Majdnem hét százalékot csökkent a globális széndioxid-kibocsátás 2020-ban
2021 / 01 / 19 / Bobák Zsófia
Majdnem hét százalékot csökkent a globális széndioxid-kibocsátás 2020-ban
Ha a lezárások után más módszerekkel, de ugyanígy folytatnánk, elérhető közelségbe kerülne a Párizsi Klímaegyezményben foglalt célok elérése.

Már a tavalyi év első felében érkeztek hírek az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid és nitrogén-dioxid szintjének rendkívüli csökkenésről, azt azonban akkor még nem tudták felmérni a kutatók, hogy vajon a lezárások feloldásával milyen gyorsan és milyen mértékben áll vissza a megszokott magas szennyezettségi érték az egyes országokban. Két dolog történt, amire tavasszal-nyáron még nem lehetett teljes bizonyossággal számítani: a legtöbb országban egész évben fenntartották kisebb-nagyobb mértékben a karantént/kijárási tilalmat/lezárásokat, nem állt helyre a légiközlekedés sem, másfelől viszont Kínában, a világ egyik legnagyobb kibocsátásért felelős országában, köszönhetően a korai, szigorú intézkedéseknek, a második hullám már kevésbé okozott problémákat a lakosság számára, legalábbis, ami a munkába menetelt illeti, így az ipari tevékenységéből származó légszennyezés hamar visszatért az eredeti szintjére, sőt, 2020 második felére túl is szárnyalta azt.

A 2020 teljes idejére vonatkozó végleges adatok kielemzése mostanra fejeződött be, és, bár a tudósok kiemelik, hogy ezek az információk nem mindig mutatják hajszálpontosan az értékeket, hiszen rengeteg helyszínről érkező adathalmaz összevetésével készült becsült számokról van szó, de azt elmondhatjuk, hogy a bolygóra vetített, átlagolt szén-dioxid kibocsátás mértéke az elmúlt évben történelmi mélységekbe zuhant.


A Kelet-Anglia Egyetem grafikája a 2020-as értékekről

Az ipari forradalom utáni időszakot 1750-től számolják a szakemberek, ekkor még 277 ppm (parts per million) volt a CO2 koncentrációja a légkörben. 2019-re ez a szám 409.85-re emelkedett, melyet eleinte a földhasználatban észlelhető megváltozott szokások (az erdők kivágása) eredményeztek, majd, főként 1950 után a fosszilis üzemanyagok egyre intenzívebb használatának tulajdonítható. Az elmúlt időszakban két esemény idézett elő szemmel látható visszaesést a folyamatos növekedés, vagy időnkénti, egy-két éves stagnálás tendenciáját megtörve: a második világháború és a 2008-as gazdasági válság. Az előbbi körülbelül öt százalékos, míg az utóbbi 1.4 százalékos csökkenést vont maga után, a lezárások miatti 6.4-7 százalékos visszaesés így történelmi léptékű.

"Se a Szovjetunió felbomlása, se a különféle olaj- és megtakarítási vagy kölcsönszerződési krízisek az elmúlt ötven évben nem befolyásolták úgy a kibocsátást, mint ahogy a mostani krízis tette."

- mondta Rob Jackson, a Global Carbon Project vezetője még áprilisban, pedig akkor még nem lehetett biztosan tudni a teljes évi eredményeket (de már akkor is öt százalék felettire tippelték).

A Global Carbon Project 2020 december 11-én publikálta éves felmérését, mely akkor még óvatosan fogalmazott és felhívta rá a figyelmet, hogy ezek csak előzetes adatok, de a visszaesés mértéke a 2019-es számokkal összehasonlítva valahol hét százalék környékén van. A látszólagos bizonytalanság abból ered, hogy a GCP, mely 2005 óta készíti jelenteseit, több tanulmány összevetésével dolgozik, ebben az esetben négy publikáció adatait átlagolta, ezekből egy hét százalékos (Carbon Monitor), egy hat százalékos (Global Carbon Budget), egy három-tizenegy százalékos tartományba eső értékű (University of East Anglia) és egy tizenhárom százalékos (Priestley Centre) visszaesést becsült a 2020-as kibocsátás tekintetében. A becslések alapjául szolgáló adatok a világ minden táján jelenlévő szervezetek és kutatóintézetek által elvégzett mérésekből származik, ezek adják meg a közlekedés, ipar, betongyártás, fűtés-hűtés és sok egyéb szektor kibocsátási értékeit. A Global Carbon Project kimutatása szerint a visszaesés elsősorban az Egyesült Államokban, az Európai Unió huszonhét tagországában és Indiában érhető tetten, Kínában, a karanténidőszak korai és viszonylag rövid időtartama miatt kevésbé.


