Idén július 11-én Richard Branson megpróbált történelmet írni, és milliárdos vállalkozóként saját cégének űrjárművével eljutni a világűr határáig – mindezzel nem mellesleg beelőzte vetélytársát, Jeff Bezost is. Azóta is folyik a számháború, hogy melyik milliárdos érte el ténylegesen is az űr határát, hiszen Brenson 82 kilométeres magasságba emelkedett mindössze, vagyis nem érte el a világűr peremének számító Kármán-vonalat, viszont az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) kritériumai alapján ez már a világűrnek számít (illetve műholdak is keringenek ebben a magasságban). A kérdés valahol inkább értelmezési probléma szemben azzal, ami a The New Yorkerben megjelent cikkből derül ki, és ami némileg egzaktabb gondnak tűnik. A cikkből ugyanis kiderül, hogy Branson utazása alatt akár komolynak is tekinthető biztonsági problémák akadtak, és még az FAA is vizsgálatot folytat az ügyben.
A The New Yorker cikke erősen azt sugallja, hogy az említett biztonsági hiba a cég menedzsmentjére vezethető vissza, akik jellemzően inkább a szőnyeg alá söprik ezeket az eseteket, mint hogy felderítenék a háttérben álló szervezési problémákat. A publikációban előkerül a 2014-es tesztrepülés, melynek során egy pilóta meghalt, egy másik súlyosan megsérült, és még a gép is tropára ment. Ezt követte 2018-ban egy szerencsésen végződő vészhelyzet, ami után 2019-ben a két pilótán kívül még egy mérnök is utazott a fedélzeten arra az esetre, ha valami meghibásodna – és a hiba be is következett, amikor a vízszintes vezérsík egyik ragasztása elengedett. Todd Ericson, aki akkor a Virgin Galactic tesztelési és biztonsági helyettes vezetője volt, úgy nyilatkozott az esetről, hogy:
„Nem tudom, hogyan nem vesztettük el a repülőt, és öltünk meg három embert.”
Ericson hibásnak látta azt a hozzáállást, hogy a menedzsment megpróbálta eltussolni az ügyet ahelyett, hogy utánajárt volna, miféle hiba lehet a protokollban, ha a gépnek egy ilyen szintű problémája átcsúszott a karbantartáson és az ellenőrzésen. Aggályai miatt Ericson végül otthagyta a céget. Időközben távozott egy másik biztonsági kérdésekért felelős szakember is, aki 2017-ben úgy nyilatkozott, hogy a fejlesztésben kevesen vesznek részt, és ezek az emberek is túldolgozzák magukat, mivel folyamatosan rövidebb határidőket kell teljesíteniük. E két szakember távozásával a New Yorker újságírója szerint pedig a számonkérhetőség fontos belső hangjai tűntek el a cégtől.
Így jutunk el július 11-hez, amikor egy sárga figyelmeztetőjelzést követően kigyulladt egy vörös is, miközben Branson utasként a fedélzeten tartózkodott. Mint a cikk leírja, a Virgin Galactic eszköze nagyban eltér a SpaceX, valamint a Blue Origin űrhajóitól – ez utóbbi két vállalat ugyanis klasszikus, vertikálisan indítható és automata működésű rakétákkal operál. A Virgin Galactic ehhez képest egy szárnyakkal ellátott űrhajót fejleszt, amely működéséhez mindenképp pilóták szükségesek. A hajó rakétameghajtással jut fel a kívánt magasságba, ahonnan viszont visszasiklik, és úgy ereszkedik le a kifutópályára, mint a régi űrsiklók. Azonban, hogy a visszatérés problémamentes legyen, az ereszkedést egy képzeletbeli tölcséren belül kell megkezdeni ahhoz hasonló mód, ahogy a víz csorog le a lefolyón. Ez a tölcsér az „entry glide-cone”, és a figyelmeztetés annak szólt, hogy ettől történt eltérés a röppályán, mivel gép nem emelkedett eléggé meredeken. Mindennek két következménye lehetett volna: a gép akár kényszerleszállásra is kényszerülhetett volna, vagy akár kiléphetett volna a számára az FAA által biztonsági okokból kijelölt légtérből.
Az újságírónak nyilatkozó források szerint egy ilyen helyzetre két módon lehet reagálni: korrigáló művelet végrehajtásával vagy a rakéta hajtóművének a kiiktatásával. Állítólag ez utóbbi a biztonságosabb megoldás, ám ebben az esetben Branson küldetése kudarcot vallott volna. A lap hozzáteszi ugyanakkor, hogy a Virgin Galactic szóvivője vitatta, hogy valóban a korrigálás lett volna a rizikósabb opció.
Ugyanakkor a pilóták még így sem tudták a problémát elhárítani és a sárga után a vörös jelzés is kigyulladt – ekkor a jármű már Mach 3 sebességre gyorsult. Szerencsére a visszatérést még így is sikerült biztonságosan megoldani. Az viszont biztos, hogy a gép kilépett a számára kijelölt légtérből, és az FAA szóvivője megerősítette, hogy vizsgálják az esetet. A Virgin Galactic szóvivője pedig elismerte, hogy a cég erről kezdetben nem értesítette az FAA-t.
A cikkre reagálva a Virgin Galactic közleményt adott ki, melyben vitatják a New Yorker publikációjának a konklúzióit (vagyis hogy biztonsági szempontból lényegében áldatlan állapotok uralkodnak a cégnél). A közlemény szerint a szóban forgó teszt biztonságos és sikeres volt, és a járművet a nagy magasságban fúvó szelek térítették le a pályájáról, de a pilóták a kiképzésüknek megfelelően reagáltak, és felállított procedúrákhoz szigorúan ragaszkodva változtatták meg a repülési paramétereket. Az irányítást nem vesztették el, és az eltérés ellenére is sikerült elérni a világűrt, majd biztonságon landolni. Sem az utasok, sem pedig a személyzet nem volt egyetlen pillanatig sem veszélyben a pályamódosítás miatt.
A vállalat az FAA vizsgálatával kapcsolatban hozzátette, hogy a gép a kijelölt légtér oldalhatárát nem lépte át, csak a pályamódosítás miatt a kijelölt magasság alá esett vissza 1 perc és 41 másodpercig, mielőtt visszatért a biztonságos légtérbe. A gép az utazása során nem repült lakott centrumok felett, és nem jelentett veszélyt senkire odalent. Az irányítóközpontban a repülés teljes ideje alatt jelen voltak az FAA képviselői is, akik a repülést követő beszámolókon is részt szoktak venni. A jövőbeni repülések kapcsán a légtérről történő egyeztetés a Virgin Galactic és az FAA együttműködésével folyik.