John Kerry, akit a Biden adminisztráció alatt klímaváltozási küldötté neveztek ki és a kínai oldalról Hszie Csenhua, aki a 2007-től 2018-ig a klímaváltozással kapcsolatos tárgyalásokat vezette, majd februárban klímaküldöttként tért vissza a kormány diplomáciai körébe, április 15-én és 16-án tárgyalásokat folytattak Sanghajban, ahol a klímaváltozás kérdésével kapcsolatos álláspontokat vitatták meg.

A külügyminisztérium által tegnap kiadott közlemény szerint a tárgyalások sikerrel zárultak és a két fél, félretéve politikai ellentéteiket, megegyezett abban, hogy mostantól együtt fognak dolgozni (egymással és más országokkal is) annak érdekében, hogy a Párizsi Klímaegyezményben foglalt célok elérhető közelségbe kerüljenek. A bejelentés megelőzte az április 22-ére, a Föld napjára időzített klímakonferencia kezdetét, melyre Joe Biden amerikai elnök 40 vezető politikust hívott meg, hogy részvételükkel is jelezzék, hogy a globális felmelegedés ellen és a környezetvédelem érdekében tett erőfeszítések prioritást élveznek a politikai, gazdasági harcokkal szemben. Ennek érdekében Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Jinping kínai államfő is meghívást kapott, de az még nem dőlt el, hogy a kínai elnök valóban jelen lesz-e a tárgyalásokon.

A mostani megegyezést ugyan gyakorlati lépéseknek is követnie kell majd ahhoz, hogy valóban előrelépést érhessen el a világ az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, de szakértők, például a Greenpeace képviselői szerint így is pozitív fejleménynek számít - írja a BBC. Az egyezségre valamennyire lehetett számítani, hiszen Kerry és Hszie Csenhua korábban is jó viszonyt ápoltak, a Climate Change Newsnak nyilatkozó Sam Geall, a China Dialoge vezérigazgatója szerint az ő együttműködésük hozzájárulhatott a bizalom kialakulásához a két oldal között. Az egyezségről kiadott közlemény általános célok mellett tartalmaz néhány valamivel konkrétabb intézkedést is, például:

• a glasgow-i COP26 klímakonferenciáig kidolgozzák a karbonsemlegességhez vezető hosszú távú stratégiájukat
• mindkét ország maximalizálja a befektetéseit a zöld-, illetve megújuló energiaforrásokba
• a Montreali Protokoll Kigali Kiegészítésének értelmében leépítik a hidrofluorokarbon gyártást és fogyasztást
• valamint a továbbiakban, a COP26 utáni időszakban újabb megbeszéléseket folytatnak a zöldenergia, az alacsony fogyasztású épületek, a zöldebb közlekedés és áruszállítás, a körkörös gazdaság, a metán kibocsátás vagy éppen a mezőgazdaság jövőjének témakörében.

Kína egyébként az elmúlt időszakban már tett lépéseket a környezetszennyező létesítmények kibocsátásának visszafogása érdekében (erről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben), de még így is rengeteg szénerőmű található az országban. Az Egyesült Államokban nemrég megválasztott elnök, Joe Biden pedig szintén, már korábban, letette a voksát egy klímatudatosabb politika mellett. A szakértők szerint azonban a Párizsi Egyezmény eléréséhez a mostaniaknál sokkal jelentősebb erőfeszítésre lenne szükség, főként a vezető országok részéről.

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Így fog megváltozni a klíma Magyarországon Több nyárra és kevesebb őszre számíthatunk, ami nem csak a helyi ökoszisztémának lesz rossz, de ezzel együtt számunkra is nehezebb lesz az élet.
Nincs kiút a válságból klímaigazságosság nélkül A klímaváltozás ténye egyre nyilvánvalóbb a közvélemény számára, számos félreértés kering azonban akörül, hogy melyek azok a hibás rendszerszabályok, amelyek miatt megbolydult az éghajlat, hogy ki milyen mértékben felelős a problémáért, illetve kinek mit kellene tenni ahhoz, hogy elháríthassuk az egyre közelgő klímakatasztrófát.
Az Európai Unió arra készül, hogy megalkossa a Föld digitális mását Igaz, jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan szuperszámítógép, ami egy ilyen szimulációt képes lenne futtatni.