Egy kutató évre pontosan kiszámolta, hogy mikor pusztul el végleg az Amazonas esőerdeje
2021 / 03 / 14 / Felkai Ádám
Egy kutató évre pontosan kiszámolta, hogy mikor pusztul el végleg az Amazonas esőerdeje
Az esőerdőt az erdőirtás, a klímaváltozás következményei – végső soron az ember fogja végleg elpusztítani, és ha nem múltunk el több mint 60 évesek, még akár meg is érhetjük az erdő halálát.

A Wikipédia a következőképp fogalmaz az Amazonas-medencéről:

„Az Amazonas-medence vagy Amazónia Dél-Amerika azon, északi része, amely a Guyanai- és Brazil-masszívum, továbbá az Andok között helyezkedik el. Az Amazonas folyó és mellékfolyói szelik át. Jelentős része még trópusi esőerdővel borított és nevét a fő folyójáról kapta.”

A hangsúly az utolsó mondat „még” szavacskáján van, és bár nem kell rohannunk ennek a résznek az átszerkesztésével, de azért nincs is olyan távol, hogy megállapítsuk az említett esőerdő teljes pusztulását. Egy kutató pedig kiszámolta a halál beálltának az évre pontos időpontját is: 2064 – vagyis ha 60 évesnél fiatalabbak vagyunk, akkor messze nem elképzelhetetlen, hogy élünk még valamennyit egy olyan világban, ahol a mai esőerdő helyén bozótos és füves szavanna húzódik majd. Az esőerdő utolsó fáját azonban nem ember fogja kivágni, mire odáig jutnánk ugyanis, az erdő magától is elpusztul.

Melyik lesz a legbiztonságosabb hely, amikor felperzseli a világot a klímakatasztrófa? A kérdésre, amely egyre aktuálisabbnak tűnik, a talán a szakértőknek sincs igazán jó válasza, de akad köztük pár elgondolkodtató.

Robert Walker, a Floridai Egyetem geográfusa számolta ki a fentebb említett 2064-es dátumot, és elismeri, hogy drámaian hangzik, de mint mondja: a számok nem hazudnak. Walker évtizedek óta tanulmányozza a régiót, és a számításhoz több tényezőt is együttesen vett figyelembe – az aszályos időszakok gyakoriságát, az erdőirtást, valamint a csapadékmennyiség eloszlását. Ezek alapján jutott arra, hogy el fog érkezni egy pont, amikor az esőerdő nem lesz képes regenerálódni a különböző negatív hatásokból, és amikor ez bekövetkezik (tehát 2064 táján), akkor már nem lehet többé esőerdőről beszélni. Gyászos jóslat, pedig az ezredfordulón még úgy tűnt, hogy az esőerdő jövője egyre fényesebb – 2004 és 2012 között például drámai mértékben esett vissza az erdőirtás mértéke. Azóta viszont az erdőirtás nem csak visszatért, de 2020-ban például évtizedes csúcson pörgött Brazíliában. 2018-ban a kutatók úgy kalkuláltak, hogy az esőerdő azt még talán kibírja, ha a területe legfeljebb negyedéről eltűnnek a fák – azért elég már ekkora veszteség is a teljes pusztuláshoz, mert a fák eltűnése megváltoztatja az időjárási mintázatokat, és több negatív visszacsatolást is beindít. 2020-ban pedig a becslések szerint az erdő állapota a következőképp festett: 11 százalékáról már eltűntek a fák, míg 17 százaléka nagyon komolyan meg lett bolygatva. Hogyan viszonyul mindez tehát a fentebb említett 20-25 százalékos veszteséghez, amit még kibír az erdő?

