Nem az a kérdés, hazudhat-e a mesterséges intelligencia, hanem, hogy hogyan lehetne emberibb

2021 / 06 / 16 / Perei Dóra
Nem az a kérdés, hazudhat-e a mesterséges intelligencia, hanem, hogy hogyan lehetne emberibb
Az elmúlt év, de legfőképp a járvány miatti korlátozások bebizonyították, hogy sokkal jobban függünk a technológiától, mint azt korábban hittük. Ez a felismerés céges szinten is megmutatkozott, és sokakat újragondolásra késztetett azzal kapcsolatban, hogy miként javíthatnak a fogyasztókkal való kapcsolódásukon, természetesen az online környezetben.

Egy, az EuroNews-on megjelent cikk a Közel-Keletet említi példaként, ahol az élet egyre inkább az online térbe tolódik, mivel a vásárlók már nem csupán ezt használják tanulásra és kapcsolattartásra, de sok esetben még az élelmiszerek bevásárlását is interneten intézik. A  McKinsey & Company felmérése szerint a személyes eladások száma jelentősen visszaesett 2020 eleje óta, emiatt a divat- és szépségcikkeket áruló üzleteknek nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy - amennyire lehet - az online interakciók is megadják az élő vásárlás élményét.

A Getbee nevű szoftvercég pontosan ezt a rést szeretné betölteni, emiatt létrehozott egy személyre szabott platformot a különböző márkák számára, ami összekapcsolja az eladókat a vevőkkel, akik  egyrészt megtekinthetik, értékelhetik az árut, másrészt útmutatást kaphatnak a választott szakértőtől. Thea Myhrvold, a cég vezérigazgatója szerint noha a divatipar profitja globális szinten csökkenést mutatott 2020-ban, az online értékesítés azonban alig pár hónap alatt huszonnyolc százalékkal nőtt a platformjukat használó húsz márkánál. Hozzátette: az egész azért működhet, mert az online vásárlás eredendően magányos tevékenység, vásárlóik nyolcvanhat százalékáról pedig kiderült, hogy szívesebben teszi fel kérdéseit egy hús-vér eladónak, mintsem egy chatbot-nak. Myhrvold ebben látja a személyre szabott érzelmi vásárlási élmény sikerét. (A platform egyébként olyan luxusmárkákkal dolgozik együtt, mint a Lancôme, és elmondásuk szerint az emberi tényező megjelenése az online vásárlásban egy teljesen új vásárlói kört hozott számukra a pandémia időszakában.) Aleksandra Harciarek, digitális projektmenedzser szerint a platformnak köszönhetik túlélésüket, és, hogy olyan eredményeket értek el, amelyek máskülönben biztosan nem jöttek volna össze.

Amíg a kiskereskedelem nagy része azon dolgozik, hogy behozza az eddigi forgalomkiesést, a vásárlói oldalról egyre nagyobb az igény arra, hogy a fejlesztők emberi értékeket vigyenek összetettebb technológiák megalkotásába is. Csakhogy a mesterséges intelligenciát is magában foglaló technológia nagyban függ a szakemberek által betáplált utasításoktól, információktól, ami szabályozatlan keretek között emberi elfogultsághoz és etikátlan gyakorlathoz vezethet. Röviden-tömören az algoritmus megbízhatósága a fejlesztő megbízhatóságán múlik. A mesterséges intelligencia negatív elfogultságára már volt példa, például 2015-ben, amikor az Amazon mesterséges intelligencián alapuló toborzórendszere a női jelentkezőket rendre háttérbe sorolta, mert az algoritmus 'ellenszenvesnek találta' a 'nő' szót. Egy 2018-as MIT-tanulmány szerint pedig az automatizált arcfelismerési algoritmusok többször tévednek afroamerikai emberek esetében, mint fehéreknél. Hasonló problémák miatt 2020-ban a Microsoft, az IBM és az Amazon megtagadta, hogy arcelemző szoftverüket az amerikai rendőrségnek adják el, mert tartottak attól, hogy rassz alapján alkotnak képet és ez alapján figyelnek meg tömegeket. Ennek ellenére a Price Waterhouse Cooper szerint

a vállalkozások mindössze negyede gondol az etikai következményekre, mielőtt egy mesterséges intelligencián alapuló beruházásba fektetne.

A DatumCon startup vezérigazgatója szerint bizonyos feladatok elvégzésénél a mesterséges intelligencia lekörözi az emberi képességeket, viszont a bonyolult - többnyire érzelem-észleléssel összefüggő - feladatokhoz elengedhetetlen az emberi beavatkozás. Amiben viszont már elfogultság is lehet, ha nem megfelelően irányítják.

A buddhizmus segítheti a humánusabb robotok fejlesztését?

