Németországban már eddig is engedélyezték az önvezető járművek tesztelését, ugyanakkor a mostani törvénytervezet emberi sofőr nélküli tenné lehetővé ezeknek az eszközöknek a részvételét a forgalomban. Bizonyos területeken legalábbis. A 2021. május 20-án, csütörtökön a Bundestag által elfogadott törvénytervezet kifejezetten a négyes szintű (Level 4) autonóm járművekről szól.
Az önvezetést hat szintre osztják, a nulla ebből a bármiféle számítógéptől független, klasszikus jármű, melyet egy ember irányít, míg az 5-ös mindenre képes, amire egy emberi sofőr. A nullát követik az egyre fejlettebb, önállóbb eszközök, és jelenleg a legtöbb megoldás az 1-es és a 2-es szint között mozog. Ez utóbbi például a sebesség és az irányítás kontrollját jelenti bizonyos körülmények között. A Tesla környékén egyébként épp mostanában izzott fel a levegő, mivel Elon Musk arról beszélt, hogy 2021-re a vállalat az 5-ös szint környékén fog járni, míg a California Department of Motor Vehicles és a Tesla közti, kiszivárgott e-mailváltásból az derült ki, hogy városi körülmények között az autók önkormányzási képessége nem haladja meg a 2-es szintet.
A valódi autonóm jármű a 4-es szintnél kezdődik, és egy ilyen szintű autóba már nem feltétlen kell akár kormányt se építeni – ezek ugyanis az emberi beavatkozástól teljesen független működnek. Ugyanakkor a 4-es szint jelent némi korlátozást az utolsó, teljesen autonóm 5-öshöz képest, és ezek az eszközök valószínűleg a leginkább taxiként vagy szállítójárműként funkcionálhatnának bizonyos kijelölt területeken.
Mindez egybevág a szóban forgó törvénytervezettel is, amely bizonyos területeken tenné lehetővé ezen eszközök közlekedését, illetve kifejezetten említ a járművek számára bizonyos szerepköröket is. A plenáris jegyzőkönyv ennek megfelelően úgy szól, hogy: „A jövőben az autonóm járműveknek képesnek kell lenniük arra, hogy fizikailag jelen lévő vezető nélkül, a közúti forgalom meghatározott működési területein rendszeresen közlekedjenek.” A rendelet a korábbi, a közúti közlekedéssel kapcsolatos törvény módosításáról szóló nyolcadik törvény jogi követelményein szeretne túllépni, hogy lehetővé váljon ezeknek az eszközöknek a közúti forgalomba lépése és rendszeres üzemeltetése meghaladva az eddigi tesztelési lehetőségeket.
Az elképzelt felhasználási módok pedig például a következőek lennének: tömegközlekedés, vállalati járatok, logisztika, valamint az egészségügyi központok és az idősek otthonai közötti utazások biztosítása. A szöveg bevezeti a „műszaki felügyelet” kifejezést is, amely egy olyan természetes személyt jelent, aki egyedi esetekben kívülről deaktiválhatja vagy engedélyezheti az önálló vezetési funkcióval rendelkező gépjármű vezetési manővereit. Magyarán a kocsi felett nem szűnik meg teljesen az emberi kontroll, csak ez nem egy sofőr jelent a gépkocsin belül, hanem egy külső irányítót, felügyelőt. Mindennek fényében a képviselők arra is felszólítják egyébként a szövetségi kormányt, hogy terjesszen elő egy mobilitási adattörvényt, amely meghatározza a járművekben keletkező nem személyes adatok feldolgozásának kereteit. Vagyis az is szabályozásra kerülne, hogy milyen adatokat gyűjthet be a gépkocsi.
Mint azt a TC írja, ez a tervezet, amit még egyébként a Bundesratnak is el kell fogadnia ahhoz, hogy törvényi erőre emelkedjen, egy fontos lépés, amely meghaladná az eddigi teszteléseket, és Németországon belül integrálná az önvezető autókat a közúti forgalomba.
Hussein Dia, a Swinburne University of Technology professzora szerint a 4-es szintű járművek egyelőre még nem érhetőek el kereskedelmi forgalomban, de erre a legjobb példa a Google Waymo robottaxi projektje. Szerinte pedig ezeknek az eszközöknek a piacon történő megjelenése előtt három akadály magasodik: a technológia, a szabályozás, valamint a közvélemény általi elfogadottság. Bizonyos értelemben tehát a német törvénytervezet három legyet is ütne egy csapásra, hiszen elkezdené felépíteni a szabályozási környezetet, miközben megkötésekkel, de lassan elfogadottá tenné ezen eszközök használatát. Az adatvédelmi törvény pedig azért fontos, mert az önvezető technológia mögött mély tanulásos rendszerek állnak, melyek tökéletesítéséhez mind több adatra van szükség – ezek begyűjtésének körülményeit tehát mindenképp tisztázni kell. Egyébként mint az a lenti cikkünkben olvasható, a német autóipar már rég szeretné elérni, hogy ez a törvény végre megszülessen.
(Kép: Flickr/Ted Drake)