Az elmúlt négy évtized politikai szereplői, illetve környezetvédői jelentős beruházásokat vállaltak a legkomolyabb műholdas technológiák bevezetésére, amivel képesek követni az erdőirtásokat. Brazília, Peru és Kolumbia kormányai létrehoztak egy nagy felbontású erdőirtás-riasztási rendszert, ugyanakkor tartottak tőle, hogy a szükséges információk elérnek-e a leginkább érintett őslakos közösségekhez.

Aggodalmuk végül alaptalannak bizonyult

A PNAS, amerikai tudományos szaklap publikálta azt az új tanulmányt, amely megvizsgálta, hogy történt-e változás, illetve egyáltalán eljutottak-e az információk az esőerdőkben élő közösségekhez. A kutatók a perui Amazonas vidékén található hetvenhat faluból találomra kiválasztottak harminckilencet az új megfigyelési programban való részvételre.

A szárazságtűrő fák megmenthetik az esőerdőket, de a dolog nem ilyen egyszerű Egy tizenöt évet felölelő brazíliai kísérlet eredményein alapuló friss tanulmányban a kutatók a szárazság hatásait elemezték. Az adatok alapján a kisebb fák pozitívan reagálnak az extra fényre, amikor a közelükben található nagyobb fák elpusztulnak.

Harminchét falut kontrollcsoportként kezeltek, ahol továbbra is a klasszikus erdészeti gyakorlatot folytatták. A kiválasztott falvak mindegyikében három embernek megtanították a technológia használatát, a közösségeknek pedig megmutatták, hogyan járőrözzenek az erdőirtások felkutatására.

Amikor olyan műholdas információk érkeztek, miszerint egy adott területen erdőirtás folyik, a fényképeket és a GPS-koordinátákat USB-meghajtókra mentették, amiket aztán futárokkal szállíttattak az Amazonas folyón. Az adatokat továbbá telefonos alkalmazásokra is letöltötték, amelyek a kétes helyszínekre irányították a járőröket. Amikor azok megerősítették az illegális fakitermelést, jelentést tettek a közösségi tagok közgyűlésének, hogy döntsenek a további teendőkről.

Amennyiben az erdőirtást drogkereskedőkhöz kötötték, a közösség felvette a hatóságokkal a kapcsolatot. Ha pedig a fakitermelés nem jelentetett érdemi kockázatot, a járőrök, illetve a törzsi tagok közvetlenül beavatkoztak a megállításába, és kitessékelték az illetéktelen behatolókat. A módszer olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a kutatás szerint

az első évben ötvenkét százalékkal csökkent a kiirtott erdőterület nagysága, a második évben pedig további huszonegy százalékkal.

A tanulmány szerzője, Jacob Kopas jelentősnek értékelte eredményeiket, mondván a projektben részt vevő falvak területén jelentősen visszaszorult az erdőirtás a kontrollfalvakhoz képest. A közösségek az első évben átlagosan 8,8 hektár erdőirtást hiúsítottak meg, ráadásul pont a legveszélyeztetettebb falvak területén csökkent leginkább az illegális fakitermelés.

Jorge Perez Rubio, a Loreto regionális őslakos szervezet (ORPIO) elnöke szerint a tanulmány ékes bizonyítéka annak, hogy a közösségek ellátása a legkorszerűbb technológiákkal, valamint felkészítésük annak használatára segít az erdőirtások visszaszorításában az őslakosok területein.

(Fotó: Unsplash/Stephanie_Morcinek)

További cikkek a témában:

Élelmiszeripari multik az Amazóniai erdőirtás haszonélvezői között A világ három legnagyobb élelmiszeripari vállalkozását az a vád érte, hogy olyan termelőtől vásároltak szóját, aki illegális erdőirtást végzett a Brazíliában található Amazónia területén.

Egy kutató évre pontosan kiszámolta, hogy mikor pusztul el végleg az Amazonas esőerdeje Az esőerdőt az erdőirtás, a klímaváltozás következményei – végső soron az ember fogja végleg elpusztítani, és ha nem múltunk el több mint 60 évesek, még akár meg is érhetjük az erdő halálát.

Egyes esőerdők meglepően ellenállnak a klímaváltozásnak A globális felmelegedés nem feltétlenül jelenti az erdők halálát, kutatók szerint ugyanis a trópusi erdők bizonyos százaléka túlélheti a jelenséget. Már amennyiben nem vágják ki őket.