A mesterségesintelligencia-kutatók álláspontja szerint az MI számos problémára megoldást jelenthet, de ahhoz, hogy megfelelően irányíthassák őket, szükség lenne egységes, a működésüket szabályozó etikai irányelvekre. Az IEEE nevű, mérnököket tömörítő globális szakmai szervezet ezért kidolgozott erre egy keretrendszert, ahogy nemrég az Európai Unió is bemutatta saját mesterségesintelligencia-szabályozási elképzelését. De ugyan kinek jutna eszébe a buddhizmus alapján megalkotni ezt a keretrendszert?

Soraj Hongladarom, a bangkoki Chulalongkorn Egyetem filozófiaprofesszora ezt járható útnak tartaná, mivel szerinte a mesterséges intelligenciák etikai irányelveivel foglalkozó, - Európában és Amerikában összeállított - globális útmutatók az őket megalkotók értékrendjét tükrözik, jelen esetben a nyugati értékeket. (Ilyen például az autonómia tiszteletben tartása és az egyéni szabadságjog.) A professzor szerint viszont fontos lenne, hogy ezek az irányelvek más kultúrák értékrendjét is képviseljék. A keleti és nyugati civilizációknak meg kell osztaniuk egymással – ha másért nem, hát azért, hogy új nézőpontokkal gazdagítsák az ismereteiket. Hozzátette: a buddhista tanítás lényegét bárhol és bárki hasznosíthatja, aki mesterségesintelligencia-etikával foglalkozik, és nemcsak a tradicionális buddhista kultúrákban.

A buddhizmus abból a szemszögből vizsgálja az etikai kérdéseket, hogy minden érző lény a fájdalom elkerülésére törekszik élete során. Ebből következik Buddha azon tanítása, miszerint akkor beszélhetünk jócselekedetről, ha az megszabadít bennünket a szenvedéstől. Ha pedig ezt a tanítást szeretnénk a mesterséges intelligenciára vonatkoztatni, akkor annak lényege, hogy

az algoritmus bármilyen etikai célú alkalmazásának a fájdalom és a szenvedés csökkentésére kell törekednie.

Erre jó példa az arcfelismerő rendszerek használata, ami csak akkor lehet etikus,  ha az mérsékelheti a szenvedést, vagy jóléthez vezethet. Ha azonban a technológiát az emberek hátrányos megkülönböztetésére használják, az egyértelműen etikátlan lenne.

Egy, a buddhizmus szellemében született mesterségesintelligencia-etika annak a megértésére is képes lenne, hogy elveink szerint csak állandó önfejlesztéssel élhetünk. Vagy egy mesterségesintelligencia-kutatónak folyamatosan képeznie kell magát, hogy közelebb kerüljön a szenvedés teljes megszüntetéséhez. Nem az a fontos, hogy elérjék ezt a célt, hanem hogy sose hagyjanak fel az erre irányuló törekvésekkel. A tervezőknek és programozóknak ugyanakkor fel kell ismerniük ezt a célt, és konkrét lépéseket kell meghatározniuk, amikkel ez az ideál megtestesíthető. Vagyis Hongladarom szerint az általuk létrehozott

mesterséges intelligenciának a szenvedés megszüntetését és a jólét elérését kell céloznia.

Ahhoz viszont, hogy ez lehetséges legyen, a mesterséges intelligenciát használó vállalatoknak és kormányzati ügynökségeknek elszámoltathatónak kell lenniük a nyilvánosság felé. Az elszámoltathatóság is buddhista tanítás, de a mesterségesintelligencia-fejlesztés kontextusában ez a bírói függetlenségben, illetve hatékony jogi és politikai mechanizmusok formájában kell jelentkeznie.

A buddhizmusban ugyancsak kulcsfogalom az együttérzés, vagyis a szenvedés megszüntetésének vágya és a mások iránti elkötelezettség. Az együttérzéshez is nélkülözhetetlen az önfejlesztés; a buddhista etikával összeegyeztethetetlen a mások elnyomása vagy a hatalomvágy. Hongladarom szerint a buddhizmus által propagált értékek – vagyis az elszámoltathatóság, az igazság és az együttérzés – jellemzően más kultúrkörök etikai hagyományaiban is fontosak; a buddhizmus legfeljebb abban különbözik tőlük, hogy máshogyan érvel az értékek megvalósítása mellett, és nagyobb hangsúlyt fektet az önfejlesztésre. A szakértő szerint a buddhizmus sokat nyújthat azoknak, akik a technológia etikai felhasználásáról gondolkodnak, és ebbe a mesterséges intelligencia iránt érdeklődők is beletartoznak. (Ugyanez érvényes sok más, nem nyugati értékrendre is.) Az MI etikai irányelveknek figyelembe kell venniük a világ számos kultúrájának változatosságát és gondolatgazdagságát, hogy a tradíciók és az etikai problémák megközelítésének szélesebb spektrumát képviseljék. A technológia jövője ettől csak szebb lehet.

