A szintetikus kerozinra – amit a bejelentés alapján Németországban állítanak elő először a világon – egy dolgot biztosan nem lehet ráfogni, méghozzá azt, hogy olcsó lenne. A most átadott, Werlte településen található üzemben elállított üzemanyag ára ugyanis kezdetben jóval magasabb lesz a hagyományos kerozinnál. Habár azt nem tudni, hogy az első vásárló, a Lufthansa mennyiért veszi át a szintetikus kerozint, az üzemet tulajdonló Atmosfair vállalat vezérigazgatója szerint az 5 euró literenként egy 2030-ra elérhető ár: ami már önmagában a hagyományos kerozin jelenlegi árának a sokszorosa. Kérdés, hogy ki fizeti meg a többletet, és Dorothea von Boxberg, a Lufthansa Cargo vezetője szerint mindenki, aki érintett a repülésben: a végfogyasztó, a közvetítőcégek, valamint a repülési ipar vállalatai is – számol be róla az ABC News.
Magyarán az árak várhatóan nőni fognak, de akkor miért éri ez meg, és egyáltalán mitől környezetbarát ez a kerozin? A repülés jelenleg a globális szén-dioxid kibocsájtás 2,5 százalékáért felel, és miközben a többi szállítási, valamint utazási mód egyre növekvő mértékben állítható át elektromos működésére, a repülés esetén még egyelőre csak szárnypróbálgatásokról van szó ezen a téren. Mi is beszámoltunk a Rolls-Royce elektromos repülőjéről, amely negyed órát töltött a levegőben, valamint a világ legnagyobb elektromos gépéről, egy átalakított Cessna Grand Caravan 208-ról, amely félórát repült elektromos motorral. Ezek azonban elég kicsi gépek, ráadásul, mint az tehát kiderült, egyelőre nem is tudnak túl sok időt a levegőben tölteni.
Ezért a szén-dioxid kibocsájtás csökkentésének másik módszere a különböző e-üzemanyagok megjelenése, amelyek úgy működnek alapvetően, mint a hagyományos kerozin, és ezért a gépeket sem kell átalakítani. Az egyedüli különbség az előállítás: a szintetikus kerozinhoz a tervek szerint idővel annyi CO2-t vonnak ki a légkörből, mint amennyi az elégetése által odakerül, tehát a végelszámolás ebből a szempontból nullszaldós lesz.
A Werlte-ben működő üzemben hidrogénből és szén-dioxidból állítják elő a nyersolajat, ami aztán kerozinná finomítható, de a CO2-t egyelőre csak részben nyerik ki a légkörből, a többit egy közeli biogáz üzemből szerzik. A cél azonban, hogy a szükséges CO2 mennyiség egésze az atmoszférából származzon. Jelenleg egyébként a kapacitás sem túl izmos: napi 336 gallont állítanak elő mindössze – összehasonlításképp: 2019-ben (a járvány előtt) a kereskedelmi repülés 95 milliárd gallon kerozint égetett el. Azonban az egyébként non-profit Atmosfair szerint a lényeg, hogy bebizonyítsák a technológia megvalósíthatóságát, és idővel az árak is közelítenek majd a hagyományos kerozinéhoz két fő okból is: egyrészt a kerozinra karbonadókat fognak pakolni, másrészt az egyre olcsóbb napenergia csökkentheti az előállítás költségeit.
A repülés egyébként próbál megszabadulni a méretes karbonlábnyomtól: a Boob Supersonic légitársaság például 100 százalékban alternatív üzemanyaggal tervezi a flottáját működtetni, míg az IATA (International Air Transport Association) a héten jelentette be, hogy 2050-re zéró kibocsájtást szeretnének elérni.