Nem véletlen, hogy a téma a Web Summit konferencián is előkerült, hiszen csak az elmúlt néhány hónapban mi is három különböző BMI (brain-machine interface, azaz agy-gép interfész) fejlesztésről számoltunk be, amelyeknek a célja, hogy különböző módszerekkel manipulálják az emberek idegrendszerét. A szándék persze minden esetben jó, a Monash Egyetem kutatói például az emberek látását akarják visszaadni, a Synchron nevű cég a mozgássérülteken segítene, míg Elon Musk a neurológiai eredetű betegségek gyógyításán kívül az emberiség "továbbfejlesztését" tűzte ki célul a Neuralinkkel. Ugyanakkor a kutatókat meglehetősen aggasztja, hogy a neurotechnológiával az orvostudománynak és a technológiának egy olyan határterületére érkezünk meg, ami kevéssé van szabályozva, és nem vonatkoznak rá általános etikai normák.

Bemutatták a Neuralink működő prototípusát, amivel az agyunkat köthetjük majd rá a számítógépekre A Neuralinkkel a jövőben kezelhetővé válhatnak a neurológiai betegségek, új lehetőségeket nyithat a mozgáskorlátozottak számára, hosszú távon pedig akár azt is lehetővé teheti, hogy az emberek a gondolataikkal kommunikáljanak egymással. A mai bemutató viszont még csak az első lépés volt egy nagyon hosszú úton.

Közvetlen hozzáférés a gondolatainkhoz

"Az agy nem csak egy újabb szerv, mint például a máj, hanem egy olyan szerv, ami az ember elméjét tartalmazza, emlékekkel, érzésekkel" - vázolja fel a probléma gyökerét Rafael Yuste, a New York-i Columbia Egyetem professzora, a világ egyik legelismertebb neurobiológiai szakértője. Yuste az egyike volt a 2013-ban a Fehér Ház által életre hívott BRAIN Initiative alapítóinak, amely az agy teljes körű feltérképezését tűzte ki célul a modern neurotechnológia eszközeivel, és mára csaknem ötszáz amerikai, kanadai, ausztrál és dán laboratórium vesz részt benne.

Yuste szerint a BMI technológia legfontosabb, egyben legaggasztóbb vívmánya, hogy a történelem során elsőként közvetlen hozzáférést biztosít az emberek tudatához, közvetlenül befolyásolhatjuk vele az agy működését. Ezzel nagyon óvatosnak kell lenni, hiszen a ember agya nem tud különbséget tenni az impulzusok között, a kívülről érkező impulzusokat úgy interpretálja, mintha azok a sajátjai lennének. Éppen emiatt hívták életre 2017-ben a Morningside csoportot, ami Neurorights Initiative néven javaslatokat dolgozott ki arra, hogyan kéne szabályozni az "idegjogokat", ami az 1948-ban, az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát igyekszik kiterjeszteni a mesterséges intelligencia és a neurotechnológia területére.

A neurotechnológia öt alapelve

1948-ban ezekről a területekről még mit sem tudtak, az mentális magánszférát, a gondolataink feletti önrendelkezést teljesen magától értetődőnek tekintették, így érthető módon a nyilatkozat nem is tér ki ezekre a témákra. Ma már annál inkább szükség lenne valamilyen egyetemesen elfogadott szabályrendszerre, ugyanis a neurotechnológiának nincsenek egységes etikai normái. A Neurorights Initiative öt etikai alapelvet határozott meg. Ezek a következők:

• Személyiségi jogok és hozzájárulás. A neurotechnológia az okostelefonokhoz hasonlóan rengeteg adatot gyűjthet a felhasználóról, ezeket az adatokat pedig védeni kell, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá. A felhasználónak tehát teljes körű kontrollal kell rendelkeznie ezek felett az adatok felett.
• Identitás. Ez gyakorlatilag a saját gondolatainkhoz és érzéseinkhez való elidegeníthetetlen jog, azaz a neurotechnológia alkalmazása során biztosítani kell, hogy az ne befolyásolja a gondolkodásunkat vagy az érzéseinket.
• Szabad akarat. A technológia alkalmazásának ugyanígy azt is biztosítania kell, hogy az embereknek megmarad a szabad akarathoz való képességük.
• Kiterjesztés. Néhány neurotechnológiai fejlesztés azt tűzte ki célul, hogy növelje a használói szellemi képességeit. Világos határokat kell meghatározni ennek a technológiának a felhasználási területeit illetően, valamint már előre meg kell szüntetni azokat a társadalmi egyenlőtlenségeket, amik amiatt lépnek fel, hogy lesznek, akik ezeket a technológiákat megengedhetik maguknak, és lesznek, akik nem.
• A torzítások kiküszöbölése. A neurotechnológiát emberek tervezik meg, márpedig az emberi gondolkodás tele van torzulásokkal. Elég csak arra a mesterséges intelligenciára gondolni, ami az állásinterjúknál hátrányosan különböztette meg a fekete jelentkezőket, mivel a gépi tanulás útján rasszistává vált. Az ilyen, és bármilyen más, az emberi gondolkodásból fakadó torzulásokat a neurotechnológia alkalmazásában teljesen ki kell küszöbölni.

