A Magyar Közlönyben szerda este jelent meg a "a veszélyhelyzet idején a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának kérdéseiről" szóló kormányrendelet, amely jelentősen átalakítja a háztartási napelemrendszerekre eddig vonatkozó szabályokat.
Az október 31-től érvényes új szabályozás szerint "csak olyan háztartási méretű kiserőmű helyezhető üzembe, amely kizárólag saját villamosenergia-fogyasztásának kielégítése érdekében termel villamos energiát, az így üzembe helyezett háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának lehetősége ideiglenesen felfüggesztésre kerül".
Ez azt jelenti, hogy a háztartások a megtermelt napenergiát ezután nem táplálhatják vissza az elektromos közműhálózatba, ami miatt sokkal kevésbé éri majd meg napelemes rendszert telepíteni.
A visszatáplálás lényege, hogy a napelemekkel megtermelt, de azonnal fel nem használt energiát a felhasználók eddig feltáplálhatták a hálózatba, majd amikor szükségük volt az áramra, ugyanazon az áron visszavásárolhatták. Ez azért jelentett nagy könnyebséget, mert míg a fotovoltaikus rendszerek nappal termelik az energiát, a háztartások zömében az energiafogyasztás éppen az esti órákban a legmagasabb, a visszatáplálásnak köszönhetően viszont a felhasználók otthoni energiatároló egység nélkül is ki tudták használni a napelemes rendszer teljes kapacitását. Hogy ez mennyire fontos volt a megtérülés szempontjából, ahhoz a napelemes rendszereket telepítő Solar Kit statisztikája adhat támpontot, akik szerint az átlagos felhasználóknál a hálózatba betáplált, majd onnan visszavásárolt energia teszi ki a napelemekkel termelt éves fogyasztás mintegy 60%-át.
Fontos megjegyezni, hogy a szabályozás az október 31. előtt megtett igénybejelentésekre nem vonatkozik, vagyis azoknak, akik szeretnék igénybe venni a feltáplálás lehetőségét, még maradt néhány napjuk elindítani az ügyintézést. A rendelet szerint igénybejelentésnek "a hálózati engedélyes ügyfélszolgálatán vagy ügyintézésre szolgáló internetes felületén az erre a célra rendszeresített nyomtatványon elektronikus vagy papír alapon megtett, háztartási méretű kiserőmű létesítésére vagy bővítésére irányuló nyilatkozat" minősül.
A Forbes.hu-nak nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, hogy a rendelet ellehetetleníti a kis és közepes vállalkozások uralta lakossági napelemes piacot, az érintettek arról számoltak be, hogy az új szabályozás két héttel ezelőtti bejelentése óta az ügyfelek sorra mondják le a korábbi megrendeléseket. Aki mindenképpen napelemes rendszert szeretne otthonra, annak két választása maradt: vagy lemond a megtermelt energia nagy részéről, vagy pedig energiatároló-egységekkel egészíti ki a rendszert, amelyekből viszont már a legkisebb, 5kWh kapacitással rendelkező modellek ára is legalább 1,5-2 millió forint között mozog. Bárhogy is döntenek a felhasználók, az biztos, hogy a rendszer kiépítési költségei az eddiginél sokkal hosszabb idő alatt fognak megtérülni - ez a Forbes szerint az eddigi 7-8 évről akár 20 évre is emelkedhet.
Kormányzati tisztségviselők a szabályozás módosítását azzal indokolták, hogy a magyarországi villamosenegia-hálózat nem bírja el, ha további napelemes rendszereket kapcsolnak rá, ez azonban a Forbes által megkérdezett szakemberek szerint legfeljebb részben igaz. Bár regionálisan valóban vannak olyan területek, ahol az elavult hálózat már nem bírna el további feltáplálást, bizonyos területeken még bőven van szabad kapacitás a hálózatban.
A Greenpeace csütörtökön egy petíciót is indított, amelyben többek között azt kérik a kormánytól, hogy 2022. október 31-e után is legyen lehetőség hálózathoz való csatlakozási kérelem benyújtására. A környezetvédelmi szervezet közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a klíma- és ökológiai válság, valamint az energiaválság megoldásához a megújuló energián keresztül vezet az út, a napelemes rendszerek pedig már eddig is jelentős mértékben csökkentették Magyarország szén-dioxid-kibocsátását és energiafüggőségét.
A helyzettel kapcsolatban korábban megszólalt a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség is, akik szerint a mostani intézkedéssel a kormány hatalmas lehetőséget szalaszt el és tovább fokozza hazánk évtizedes lemaradását a napelemes piacon. "Hazánk az EU-ban az utolsó helyen áll villamosenergia termelésben, közel 40% a villamosenergia importunk, amit jelenleg brutális áron szerzünk be 200-400 Ft/kWh közötti áron. Ennek a magas árnak az oka, hogy sokkal nagyobb a kereslet mint a kínálat, a hazai termelés" - írja a szervezet közleménye.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júliusban kiadott éves jelentésében arról számolt be, hogy Európában 2021-ben Magyarországon volt a legmagasabb a naperőművek össztermelésében betöltött aránya, amely a teljes hazai villamosenergia-termelés 11,1%-át tette ki. Ehhez ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy Magyarország jóval kevesebb villamos energiát termel, mint más, lakosságszámban hasonló méretű EU-s országok, vagyis a kiemelkedő arányt értelemszerűen könnyebb volt elérni. A teljes képhez emellett az is hozzátartozik, hogy hazánk energiafelhasználásának és -fogyasztásának csak egy része jön a villamos energiából, a KSH (itt és itt olvasható) statisztikái alapján 2020-ban például mindössze alig 2,5% volt a napenergia aránya az ország teljes energiafogyasztásában.
A kormány ígérete szerint a jelenlegi szabályozás csak ideiglenes, és már készen állnak a tervek a hálózat átfogó fejlesztésére, azonban azt, hogy ez mikorra valósulhat meg, egyelőre nem lehet tudni. A rendelet értelmében a feltáplálás felfüggesztésének a megszüntetésére a MEKH tehet javaslatot a későbbiekben, "a hálózat- és rendszerfejlesztés függvényében", amit a technológiai és ipari miniszter hagyhat jóvá.
(Borítókép: Benjamin Egerland/EyeEm/Getty Images)