Élve ledarálva

A húsiparban egyfelől olyan nőstények nevelése a cél, melyek gyorsan híznak, és ezért a húsuk magas értéket képvisel, a másik pedig a tojásrakó tyúkok tenyésztése melyekkel igyekeznek olyan sok tojást lerakatni, amennyit csak lehetséges, mielőtt átminősítenék őket levescsirkének. A rendszerben rengeteg nőstény csirkére van szükség és kevés hímivarú egyedre, melyek csak a tojások megtermékenyítését végzik. Ebből kifolyólag a gyakorlat az, hogy a hím csirkéket kikelésüket követően rutinszerűen megsemmisítik, mivel nem képviselnek gazdasági értéket.

A hím csibéket a bevett gyakorlat szerint egyszerűen ledarálják és alacsony minőségű takarmány készül belőlük, de Németország most nemet mondott erre az embertelen eljárásra, törvényen kívül helyezve a válogatást.

A német szövetségi közigazgatási bíróság már 2019-ben kimondta, hogy az állatjóléti szempontok felülmúlják az ipar gazdasági érdekeit. A gazdálkodók rendelkezésére áll egy olyan innovatív technológia amivel elkerülhető a hím csibék megszületése. A fejlődő tojásokba apró lyukat vágnak, és tesztelik a nemtől függő hormonokat. Így a potenciális hímek jóval a kikelés előtt megsemmisíthetőek, megelőzve ezzel az élve ledarálást, ami évente körülbelül 43 millió kiskakas életét oltja ki egyedül Németországban.

Felnőtt szabályozás

A németországi Állatvédelmi és állatjóléti törvény követelményei rendkívül szigorúak. Tiltják a haszonállatok erőszakos etetését, vagy az olyan eszközök használatát, melyek jelentősen korlátozzák az állat fajspecifikus viselkedését. A törvény előírja azt is, hogy a melegvérű állatokat levágás előtt kábítani kell, a vallási vágás kivételével. A törvény alapján az Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium másodlagos szabályokat hozott létre a szállás, a betanítás, a szállítás és a vágás kérdéseiben. Ezek a másodlagos szabályozások magukban foglalják a haszonállatok jólétére vonatkozó európai uniós jogszabályokat is.

Az állatok tudományban történő felhasználását illetően a törvénybe beemelték a három R alapelvének elemeit is (1. Replacement: lehetőség szerint ki kell váltani az állatok kutatásban való felhasználását ha ez lehetséges, 2. Reduction: csökkenteni kell a felhasznált állatok számát, és 3. Refinement: finomítani kell a módszereket, hogy csökkenjen az állatok által elszenvedett fájdalom, szenvedés és stressz). Az olyan intézményekben, ahol gerinceseken és a lábasfejűeken végeznek teszteket, Németországban állatvédelmi tisztviselőt kell alkalmazni.

(Forrás: Wikipédia, DW Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

A világ egyik leghaladóbb állatvédelmi törvényét vezetik be Angliában Az Egyesült Királyság kormánya a világ egyik leghaladóbb állatvédelmi törvényét készül bevezetni, ami az együttérzés és az emberin kívüli élet szeretete és tisztelete tekintetében, már-már a Dalai Láma által képviselt magasságokat ostromolja.

Nemsokára forgalomba hozzák az első erőszakmentes, laborban növesztett húsból készülő terméket A húsevéshez tömegesen kell az állatokat leölni, ami sokak szerint nem helyes. A globális húsfeldolgozó ipar nem csupán a lelkiismeretünket, de a környezetünket is súlyos mértékben terheli. Szerteágazó hatásaitól gyorsul a bolygó felmelegedése, mérgeződik a talaj és a növényzet, csökken a biodiverzitás. A jövő azonban már megjelent a láthatáron, a laborban növesztett “tiszta hús” képében.

Virtuális-öko-valóság szimuláció a Beporzó-parkban A Pollinator Park virtuális valóság élmény, a biológiai sokféleség csökkenésére igyekszik felhívni a figyelmet. A 30 perces interaktív és érzelmileg magával ragadó virtuális valóság-élmény egy futurisztikus világba kalauzol ahol az ember és a természet harmóniában léteznek.