A NASA legújabb marsjárója immár másfél éve tanulmányozza a vörös bolygót, ahol először tavaly decemberben sikerült szerves anyagra bukkannia. A Perseverance azóta számos további mintát gyűjtött a Jezero-kráterből, ami évmilliárdokkal ezelőtt egy bővizű folyónak a torkolata volt, így ha valaha volt élet a Marson, ez kínálja a legjobb helyet arra, hogy ennek nyomára bukkanjanak. Egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Thomas Zurbuchen, az amerikai űrügynökség tudományos programjának vezetője elmondta, hogy a Perseverance jelenleg a kráter egy olyan területén végez méréseket és mintagyűjtést, ahol jóval több üledékes kőzet található, így az utóbbi időben számos különösen ígéretes mintát sikerült begyűjteniük.
Ahogy azt a hírről beszámoló New Scientist kifejti, az úgynevezett Skinner Ridge régiót nagy mennyiségű réteges üledékes kőzet borítja, amit a kutatók feltételezése szerint akár több száz kilométeres távolságból hordhatott oda a víz. A begyűjtött mintákban a Perseverance műszereivel már sikerült kimutatni az aromás szénhidrogének jelenlétét, mint ahogy az is biztos, hogy agyagot és szulfátásványokat is tartalmaznak. David Shuster, a Berkeley Egyetem kutatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az utóbbi kettő megléte jelentősen növeli annak esélyét, hogy a begyűjtött minta az egykori élet nyomait őrizze, noha azt természetesen ő is hozzátette, hogy ennek kiderítésére csak azután kerülhet sor, hogy a minták visszakerültek a Földre.
Erre a legfrissebb hírek szerint csak 2033-ban kerülhet sor, amiben a NASA-nak az Európai Űrügynökség lesz a segítségére. A tervek már a Perseverance megérkezése óta is sokat változtak, aminek részben éppen az az oka, hogy mind a marsjáró, mind pedig a vele együtt a bolygóra küldött Ingenuity helikopter sokkal megbízhatóbbnak bizonyult, mint ahogy a NASA remélte. A számítások szerint a Perseverance még elég jó állapotban lesz a 2030-as évekre ahhoz, hogy maga szállítsa le a begyűjtött mintákat a leszállóegységhez, amely az eredeti tervekben szereplő másik marsjáró helyett két, az Ingenuityhez hasonló helikopterrel érkezik majd az égitestre. Ezeket a helikoptereket kerekkel valamint karokkal is felszerelik majd, hogy át tudják venni a kőzetmintákat tartalmazó edényeket a Perseverance-tól, de ha a marsjáró addig nem romlik el, akkor még az is lehet, hogy a helikopterekre végül valamilyen más feladatot osztanak ki.
A minták ezután egy különleges küldetés formájában hagyják el a bolygót, hiszen - hacsak Elon Musk meg nem előzi őket a Starshippel - ez lesz az első alkalom, amikor egy rakéta nem a Földről, hanem a Marsról száll fel. A felszálló jármű (Mars Ascent Vehicle) a bolygó körüli pályán keringve várja be a küldetés sikeréhez elengedhetetlen másik űreszközt (Earth Return Orbiter), ami visszaszállítja a mintákat a Földhöz, majd egy leszállóegység segítségével (Earth Entry Vehicle) visszajuttatja azokat a bolygóra. A projektben igen fontos szerep hárul az ESA-ra, hiszen amellett, hogy ők fejlesztik azt a robotkart, amely a Marson átveszi a mintákat a Perseverance-tól, ők fogják megtervezni és megépíteni azt az űreszközt is, ami a kőzeteket visszahozza a Földre; az Earth Return Orbiter előzetes tervezési fázisa a CNN információi szerint októberben kezdődhet meg, és a 2020-as évek közepén kezdheti meg az útját a vörös bolygó felé.
A Perseverance a kőzetminták begyűjtésétől függetlenül is számos hasznos munkát végzett el a Marson az elmúlt 19 hónapban, hiszen amellett, hogy a kutatók számos feltételezését megerősítette a bolygóval kapcsolatban, sikerült jelentős mennyiségű oxigént kitermelnie az égitest szén-dioxidban gazdag légköréből, az Ingenuity helikopterrel pedig minden bizonnyal a későbbi missziókat is egészen új alapokra helyezte.
(Borítókép: NASA/CNES/CNRS/LANL)