Ritkán adódó lehetőséget kínál a magyaroknak a kormány. Január elsejétől a legalább egy gyermeket nevelő családok lakásában, házában végzett felújításokat hatmillió forintig 50%-kal, tehát akár hárommillió forinttal is megtámogatja. A támogatás fele munkadíjra, fele anyagra számolható el, de az igénylőket szinte semmi másban nem köti a pályázati lehetőség. (Az egyelőre elérhető pontos részletekről egyelőre itt lehet megtalálni a leghitelesebb, első kézből származó információkat.)

A pályázat névlegesen ugyan felújításról szól, de valójában a lehetőségek korántsem merülnek ki a parketta lecserélésében, a kazán és a fűtési rendszer korszerűsítésében vagy az a falak újravakolásában. Amennyire egyelőre tudni lehet, szinte bármit meg lehet építeni, be lehet szerelni a házba, lakásba, amit csak szeretnénk. De mit szeressünk elsősorban, ha nemcsak szebbé, kényelmesebbé, de fenntarthatóbbá, energiatakarékosabbá szeretnénk tenni otthonunkat?

Szigetelés, nyílászárók

A mi klímánkon a háztartások legnagyobb költségeleme, egyben legnagyobb energiafogyasztója a fűtési rendszer. A legtöbb ingatlannál mégsem a fűtéshez érdemes elsőként hozzányúlni, ha lehetőség nyílik korszerűsítésre, hanem a falakhoz, ajtókhoz, ablakokhoz, hogy jobban hasznosuljon a fűtésre fordított energia. A jó szigetelés jelentőségét tovább növeli, hogy egyre több hazai család igényli a hűtés lehetőségét is lakásában, házában, a jobb szigetelés pedig a légkondicionálás hatékonyságát is javítja.

Az elöregedett, korszerűtlen technológiával épült lakások, házak esetén tehát elsőként a falak, födémek szigetelését és az öreg, nagy hőátbocsátású nyílászárók cseréjét érdemes felírni az államilag támogatott bevásárlólistára.

Korszerű, takarékos gépészet

A második a logikai sorban a legnagyobb energiafelhasználók áttekintése. A pazarló fűtőberendezések, elsősorban az öreg gázkonvektorok korszerű, nagy hatékonyságú gépekre cserélése, a rosszul méretezett, egyenetlenül működő fűtési rendszer újragondolása, a melegvíz-ellátás korszerűsítése: sok háztartásban jöhet most el ezeknek a dolgoknak az ideje.

Az újratervezést viszont mindenképpen érdemes holisztikus megközelítésben kidolgozni. A fűtési és melegvíz-rendszert jó eséllyel indokolt hőközpontba egységesíteni, az új gépekhez szükséges elektromos hálózati fejlesztési igényt vagy a kazáncsere okozta esetleges fűtőtest-kapacitási számításokat is érdemes végiggondolni a fejlesztések megkezdése előtt.

Napelem és napkollektor

Az EU-ban 2024-től alapjaiban új elszámolási módszertan lép életbe a házi napelemekkel kapcsolatban, ami radikálisan megváltoztathatja a tetőnapelemek megtérülésének kérdését. Az addig megépült rendszerek viszont a politika ígérete szerint a régi elszámolással működhetnek tovább, ami azt jelenti, hogy továbbra is érdemes belevágni a házi elektromos energiatermelés kiépítésébe. Egy napelemes rendszer megtérülése tíz éven belülre tervezhető, a panelek élettartama viszont biztosan van 20-25 év, már csak azért is, mert a gyártók ennyi időre szoktak legalább 80 százalékos teljesítmény-garanciát vállalni termékükre. (Amire fel kell készülni: az inverter valószínűleg nem bír ki ennyit, időközben néha javítani, esetleg cserélni kell - ezért érdemes olyan ajánlatot keresni a telepítéshez, ami tíz évre teljes, az inverterre is kiterjedő rendszergaranciát tartalmaz!)

Ha tehát van megfelelő tájolású, árnyékmentes hely a tetőn napelemeknek, a ház vagy lakás szigetelése és a gépészet pedig korszerűnek mondható, logikus gondolat a villanyszámla csökkentésén, esetleg teljes megszüntetésén is elgondolkodni az állami támogatással elérhető beruházási könnyítéssel.

A napkollektor kérdése már sokkal komplikáltabb ügy. A nap energiájából meleg vizet készítő rendszerek megtérülése elsősorban nagy melegvíz-fogyasztás (nagy család) mellett reális, de a kivitelezés a mozgó alkatrészek, a megfelelő méretezés eltalálásának nehézsége, a fagyveszély és még számos problémalehetőség miatt nagyon komoly szakértelmet igényel.

Villanyautó-töltő kiépítése

Az elektromos egyéni mobilitás lehetősége egyelőre nem nyílt meg mindenkinek, de az átállás gyorsuló trendje EU-szerte egyre nyilvánvalóbb. Van, ahol már évtizeden belülre került a klasszikus benzines és dízel technológia kifutásának lehetősége! Akinek már van elektromos autója vagy plug-in hibridje, ma már azt tapasztalhatja, hogy az otthoni töltés jóval olcsóbb, mint a nyilvános töltők használata.

Sokaknak érdemes lehet tehát kiépíteni egy megfelelő teljesítményű otthoni e-autó-töltőt, vagy legalább felkészíteni erre a házi elektromos rendszert. A legtöbb elektromos autó 7,4 kW maximális teljesítménnyel tud tölteni váltóáramról, de van egy-két kivétel, melyek 11 vagy akár 22 (Renault Zoé) kilowattot is fel tudnak venni. Az egyenáramú gyorstöltés képessége a legtöbb villanyautónál elérhető, viszont ez drága külső töltőberendezést igényel.

A legjózanabb kompromisszum a gyors de nem extrém magas költséggel kiépíthető házi e-autó-töltésben egy dedikált villanyautó-töltő, egy váltóáramú "konnektor", elterjedt nevén Wallbox felszerelése 7,4, esetleg 11 kilowattos töltési teljesítményre felkészítve. Az ehhez szükséges hálózatbővítés és házi hálózati átalakítás néhány százezer forintos költségének beszámolása az állami felújítási pályázat adta lehetőségekbe közép- vagy hosszú távon valószínűleg szintén nem rossz ötlet 2020-ban!

További cikkek a Rakétán:

Ez a robot nem a jövő ígérete, hanem a jelen háztartási gépe. Robotporszívó-teszt Az iRobot Roomba i7+ legnagyobb szuperképessége, hogy még üríteni sem kell belőle a koszt. De hát akkor hova lesz, amit összeszed?

A jövő házai még a lakóik szívverését is érzékelni fogják "A jövőben nem neked kell gondoskodnod a lakásodról, a lakásod fog gondoskodni rólad" - mondja Erik Ackner, a Mercku európai részlegének elnöke, aki az IFA elektronikai kiállításon egy érdekes elképzelést vázolt fel arról, milyen lehet a jövő valóban okos otthona.

Öt elektronikai cucc, amit érdemes megvenni karácsonyra Az elektronikai cuccok évről-évre egyre népszerűbbek, ugyanakkor a statisztikák szerint elég könnyű velük mellélőni.