Nem véletlen, hogy a téma a Web Summit konferencián is előkerült, hiszen csak az elmúlt néhány hónapban mi is három különböző BMI (brain-machine interface, azaz agy-gép interfész) fejlesztésről számoltunk be, amelyeknek a célja, hogy különböző módszerekkel manipulálják az emberek idegrendszerét. A szándék persze minden esetben jó, a Monash Egyetem kutatói például az emberek látását akarják visszaadni, a Synchron nevű cég a mozgássérülteken segítene, míg Elon Musk a neurológiai eredetű betegségek gyógyításán kívül az emberiség "továbbfejlesztését" tűzte ki célul a Neuralinkkel. Ugyanakkor a kutatókat meglehetősen aggasztja, hogy a neurotechnológiával az orvostudománynak és a technológiának egy olyan határterületére érkezünk meg, ami kevéssé van szabályozva, és nem vonatkoznak rá általános etikai normák.
"Az agy nem csak egy újabb szerv, mint például a máj, hanem egy olyan szerv, ami az ember elméjét tartalmazza, emlékekkel, érzésekkel" - vázolja fel a probléma gyökerét Rafael Yuste, a New York-i Columbia Egyetem professzora, a világ egyik legelismertebb neurobiológiai szakértője. Yuste az egyike volt a 2013-ban a Fehér Ház által életre hívott BRAIN Initiative alapítóinak, amely az agy teljes körű feltérképezését tűzte ki célul a modern neurotechnológia eszközeivel, és mára csaknem ötszáz amerikai, kanadai, ausztrál és dán laboratórium vesz részt benne.
Yuste szerint a BMI technológia legfontosabb, egyben legaggasztóbb vívmánya, hogy a történelem során elsőként közvetlen hozzáférést biztosít az emberek tudatához, közvetlenül befolyásolhatjuk vele az agy működését. Ezzel nagyon óvatosnak kell lenni, hiszen a ember agya nem tud különbséget tenni az impulzusok között, a kívülről érkező impulzusokat úgy interpretálja, mintha azok a sajátjai lennének. Éppen emiatt hívták életre 2017-ben a Morningside csoportot, ami Neurorights Initiative néven javaslatokat dolgozott ki arra, hogyan kéne szabályozni az "idegjogokat", ami az 1948-ban, az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát igyekszik kiterjeszteni a mesterséges intelligencia és a neurotechnológia területére.
1948-ban ezekről a területekről még mit sem tudtak, az mentális magánszférát, a gondolataink feletti önrendelkezést teljesen magától értetődőnek tekintették, így érthető módon a nyilatkozat nem is tér ki ezekre a témákra. Ma már annál inkább szükség lenne valamilyen egyetemesen elfogadott szabályrendszerre, ugyanis a neurotechnológiának nincsenek egységes etikai normái. A Neurorights Initiative öt etikai alapelvet határozott meg. Ezek a következők:
John Krakauer, a John Hopkins BLAM laboratóriumának vezetője szerint az agyunk kontrollálására, a gondolataink befolyásolására eddig is számtalan módszer volt, elég akár csak a propagandára vagy az álhírekre gondolni. Ahogy arra nemrég a Social Dilemma című dokumentumfilm is rávilágított, a gondolkodásunk manipulálása már ma is a mindennapok része, így a neurojogok helyett inkább "szellemi jogokra" lenne szükség, ami biztosítaná, hogy semmilyen módon ne befolyásolhassák a gondolatainkat. A neurotechnológiával kapcsolatban felveti, hogy egy ilyen helyzetben fel kéne tennünk a kérdés, hogy csak azért mert képesek vagyunk rá, biztosan meg is kell-e csinálnunk, vagyis hogy a technológia veszélyeit mérlegelve talán bölcsebb lenne nem turkálni az emberek agyában.
Szerinte bár a BMI eszközök fejlesztői elsősorban a technológia orvosi előnyeit hangsúlyozzák, sok esetben nem az orvostudomány szempontjait, hanem sokkal inkább az eladhatóságot tartják szem előtt, és nem is igazán akarják magukat önszántukból alávetni az egészségügyi előírásoknak.
Arra a kérdésre, hogy milyen kézzelfogható előrelépések történtek a területen, Yuste elmondta, hogy érzékelhető, hogy a szakértők egyre komolyabban veszik a problémát, de a politikusok is kezdenek egyre inkább ráébredni a szabályozás fontosságára. Ez néhány országban már konkrét intézkedésekben is megnyilvánult, Chilében például hamarosan várhatóan az alkotmányba is belefoglalják az emberi elmével kapcsolatos jogokat. A Morningside csoporttal szorosan együttműködő, a jövő kihívásaival foglalkozó szenátusi bizottság október elején egy alkotmánymódosítást terjesztett a chilei országgyűlés elé, ami többek között kimondja a testi és szellemi integritás sérthetetlenségét. "(...)Egyetlen hatóság vagy egyén sem, akár önállóan akár valamilyen technológiai mechanizmus révén nem csökkentheti, növelheti vagy zavarhatja meg ezt az egyéni integritást(...)" - fogalmaz a 19-es kiegészítés, ami mellett a bizottság egy törvényjavaslatot is benyújtott a kongresszusnak, ami a fentebb már ismertetett, a Neurorights Initiative által tartalmazott öt alapelvet foglalná törvénybe. A Psychology Today szerint ezek a szabályozások illegálissá tennének Chilében bizonyos megoldásokat, például a Facebooknak azt a projektjét, aminek segítségével a gondolatainkkal gépelhetnénk.
Spanyolországban a kormány november közepén mutatta be a Digitális Jogok Chartájának első verzióját, ami a digitális világra is kiterjesztené azokat az alapjogokat, amik a fizikai világban már léteznek, emellett pedig fontos kiegészítéseket is tartalmaz a mesterséges intelligenciával és a neurotechnológiával kapcsolatban. A tervezet törvénybe foglalná a netsemlegességet, az információ és önkifejezés szabadságát és a munkahelyi digitális jogokat, de gondoskodna olyan szabályozásokról is, mint például a digitális tartalmak és a szolgáltatások öröklése, az álnévhez való jog vagy a kiskorúak védelme. A tervezethez december 4-ig bárki benyújthat módosító javaslatokat, ezután kezdődik majd meg a végső változat kidolgozása, amit benyújtanak az országgyűlésnek.
(Borítókép: Getty Images)