Nehogy kidobjuk a használt alumínium italos dobozokat!

2021 / 04 / 22 / Felkai Ádám
Nehogy kidobjuk a használt alumínium italos dobozokat!
Amennyiben a fémeket „eleganciájuk” alapján rangsorolnánk, az alumínium egész biztosan nem szerepelne túl előkelő helyen.

Ez azonban nem volt mindig így: a 19. században, a III. Napóleon uralkodása alatti Franciaországban mai árra átszámítva 1 kiló alumínium 1 milliárd forintot ért, és ekkoriban éppen ezért még ékszert készítettek belőle. Az alumínium ára azután kezdett el zuhanni a mai szintre, hogy 1886-ban egymástól függetlenül két tudós – Charles Martin Hall és Paul Héroult – kidolgozta a kriolitos elektrolízis eljárást, így ezt a fémet innentől nagy mennyiségben is elő lehetett állítani. Idővel pedig kiderült az alumínium számtalan előnyös tulajdonsága, elsősorban az, hogy könnyű – egy alumínium sörös doboz fala vékonyabb az emberi hajszálnál, a súlya pedig mérettől függően 12-15 gramm – tehát ugyanakkora mennyiségű ital fér bele jóval alacsonyabb tárolóba, mint egyéb csomagolástechnikai eljárások (például az üveg) esetén. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a hermetikusan lezárt dobozban rendkívül hosszan elállnak a romlandó anyagok is, akkor érthetővé válik, hogy az alumínium, mint csomagolóeszköz velünk fog maradni.

El lehet arról vitatkozni, hogy van-e különbség például az alumíniumdobozból vagy az üvegből fogyasztott sör között, de a fenti okok miatt tehát az előbbi egészen biztosan is népszerű csomagolóanyag marad. Magyarországon egyébként évente 800-900 millió darab sörös és üdítős alumínium italos doboz kerül forgalomba, és a visszagyűjtési arány 30 és 50 százalék között mozog. Kontextusba helyezve ez a szám Belgiumban 98 százalék, Ausztriában 70 százalék, de a szomszédos, és szintén posztszocialista fejlődéstörténetű Szlovákiában is 69 százalék, míg az európai átlag több mint 75 százalék. Tér tehát a fejlődésre éppenséggel akadna, és az újrahasznosítás arányán emelni már csak azért is fontos lenne, mert ezáltal kiküszöbölhető az alumínium egyik legrosszabb tulajdonsága: az, hogy az említett elektrolízis iszonyatos energiafelhasználással jár, és így rendkívül környezetszennyező. Az újrahasznosítással azonban ezen energiaigény 95 százaléka megspórolható, ráadásul mivel az alumínium végtelenszer újrahasznosítható, így a minőségéből sem veszt. A világon valaha előállított alumínium 75 százaléka egyébként a mai napig használatban van, és ennek nagy része már számos újrahasznosításai ciklusban vett részt. Ezek után talán nem meglepő, hogy a Metabolic nevű független kutatóintézet legfrissebb, körforgásos gazdaság témakörében végzett csomagolóanyag elemzése arra a megállapításra jutott, hogy ebből az újrahasznosítási szempontból az alumínium dobozok rendelkeznek a legnagyobb körkörös teljesítménnyel és potenciállal a három vizsgált, amerikai italcsomagolási típus – alumíniumdobozok, üvegpalackok és műanyag PET-palackok – értékelése után.

Lentebbi cikkünkből kiderül az is, hogy ezzel a ténnyel – tehát hogy az újrahasznosított alumínium ökológiai lábnyoma jóval kisebb a bányászott nyersanyagból készülténél egy felmérés szerint a magyarok 90 százaléka tisztában van.

Sokkal több PET-palackot használunk, mint aludobozt, de ennek logikus oka van Tudniillik sokkal több dolgot lehet műanyagba csomagolva megvenni, mint aludobozban.