Japánban hisznek a robotok jóságában

Vagy legalábbis abban biztosan, hogy a robotok hatékonyan megszólíthatják a fiatalokat, ezért egy robotpapot 'szerződtettek' egy négyszáz éves buddhista templomba. Az eszköz a valódi szerzetesek szerint egy megvilágosodott személy reinkarnációja. A robot 2021-ben kezdte meg szolgálatait, ami egész jól megy neki tekintve, hogy képes mozgatni törzsét, karjait és fejét. A kiotói Kódaidzsi templomban emellett az a hír járja, hogy a robot testében valójában Kannon, a japán buddhizmusban a végtelen irgalom és könyörületesség megtestesítője lakozik, ezért a buddhizmus kulcsa a gép kezében rejlik. Tensho Goto buddhista pap szerint

„Ez a robot sosem fog meghalni, hanem folyamatosan frissíti magát és fejlődik."

Szerinte a robotok valódi szépsége abban rejlik, hogy korlátlan mennyiségű tudás tárolására képesek, méghozzá az idők végezetéig. A mesterséges intelligenciával pedig reményeik szerint nő majd a bölcsessége, amely által segíthet átlendíteni az embereket a legnagyobb lelki krízisen is, és megváltoztathatja a buddhizmust. Ami a robot kinézetét illeti, arcától a mellkasáig tartó részét, valamint a kezeit emberi bőrre hasonlító szilikon borítja, testének többi része ugyanakkor kifejezetten robotszerű, bal szemébe pedig apró videokamerát szereltek. A robot ima közben összekulcsolja kezeit, hangszíne pedig a nézők szerint nyugalmat áraszt.

A Mindar nevű robot feltalálója az Oszakai Egyetem robotikaprofesszora, Hiroshi Ishiguro úgy programozta - az egyébként egymillió dolláros gépet -,  hogy az a zen tanításokat tartalmazó beszédeiben olyan témákat érintsen, mint a könyörület fontossága, a vágyak, a harag és az önzőség veszélyei. A robot a Szív szútrából olvas fel beszédeket japán nyelven, de azokat a turisták kedvéért angolul és japánul is feliratozzák a képernyőn. Goto szerint a mai fiataloknak általában két dolog jut eszébe a templomról: a temetés és a házasság, emiatt nehezen azonosulnak olyan régimódi papokkal, mint amilyen ő maga is, de remélhetőleg a robot változtat ezen. Hozzátette:

Azt szeretnék, ha az emberek a buddhizmus megtestesítőjét látnák Mindarban.

Mindemellett nyomatékosította, hogy a robot nem egy marketingfogás, hanem egy lény, aki valóban segíthet az embereknek leküzdeni a problémáikat. Ahogy fogalmaz: "A buddhizmus a szenvedés enyhítésére hivatott, és bár a modern társadalom újfajta stresszforrásokkal is jár, a vallás célja az elmúlt kétezer év óta változatlan."

Érdekesség, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a japán elfogadták, sőt szeretik a gépet, az európaiak viszont Frankensteint látnak benne. Goto szerint ennek oka, hogy a japánok eredendően nem támasztanak előítéleteket a robotokkal szemben, mert olyan kultúrában nőttek fel, ami azt üzente, hogy azok a barátaink. Azt pedig, hogy szentségtörés lenne az eszköz, egyenesen felháborítónak tartja: "A gépeknek nyilvánvalóan nincs lelkük. De a buddhista hit nem az istenhitről szól, hanem Buddha útjának követéséről, vagyis lényegtelen, hogy ezt egy gép, egy vasdarab vagy egy fa képviseli" - magyarázza a szerzetes.

(Fotó: Getty Images Hungary,  CHARLY TRIBALLEAU/AFP, Pixabay)

További cikkek a témában:

Ehető robot, életmentő robot, és egy iráni humanoid robot a robotika világából érkezett hírcsokorban A robotika világának három rövidebb történetében életmentő robotok, iráni humanoid külsejű robotok és végül ehető robotok állnak a fókuszban.

Az európaiak fele mesterséges intelligenciára cserélné a politikusokat A közvélemény-kutatást készítő egyetem kutatóit nem lepték meg az eredmények, mivel szerintük az emberek demokráciába vetett hite jócskán megrendült az elmúlt évtizedekben, a politikai megosztottság pedig nőtt.

Imitációs játék a valóságban -a robotok megtanulták, mikor kell utánozni az emberi érzések kifejezését A musculus zygomaticus major, vagyis a nagy járomcsonti izom egyetlen funkciója, hogy felhúzza a száj széleit, de a mozdulat a kooperáció és szeretet kifejezésén kívül dominanciát is jelenthet. Most már a robotok is tudják, mikor kell visszamosolyogni az emberre.


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.