Az EU27 havi kibocsátási értékei

A különböző országok kibocsátási értékei (RoW, Rest of the World, vagyis a világ többi országa összesítve)

Ezzel korreláló adatokat osztott meg a Nature magazin oldalán a Carbon Monitor is január 15-én. Az ő méréseik szerint 6.4 %- kal csökkent a szén-dioxid emisszió, ami 2.3 milliárd tonnának felel meg. Ez hatalmas szám, megközelíti Japán teljes évi kibocsátásának kétszeresét. A legnagyobb visszaesést az Egyesült Államok produkálta 12.9 %-kal, ez hatszázötven millió tonna szén-dioxidnak felel meg, ezután következett az EU27, vagyis a tagállamok átlagolt értéke plusz az Egyesült Királyság, 7.7%-kal, India 8%-kal (kétszáz millió tonna CO2, de mivel India kicsivel kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki évente, mint az EU, ezért ők lejjebb kerültek a CM listáján, vagyis az ott bekövetkezett csökkenés kevesebbel járult hozzá a világ CO2 mennyiségének visszaeséséhez), Oroszország 2.8%-kal és Kína, aki továbbra is a legnagyobb kibocsátó 1.4%-kal. Az a szektor, amely a leginkább megsínylette a korlátozásokat és emiatt a többi ipari és közlekedési ágnál nagyobb mértékben járult hozzá a légszennyezés visszaszorításához, a légi közlekedés volt, itt 48%-os volt a visszaesés a kibocsátásban 2019-hez képest.


Szektoronkénti bontás

A krízis nyomott hagyott az emberek energiafogyasztási szokásain is: a telekommunikációs csatornák használatából eredő kibocsátás nőtt, viszont sokkal kevésbé észrevehető az ingadozás a csúcsidőszakok és egyéb napszakok között, úgy is mondhatjuk, eltűnt a reggeli és esti "dugó", egyenletesebb az internet-és telefonhasználat a nap folyamán. A kutatók azonban nem elégedettek az eredménnyel, Zhu Liu, a Carbon Monitor program egyik vezetője szerint a visszaesés kisebb mértékű, mint amire számítottak még az év elején. Arról nem is szólva, hogy a korlátozások végével minden bizonnyal visszatérnek a korábbi értékek.

"El tudom képzelni, hogy amikor a járvány véget ér, valószínűleg egy nagyon erős visszaugrást fogunk látni"

- nyilatkozta a Nature-nek. Ahhoz, hogy a Párizsi Klímaegyezményben foglalt célokat elérhesse a világ, az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának számítása szerint évi 7.6%-os szén-dioxid kibocsátás csökkentésre lenne szükség.

(Fotó: Pixabay, a Global Carbon Project infografikái: Robbie Andrews)

További cikkek a témában:

A koronavírus sem ment meg minket a klímaváltozástól A világ hónapokra leállt, ám a széndioxid-kibocsátás így is alig csökkent. Hogyan lehetséges ez?
Az Egyesült Királyság hatvannyolc százalékkal csökkentené 2030-ig a széndioxid-kibocsátását Akik tudatában vannak a növekvő éghajlati - és gazdasági - válságnak, azok számára a koronavírus-recesszióból kivezető leginkább egy kötéltáncra hasonlíthat. Hiszen az egyik oldalon ott áll a gazdaság élénkítésének és a munkanélküliség felszámolásának sürgőssége, másrészt egy zöldebb és fenntarthatóbb világ megteremtése a járványhelyzet lecsengése után.
Egyik kezével a koronavírus, másik kezével a klímaváltozás ellen küzd a Bosch És mindkét területen elég jól állnak.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.