Az alumíniumdoboztól három módon szabadulhatunk meg relatíve kulturált módon: bedobjuk a sima (kommunális) szemétbe, elhelyezzük egy szelektív hulladékgyűjtőbe vagy pedig egy dedikált visszaváltó automatába dobjuk ki. Természetesen a legrosszabbat az első esetben tesszük, ekkor ugyanis a doboz válogatás nélkül kerül a szeméttel együtt egy hulladéktárolóba, és nem fog újrahasznosulni. A Budapesten gyűjtött szelektív hulladék útja az előbbihez képest a következőképp fest: ennek 75 százalékát egy osztrák vállalatcsoport magyar leánycége, a Duparec Kft. vásárolja meg, amely a csepeli telephelyén válogatja a hulladékot. Akad azonban önkormányzati üzemeltetésű válogató is Tatabánya mellett – a Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. nagyjából 140 ezer ember kommunális-, szelektív és zöldhulladékát gyűjti be, amit hasznosít vagy ártalmatlanít. Rossz hír azonban, hogy a lakosságtól begyűjtött szelektív hulladék nagy része annyira szennyezett, hogy nem ritkán még a fele sem hasznosítható újra. A kiválogatott, értékes hulladék pedig hasznosítási engedéllyel rendelkező cégekhez kerül, ugyanakkor ez csak abban az esetben lehetséges, ha az adott anyagnak épp van piaca – tehát megéri egyáltalán hasznosítani, és ez messze nem mindig van így. Ha épp senki sem veszi át az adott hulladékot, akkor azt legfeljebb 1 évig lehet tárolni, utána meg kell semmisíteni/hatástalalnítani kell. Egyébként a szelektívbe nem túl sok alumínium kerül, aminek a lehetséges okára mindjárt kitérünk.

A gyűjtőautomaták esetén a Returpack által működtetett gépekből begyűjtött dobozokat maga a cég bálázza, ami ebben a formában aztán Franciaországba, Németországba kerül, de egy időben Angliába is szállították ezeket. Érdekesség, hogy a Returpack a szállítást egy külső partnerrel végzi, mert mint fogalmaznak: „Magyarországon egy, a kontinensen is egyedinek nevezhető helyzetet teremtett a fémlopás: bevezették az úgynevezett fémtörvényt, ami szigorú kritériumokat állít fel arról, hogy ki vehet át fémhulladékot.”

Magyarországon egyébként alumínium italos dobozt jelenleg a HELL cégcsoport tagjaként felépült QUALITY PACK gyárt, de ők is csak 250 ml-es méretben, viszont 75 százalékban újrahasznosított alumíniumot használnak. Ha tehát egy ettől eltérő, mondjuk szabványos 0,5 literes sörös dobozra vagyunk kíváncsiak, azt mindenképpen külföldön készítik, és itthon csak töltik.

A korábbi kérdést most megválaszolva: a szelektív hulladékban valószínűleg azért kevés az alumínium, mert átlagpolgárként a szelektív hulladékba dobásánál jobban is járhatunk egyéb mód választásakor, miközben a környezetet is védjük. A dobozok magyarországi gyűjtésének egyik legmeghatározóbb szereplője a Returpack, amely egy teljesen hazai fejlesztésű rendszer segítségével gyűjti be kifejezetten ezt a hulladékot. Ami miatt pedig inkább megéri ezeket az automatákat választani, mint a szelektív hulladéktárolót, az a tény, hogy az előbbi esetben némi pénzt is kapunk – igaz, nem sokat: dobozonként 2-3 forintot. Maga a rendszer körülbelül 10 éves múltra tekint vissza, 2012-ben a három nagy sörgyár (Dreher, Heineken és Borsodi) a Magyar Sörgyártók Szövetségének felkérésére dolgozták ki.

A „Minden doboz visszajár” akció keretében kifejlesztett automatával évi 100 millió dobozt gyűjtenek össze nagyjából, ami tehát a hazai újrahasznosítás jelentős részét teszi ki. Mindez a számokra átültetve azt jelenti, hogy a Returpack annyi szén-dioxid kibocsájtást takarított meg 10 év alatt, mint amennyi Budapest összes autójának az emissziója egy éven keresztül. Felhasználói szempontból ezeknek a kifejezetten alumíniumdobozra készített automatáknak a nagy előnye, hogy meglehetősen kényelmes a használatuk, mivel az összenyomott dobozt is felismeri és visszaveszi. Duma László, a cég alapítója (eredetileg egyébként mérnök) elmondta, hogy a hazai találmány magabiztosan ismeri fel akár a kilapított dobozt is, míg például egy sörös doboz alakú műanyagdobozt nem fog visszavenni, így megspórolják a kézi válogatás költségét. Hozzátette azt is, hogy a rendszert három-négyhavonta fejleszteni kell, mert az emberek mindig új csellel próbálják átvágni a készüléket: például lombfűrésszel Z-alakúra vágják a dobozt, így egy dobozból kettőt kapnak, de próbáltak már WC-papírgurigát is alufóliába csomagolni. Magyarországon 200 automata működik jelenleg, és ezek valós időben küldi az adatokat a központnak, így mindig látni, hogy egy-egy gép mennyire van tele, vagy meghibásodott-e.

