrás: Szent István Egyetem, Médiaközpont)

További cikkek a Rakétán:

Így hatott a koronavírus-járvány tavasszal a budapesti levegő minőségére Az ELTE kutatói azt vizsgálták, hogy a Covid19 miatti lezárások, valamint csökkentett járműforgalom miként hatott a budapesti levegő minőségére. A mérések alapján több paramétert tekintve tisztult a levegő – a várakozásoknak megfelelően –, de meglepetések is akadtak. Az ózon koncentrációja például nőtt.

Biciklikerékbe szerelt légtisztító teheti jobbá a városok levegőjét A Rolloe-val a bicikli nem csak, hogy nem szennyezi a levegőt, de már egyenesen tisztítja is azt.

Potenciálisan rákkeltő anyagokat juttat a levegőbe a napsütötte bitumen Manapság alig akad olyan lakott terület, ami ne lenne leaszfaltozva, ám ami a környezetszennyezést jelenti, többnyire a rajta közlekedő járművekkel foglalkozunk. Egy új tanulmány szerint azonban a beton is nagyban hozzájárul a légszennyezéshez.