Mint azt mi is megírtuk, a hétvégén Sir Richard Branson, a Virgin Group alapítója a Virgin Galactic űrrepülőgépével elérte a 86 kilométeres magasságot. Branson ezzel nem csak jobbról előzte meg Jeff Bezost, aki a közelmúltban váratlanul bejelentette, hogy szintén ilyesmire készül, de sokak szerint az űrturizmus új korszakát is beindíthatja. Ez utóbbi állítással egyébként még azok is hajlamosak egyetérteni, akik szerint erősen véleményes, hogy Branson repülését mennyiben tekinthetjük egyáltalán űrutazásnak.

Richard Branson megcsinálta, feljutott a világűrbe a VSS Unity feldélzetén A Virgin Group alapítója a Virgin Galactic űrrepülőgépével érte el a 86 kilométeres magasságot. A sikeres teszt után Bransont hamarosan fizetős űrturisták tucatjai követhetik, ami új korszakot nyit az űrutazásban.

Ez utóbbi kétkedést két ok is táplálja: egyrészt nem teljesen egyértelmű, hogy mit tekintünk a világűr és a légkör határvonalának – amennyiben a Kármán-vonalat (ahogy ez az elterjedt mód), akkor az 100 km magasan húzódik, és Branson ezt tehát nem érte el. Többen azonban eleve módosítanák ezt a határsávot, mivel a Kármán-vonal eredetileg 70-90 km között húzódott, és már 80-90 km magasságban is keringenek műholdak. A másik ok ennél egyértelműbb, és ezt Bezos belengetett űrutazása kapcsán foglaltuk össze (lenti cikk): tudniillik mind Bezos, mind pedig Branson úgynevezett űrugrást terveztek, és a Virgin Group alapítója tehát ezt is hajtotta most végre. Az űrugrás pedig technológiai szempontból jóval kisebb kihívás (persze ez nem jelenti, hogy egyszerű feladat), mint az orbitális vagy keringési űrrepülés, melynek kritériuma, hogy a jármű röppályára áll, és legalább egy kört tesz a Föld körül – amikor a SpaceX egy Dragon űrhajóval juttat fel ellátmányt vagy asztronautákat az ISS-re, akkor ezt teszi, ahogy keringési űrrepülést végeznek az orosz Szojuzok is.

Mekkora kockázattal jár Jeff Bezos űrutazása? Jeff Bezos váratlanul bejelentette, hogy öccsével együtt részt vesz a cége által fejlesztett New Shepard rakéta első olyan kilövésén, melyen emberek is tartózkodnak majd a jármű fedélzetén. Mekkora esély van arra, hogy valami elromoljon?

Dmitrij Rogozin, az Orosz Szövetségi Űrügynökség vezetője pedig a Twitteren adott, és el is vett, már ami Branson hétvégi teljesítményét illeti. Rogozin ugyanis azzal indítja a posztját, hogy egyetért számos szakértő állításával, akik szerint a hasonló repüléseknek semmi köze a professzionális űrhajózáshoz, de hozzáteszi azt is, hogy az eseményt mind a technológia fejlődése, mind pedig az űrutazásba bevonható emberek számának növelése szempontjából mérföldkőnek tartja. Rogozin ezt követően odaszúrt az ország Viktor Pelevin regényeiből, valamint hát a káeurópai valóságból ismert oligarcháinak, mikor is a tweet-folyamot úgy vitte tovább, hogy kifejtette, reméli, hogy egyszer az orosz milliárdos oligarchák sem jachtokra és egyéb hiúságokra költik majd a pénzük, hanem az űrtechnológiák fejlesztésére.

Надеюсь, что когда-нибудь и наши олигархи-миллиардеры начнут тратить свои деньги не на очередные яхты и ярмарки тщеславия, а на развитие космических технологий и знаний о космосе.

— РОГОЗИН (@Rogozin) July 11, 2021

Mindez első pillantásra azért meglepő, mert Rogozin eddig inkább keményen beszólt az űrbe invesztáló amerikai milliárdosoknak, kiemelten Elon Musknak. Holott ha valaki, Musk testetsítheti meg a Rogozin vágyai netovábbját jelentő "gazdag embert", hiszen rengeteg pénzt önt űripari cégébe, a SpaceX-be, miközben ő maga eladta szinte az összes értékes ingatlanát (egyet hagyott meg Kaliforniában bizonyos eseményekre), és beköltözött a texasi Boca Chicába – a SpaceX telephelyére egy előre összeállított, 50 ezer dolláros (nagyjából 15 millió forintos), vagyis egy dollármilliárdos lakhatási lehetőségeihez képest spártai kulipintyóba.

A verbális ütésváltásról Rogozin és Musk között korábban mi is írtunk, más kérdés, hogy a SpaceX konkrétan versenytársa a Rogozin vezette Roszkoszmosznak, hiszen amíg a Crew Dragon nem szállított asztronautákat a Nemzetközi Űrállomásra, addig ezt kizárólag az oroszok tették.

Nem mindenki örül a SpaceX sikerének, az oroszok például elég idegesek Elsősorban Musk beszólásán (visszaszólásán?) húzta fel az orrát az Orosz Szövetségi Űrügynökség feje, de kicsit fényezte az orosz űrprogramot is. Új űrverseny kezdődik?

Ha pedig már előkerült a verseny – mint azt a Rogozin véleményéről beszámoló Ars Technika hozzáteszi: a Spacewatch Global által a kereskedelmi űripart vizsgáló elemzés szerint a Roszkoszmosz küszködve tud csak gazdasági értelemben a víz színe felett maradni, valamint képtelen arra is, hogy létrehozzon egy befektetőket vonzó űripart. Emiatt pedig a kritika épp Rogozint, valamint az orosz űrkutatás többi vezetőjét érheti, akik nem teremtik meg a kereskedelmi űrvállalatok számára a kedvező környezetet. Több érdekelt orosz cég is kivonult az országból, és elkezdtek inkább az amerikai űriparba befektetni, például azért, amiért az S7 Group, akik szerint Vlagyivosztokban az infrastrukturális feltételek épp annyira megfelelőek, mint Kaliforniában, azonban a költségek az amerikai költségek dupláját jelentik.

(Kép: Flickr/Mitya Aleshkovsky)

További cikkek a témában:

Ha lemaradtál róla, most megnézheted a Virgin Galactic történelmi útját, amelynek során először szállítottak űrturistákat a világűrbe A teljes közvetítés több mint két óráig tartott, de kiválogattuk a legfontosabb részeket.

Az űrversenyek kora 1. rész – Milliárdosok Míg az előző évszázadban az űrverseny nemzetek, sőt ideológiai blokkok között zajlott, addig ma már komplexebb a felállás. Két cikkben vesszük sorra, kik állnak a rajtvonalhoz és mik a tétek a jelen és a közeljövő űrversenyeiben.

Valaki 28 millió dollárt fizetett azért, hogy Jeff Bezosszal utazhasson a világűrbe Ez egész pontosan nyolcmilliárd forint egy 11 perces útért.