A számítások bonyolultabbak, mint amilyennek tűnnek. Ha kivágják a fákat, hogy ott termőföldeket vagy legelőket alakítsanak ki, azt nevezhetjük teljes erdőirtásnak, míg az erdőtűz vagy útépítés az erdő megbolygatását jelenti. Ez utóbbi esetben viszont nem húzódik vissza/tűnik el maga az erdő. Szerencsés esetben legalábbis. Ugyanakkor már ez utóbbi hatások is több visszacsatolást beindítanak. Egy erődtűz után egy egészséges erdőben beindul a regeneráció, és pár év alatt ismét megjelennek a fák. Az Amazonas esetén azonban nem ez a helyzet: itt jóval nagyobb eséllyel nőnek ki a talajon olyan invazív növényfajok, melyek a legelőkről származnak, és ezek elveszik a helyet az őshonos fafajok elől. Az így megjelent aljnövényzet ráadásul rendkívül gyúlékony, ami több tűzhöz vezet, és a folyamat így folytatódik. Magyarán a mezőgazdasági tevékenység például nem csak direktben pusztítja az erdőt, de annak regenerációs képességét is rontja, miközben az ellenállását is leépíti az olyan eseményekkel szemben, mint az erdőtűz.

Erre dob még jó sok, derekasan megpakolt lapáttal a klímaváltozás: míg az Amazonas-medence nyugati részén egyre több csapadék hull, keleten és délen, ahol az erdőirtás úgy igazán dübörög, fokozódik a szárazság. Az ezen a területen tapasztalható, kevés esőzéssel járó hét hónapos száraz időszak évente egy nappal meghosszabbodik. Ez a változás pedig nem a jövőre vonatkozik: már most is zajlik, és évtizedekkel ezelőtt kezdődött el. A szárazság pedig természetesen nagyobb eséllyel kialakuló tüzekhez vezet egy olyan erdőben, ami ennek egyre kevésbé tud tehát ellenállni, és következményeket egyre kevésbé tudja kompenzálni. Sőt még tűzre sincs feltétlen szükség, a szárazság miatt a fák elhullajtják leveleik, és egy részük el is pusztul – olyan folyamatok ezek, melyek tisztán és objektíven kiolvashatók a műholdképekről.


(Forrás: Pixabay)

2005 például szokatlanul aszályos év volt, melyből az erdő négy év alatt tudott úgy felépülni, hogy ismét fák borítsák az akkor elvesztett területet. Ez a 2005-ös szárazság pedig olyan 20-30 nappal volt hosszabb, mint a korábbi hasonló időszakok, és kiszámíthatjuk azt is, hogy mikor jutunk el oda, hogy egy ilyen hosszú száraz időszak ne kivétel legyen, hanem az új normál. A kegyelemdöfést ezután az adja meg, hogy a hasonló, erőteljes és elnyúló aszály négy évnél korábban jelenjen meg ismét az előzőt követően, mert így – mint a fentiekből látható – ebből az erdő már nem fog tudni regenerálódni. Az azt követő aszály pedig az utolsó lesz: az esőerdő ekkor eltűnik, a halott fák helyett nem nőnek újak, invazív aljnövényzet türemkedik be, és a kialakult szavannát tüzek fogják fenntartani.

A tudós sajnos rendkívül magabiztos a jóslatában, amire szerinte radikális változások nélkül mindenképp sor kerül majd.

(Címlapkép/nyitókép: Flickr/Francis Eatherington)

További cikkek a Rakétán:

12 éves csúcson a Föld tüdejének pusztítása Bolsonaro Brazíliájában Az Amazonas esőerdeinek pusztítása 2008 óta nem volt olyan intenzív, mint idén, a szakértők szerint főképp Jair Bolsonaro elnökségének köszönhetően.

A Greenpeace videója rávilágít a túlzott húsfogyasztás egyik legborzasztóbb következményére A "Van egy szörny a konyhámban" című rövid animációs film alkotói könyörögve kérik az emberiséget, hogy bolygónk jövője érdekében hagyják abba, de legalábbis mérsékeljék a húsfogyasztást. Nem véletlenül.

A Földön található növények negyven százaléka hamarosan kihalhat A londoni Kew Királyi Botanikus Kertek kutatói szerint a Földön öt növényből és gombából kettőt a kihalás veszélye fenyeget. A veszélyeztetett fajok jelentős sajnos előre sejthető módon miattunk, az emberi tevékenysége miatt került a kihalás szélére.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.