Hamarosan egy ENSZ-hez hasonló szervezet tömörítheti a világ agykutatóit, ám addig még sok akadályt meg kell ugrani "Új korszak kezdődik az idegtudományban, ahol az idegtudósok nagy mennyiségű adathoz hozzáférhetnek, majd nemzetközi szinten megoszthatják eredményeiket."

Lehet, hogy inkább érdemes lenne visszafordulni?

John Krakauer, a John Hopkins BLAM laboratóriumának vezetője szerint az agyunk kontrollálására, a gondolataink befolyásolására eddig is számtalan módszer volt, elég akár csak a propagandára vagy az álhírekre gondolni. Ahogy arra nemrég a Social Dilemma című dokumentumfilm is rávilágított, a gondolkodásunk manipulálása már ma is a mindennapok része, így a neurojogok helyett inkább "szellemi jogokra" lenne szükség, ami biztosítaná, hogy semmilyen módon ne befolyásolhassák a gondolatainkat. A neurotechnológiával kapcsolatban felveti, hogy egy ilyen helyzetben fel kéne tennünk a kérdés, hogy csak azért mert képesek vagyunk rá, biztosan meg is kell-e csinálnunk, vagyis hogy a technológia veszélyeit mérlegelve talán bölcsebb lenne nem turkálni az emberek agyában.

Szerinte bár a BMI eszközök fejlesztői elsősorban a technológia orvosi előnyeit hangsúlyozzák, sok esetben nem az orvostudomány szempontjait, hanem sokkal inkább az eladhatóságot tartják szem előtt, és nem is igazán akarják magukat önszántukból alávetni az egészségügyi előírásoknak.

A világ első alkotmánya, amiben szerepelnek a neurojogok

Arra a kérdésre, hogy milyen kézzelfogható előrelépések történtek a területen, Yuste elmondta, hogy érzékelhető, hogy a szakértők egyre komolyabban veszik a problémát, de a politikusok is kezdenek egyre inkább ráébredni a szabályozás fontosságára. Ez néhány országban már konkrét intézkedésekben is megnyilvánult, Chilében például hamarosan várhatóan az alkotmányba is belefoglalják az emberi elmével kapcsolatos jogokat. A Morningside csoporttal szorosan együttműködő, a jövő kihívásaival foglalkozó szenátusi bizottság október elején egy alkotmánymódosítást terjesztett a chilei országgyűlés elé, ami többek között kimondja a testi és szellemi integritás sérthetetlenségét. "(...)Egyetlen hatóság vagy egyén sem, akár önállóan akár valamilyen technológiai mechanizmus révén nem csökkentheti, növelheti vagy zavarhatja meg ezt az egyéni integritást(...)" - fogalmaz a 19-es kiegészítés, ami mellett a bizottság egy törvényjavaslatot is benyújtott a kongresszusnak, ami a fentebb már ismertetett, a Neurorights Initiative által tartalmazott öt alapelvet foglalná törvénybe. A Psychology Today szerint ezek a szabályozások illegálissá tennének Chilében bizonyos megoldásokat, például a Facebooknak azt a projektjét, aminek segítségével a gondolatainkkal gépelhetnénk.

Spanyolországban a kormány november közepén mutatta be a Digitális Jogok Chartájának első verzióját, ami a digitális világra is kiterjesztené azokat az alapjogokat, amik a fizikai világban már léteznek, emellett pedig fontos kiegészítéseket is tartalmaz a mesterséges intelligenciával és a neurotechnológiával kapcsolatban. A tervezet törvénybe foglalná a netsemlegességet, az információ és önkifejezés szabadságát és a munkahelyi digitális jogokat, de gondoskodna olyan szabályozásokról is, mint például a digitális tartalmak és a szolgáltatások öröklése, az álnévhez való jog vagy a kiskorúak védelme. A tervezethez december 4-ig bárki benyújthat módosító javaslatokat, ezután kezdődik majd meg a végső változat kidolgozása, amit benyújtanak az országgyűlésnek.

(Borítókép: Getty Images)

Kapcsolódó cikkek a Rakétán:

"Ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is" - egységes törvényekkel nyirbálja meg az EU a nagy tech cégek hatalmát A várhatóan jövő héten bemutatásra kerülő Digitális Szolgáltatások Törvény döntő hatással lesz az Európai unió digitális működésére, elsősorban a nagy technológiai platformok kötelezettségeinek szabályozásában.

A gondolataikkal kezelhetik a számítógépet a mozgásképtelen emberek egy új agyi implantátum segítségével A Stentrode-ot eddig két embernél ültették be, akik olyan összetett feladatokat is képesek voltak végrehajtani a segítségével, mint az internetes vásárlás vagy a banki ügyeik online intézése.

Ausztrál kutatók olyan eszközt fejlesztettek, amely visszaadhatja az emberek látását A Melbourne-i Monash Egyetem kutatói csaknem egy évtizede dolgoznak az eszközön, amelyet hamarosan embereken is elkezdenek tesztelni.