Az automata egyébként a rendszer magja, és ennek köszönhetően hatékonyabb a sima szelektív hulladékgyűjtésnél: mivel a folyamat így nem igényel utólagos válogatást, és ezért gyorsabban, egyszerűbben, olcsóbban kerülnek a dobozok újrahasznosításra. A saját szempontunkból pedig talán az sem mindegy tehát, hogy így még pénzt is kapunk a dobozokért.

Az automata ráadásul nem csak szortírozza, de tömöríti is a dobozokat, vagyis teljesen kipréseli belőlük a levegőt – egy-egy gép így körülbelül 5-10 ezer darab befogadására képes, ami 100-150 kiló alumíniumot jelent. Vagyis 10 ezer dobozért a cég átlag 20 ezer forintot fizet a bedobálóknak, míg egy konténerben 100 euró értékben férnek be a dobozok – a cég nyeresége így konténerenként 10 ezer forint. Hogy a folyamatot teljesen optimalizálják, a Returpack a begyűjtést 5, saját fejlesztésű teherautóval végzi, melyeknek még az útvonaluk is nagyon pontoson ki lett számolva. A gépek a következő áruházláncokban érhetőek el: Tesco, Spar, InterSpar, CBA és Auchan, és ezen a linken ellenőrizhetjük, hogy a közelünkben hol található a legközelebbi masina.

Egyébként a Returpack rendszerén kívül más áruház is vesz vissza alumíniumdobozt, a Lidl például 2 forintos áron kínál lehetőséget a visszaváltásra, de ők kombinált automatát használnak, és ebbe kizárólag csak ép dobozt helyezhetünk, a készülék csak azt tudja felismerni (viszont visszaveszik azt is, amit nem náluk vásároltunk). Egyébként feltűnhetett, hogy a Returpack esetén a bevételi díj 2-3 forint lehet, aminek több oka van: egyrészt akad a cégnek olyan kiskereskedelmi partnere, akik az elszámolás egyszerűsége miatt nem akarnak változtatni a díjon, másrészt azokban a városokban, ahol a vállalatnak hajléktalanellátó partnere van, ott magasabb visszaváltási díjjal próbálják a hajléktalanokat a gyűjtésre buzdítani.

(Kép: Every Can Counts)

Felhasznált források: action2020everycancancounts, elemiszeripar.hu, elobolygong.hu, Forbes, G7, gyartastrend.hu, ingreen.hu, Lidl.hupackmarket.hu, qpack.huszabadfold.hu, techmonitor.hu, VG.hu, wikipedia

További cikkek a témában:

Megszületett az Európai Klímatörvény - mostantól kötelező lesz betartani a Green Deal célkitűzéseit Egész éjjel zajló tárgyalások után megszületett a megegyezés: az Európai Uniónak 2030-ra nem csak 40%-kal, hanem 55%-kal kell csökkentenie a kibocsátását. Az egyes országok eltérő határidőre teljesíthetik a célt, de a 27 ország összességében el kell, hogy érje a klímasemlegességet 2050-re.

Kína és az Egyesült Államok félretették az ellentéteiket egy globális probléma megoldása érdekében Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának tegnap kiadott közleménye szerint a klímaváltozás kérdésében közös álláspontot képvisel a két ország, ezért mostantól összefognak a Párizsi Egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében.

A Volvo leányvállalata olyan autót tervez, aminek a gyártása egyáltalán nem jár károsanyag-kibocsátással A Polestar tervei szerint az első ilyen autó már 2030-ra elkészülhet, de addig még sok kihívást kell megoldaniuk.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.