Norvégiában jövő áprilisban véget érhet a belsőégésű motoros autók korszaka
2021 / 10 / 20 / Bobák Zsófia
Norvégiában jövő áprilisban véget érhet a belsőégésű motoros autók korszaka
Norvégiában a szeptemberben regisztrált új autók 91,5%-a elektromos vagy hibrid meghajtású volt, a Norvég Automobil Szövetség előrejelzése szerint 2022 áprilisában eladhatják az utolsó belsőégésű motorral felszerelt autót is. Az újonnan vásárolt elektromos autók legnagyobb része Tesla Model Y és Tesla Model 3.

A norvég nonprofit szervezet, a Közúti Közlekedési Információs Tanács (Opplysningsrådet for veitrafikken, OFV) október elsejei jelentése szerint az országban szeptemberben regisztrált új autók jelentős többsége már nem belsőégésű motoros jármű volt: a 77,5%-ot kitevő tisztán elektromos (akkumulátoros) és 14%-nyi hibrid modell az összes új autó 91,5%-át jelentette. Ha ezzel a tempóval haladnak tovább az elektromos autó vásárlások, akkor sokkal hamarabb megvalósulhat a belsőégésű motorok korszakának vége, mint azt eredetileg tervezték, ezt ugyanis 2025-re tartották megvalósíthatónak a norvég politikusok a Motor hírei szerint.

A Norvég Automobil Szövetség (NAF) elképzelhetőnek tartja, hogy ha a trend így folytatódik tovább, az utolsó belsőégésű motoros új autó eladására akár már 2022 áprilisában sor kerülhet,

ettől kezdve pedig csak idő kérdése, hogy mikor kopnak ki teljesen az utakról a régi típusú kocsik.

A szeptemberben regisztrált 17 992 új autó közül 13 941 volt tisztán elektromos, ezen belül pedig nem kifejezetten olcsó márkák álltak az első helyen, hanem a Tesla két modellje, a Tesla Model Y és a Tesla Model 3. Előbbiből 3564 darabot, utóbbiból 2218-at vásároltak, harmadik helyen a Skoda Enyaq végzett jelentősen kevesebb, 787 megrendeléssel (a lista tetején szerepel még a Toyota RAV4, Audi e-tron, Volkswagen ID.4, Hyundai IONIQ 5, Ford Mustang Mach-E, Volkswagen ID.4 és a Nissan Leaf is). Az OFV elmondása szerint a magas árak nem riasztják el az embereket a vásárlásoktól és az elektromos autók iránti érdeklődés felerősödése töretlen, ennek oka többek között, persze a Norvégiában érvényes adózási szabályok mellett, az is lehet, hogy az újabb modellek már nagyobb hatótávval rendelkeznek, de az út közben történő töltés miatt egyébként sem kell már annyira aggódni az országban, mivel egyre jobban kiépítik a töltőhálózatot.

Ezenkívül szerepet játszhat szimplán a divat ereje is, mivel az ismerősök egymásra ösztönzik minden egyes új vásárlással, valamint a kormány által hirdetett programok is, amelyekkel az elektromos autók korszakának eljövetelét minél előbb szeretnék megvalósítani. A belsőégésű motoros autók rendelésének ilyen mértékű csökkenése meglepő lehet, mivel a tavaly szeptemberben regisztrált 15 552 autó közül még sokkal kevesebb volt elektromos, egy év alatt azonban 45,8%-ot nőtt az új tisztán elektromos személygépkocsik száma. Ha nem csak a szeptemberi adatokat nézzük, hanem az egész év statisztikáit, akkor az összesen 128 856 új autó 62,5%-a volt elektromos.

A Motornak nyilatkozó Thor Egil Braadland, a NAF munkatársa, elmondta: ez a trend részben a kedvező adózási szabályoknak köszönhető, de szerepet játszik a választék bővülése, a csökkenő akkumulátor árak és az Európai Unió klímavédelmi vállalása is, ami kihat a gyártók hozzáállására, akik egyre nagyobb mértékben fordulnak az elektromos járművek készítésének irányába. Az országban meglehetősen nagy népszerűségnek örvendő hibrid személygépkocsik számának visszaszorítása érdekében a hatóságok nagy valószínűséggel újabb lépéseket tesznek majd Braadland szerint, emiatt például akár már jövőre emelkedhet az újonnan vásárolt hibridekre kiszabott regisztrációs díjak mértéke.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, Norvégia előbb jár a világ nagy részénél az elektromos járművek bevezetésében, ez pedig nem utolsó sorban pénzügyi okokra vezethető vissza, a lakosoknak egyszerűen nem éri meg többé belsőégésű motoros autókra beruházni. Az adókedvezmények miatt ugyanis már évekkel ezelőtt elkezdtek kiegyenlítődni az elektromos és nem-elektromos járművek árai, Erik Figenbaum, norvég kutatómérnök 2018-ban a Guardiannek elmondta: egy újonnan importált VW e-Golf 326 ezer norvég koronába, vagyis 28 285 fontba (12 millió forint) kerül, míg egy benzines Golf 1.2 TSI csak 229 ezer norvég koronába (8,5 millió forint), azonban a rápakolt adók után a belsőégésű motoros modell teljes ára 354 ezer koronára nő (13 millió forint), vagyis meghaladja az elektromos példányét.

(Fotó: Flickr/elbilforeningen, Pixabay, Wikimedia Commons)

További cikkek a témában:

Van egy európai ország, ahol lehet, hogy jövőre már egyáltalán nem adnak el új benzines autót Norvégia eredetileg 2025-re tűzte ki a tisztán belsőégésű motoros autók kivezetését, de elképzelhető, hogy a piac még erre a meglehetősen optimista tervre is jelentősen rálicitál.
Oroszországban 25%-os támogatást ígér az elektromos autók vásárlóinak a kormány A 25%-os orosz villanyautó-vásárlási támogatás csak a hazai gyártású járművekre vonatkozna a kormány elképzelése szerint.
Elindultak az első vizet kipufogó kamionok Norvégiában Városban konnektorból, vidéken hidrogénből származó tiszta energia hajtja az ASKO teherautóit.


Jól aludni – a legtermészetesebb dolog a világon vagy kifinomult művészet?
Az alvásterapeuta tippjei az alvás higiéniájáról. A fák közötti és a madárházban való alvásról – a legeredetibb alvóhelyekről. És mit csinál valójában egy alvásszakértő sommelier?
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.