A Proxima-B felfedezőjének vezetésével tervezték Nüwa földöntúli városát - 2100-ra talán oda is költözhetünk
2021 / 01 / 18 / Bobák Zsófia
A Proxima-B felfedezőjének vezetésével tervezték Nüwa földöntúli városát - 2100-ra talán oda is költözhetünk
Kevésbé apokaliptikus, mint a filmbekből megszokott marsi metropoliszok, de Nüwában a szikláknak is szeme van, mögötte pedig garzonok százait rejti a Terra Mensa fala.

Távoli remények

Úgy tűnik Elon Musk eredeti terve, miszerint 2024-ben elindulhatnak az első telepesek a Vörös Bolygó irányába, hogy (sok-sok munka után) végleg letelepedhessenek, csúszni fog egy kicsit, nem utolsó sorban azért, mert még mindig rengeteg homályos részlet vár kidolgozásra az utazás vagy a sugárzás elleni védelem kérdéseinek tekintetében. Egy terület az egész "hogyan megyünk a Marsra" témakör tekintetében viszont nagy figyelmet kap manapság: ez pedig egy jövőbeli város megtervezése, ahol a marsi lakók ténylegesen élhetnek, védve a bolygó ellenséges környezeti hatásaitól.

Bár a világűr meghódítása minden szempontból nagyon fog különbözni a múltbeli erőfeszítésektől, melynek során távoli új földrészeket próbáltak benépesíteni az őseink, arra például nem nagyon kell számítani, hogy a már ott élő marslakókkal kell majd valahogy osztozkodni a területen (vagy hogy véletlenül kiirtjuk őket bárányhimlővel, mint Bradbury novellájában), de ha az emberek tényleg ott akarnak élni akár éveken keresztül, fel kell készülni a nehézségekre: honnan lehet beszerezni az anyagokat az építéshez, hogyan lehet védekezni a porviharok ellen, mit fognak enni, később pedig milyen társadalmi rendszert fognak létrehozni, ami szabályozza a közösségek működését.

A Mars Society ezekre a dilemmákra és problémákra keresett megoldásokat, mikor meghirdette várostervezési versenyét, a Mars City State Design-t 2020 februárjában.

A jövő városai

Októberben online tartották meg a Society huszonharmadik konferenciáját, melyen többek között az alapítvány elnökével, Robert Zubrinnal jó kapcsolatot ápoló Elon Musk és a Nasa vezetője, Jim Bridenstine is felszólalt, és ekkor hirdették ki a verseny győztesét is. Az első helyezett a Nexus Aurora lett, az ő elképzelésük szerint a jövendőbeli kolónia kormányát egy, a földi országok kormányainak tagjaiból álló befektetői testület és a vállalatok küldötteinek civil konzorciuma alkotná, a lakhatás pedig részlegesen, de nem teljesen a föld alatt valósulna meg. A radioaktív sugárzástól az épületek tetején fekvő hatalmas medencéket kitöltő víztömeg nyújtana védelmet, amely egyúttal átengedné a természetes fényt is.

A 157 versenyzőből az első tíz közé bejutó SONet Network alkotása, a Nüwa egyike a legkidolgozottabb koncepcióknak, mely egy technológiailag részletesen bemutatott, kész, elvileg megvalósítható város tervét prezentálja.

A nemzetközi szakembereket összefogó szervezet, az asztofizikusokból, építészekből, mérnökökből, biológusokból, dizájnerekből álló SONet (Sustainable Offworld Network, Fenntartható Földönkívüli Hálózat) fejlesztette ki az űrváros koncepciójának tudományos hátterét, méghozzá a Proxima-B exoplanéta felfedezőjének, Guillem Angladának a vezetésével (ő a SONet vezetője). A tervezést az Abiboo Studio építészirodája vezényelte és öntötte végső formába. Nüwa egyike lesz annak a hálózatnak, mely kisebb települések összekötésével valósítja meg a marsi infrastruktúrát, nem messze tőle felépül Fuxi (a Tempe Terrán), Abalos (a Rupes Tenuison, közel az Északi Sark jegéhez), Marineris (a Valles Marineris hatalmas kanyonában) és Ascraeus is.

A Tempe Mensa déli lejtőjének szikláiba vájt főváros, Nüwa eleinte kétszázötvenezer ideérkezőt tud majd elszállásolni, de moduláris, bővíthető jellege miatt az igények szerint lesz változtatható a mérete, a városok összesen legalább egymillió embernek tudnak megélhetést nyújtani 2100-ra.


Ilyen ablakokon át nézhetik a marsi viharokat a lakók

Azt, hogy a fal nem-annyira-lankás lejtőin épüljön a település, a bolygó időjárása indokolja: a sziklák természetes védőréteget képeznek a lakóterület és a kinti környezet között, de a vertikális elhelyezkedés lehetővé teszi, hogy minden folyosó végén kerteket hozzanak létre, melyek nem igényelnek művilágítást és kilátást nyújtanak a marsi panorámára és a kint tomboló porviharokra, esetleg időnként egy-egy becsapódó meteorra. Erről mi más is jutna eszünkbe, mint a Total Recall, Emlékmás apokaliptikus világa, de ne asszociáljunk rögtön Venusville-re. A filmbélivel ellentétben itt egészséges körülmények között, egyenlő társadalomban fognak élni a leendő telepesek. Legalábbis, ha a SONet tervei szerint valósul meg a szabályozás.

A jövő társadalmai

Mint a verseny minden résztvevőjének, nekik is körvonalazniuk kellett egy ideális társadalmi berendezkedés formáját, mely megakadályozhatja, hogy űrbéli vadnyugattá váljon a Mars. A SONet szerint ezt egy dolog fogja biztosítani: a kötelező érvényű közösségi szellem.

"Ha idejössz, egy vagy közülünk" elve fogja vezérelni a szociális kapcsolatokat, vagyis aki Nüwa kényelmét szeretné majd élvezni, annak hozzá is kell járulni a fejlődéséhez.

Az első telepesek munkaidejük körülbelül hatvan-nyolcvan százalékát a városnak tett szolgálattal kell, hogy töltsék, ezenfelül azt csinálnak, amit szeretnének szabadidejükben.

Létrehozzák a City Unit koncepcióját, ez egy, a közösség építésére fordított forrás és energia mérőegysége.

Amennyiben az éves City Unit meghaladja a zérót, vagyis többlet keletkezik valamiből, azt szétosztják igazságosan a lakók között a Mars Városi Tanács közreműködésével, mely nagyjából a harmincadik évre állhat fel, mikorra sikerül túljutni a kezdeti nehézségeken. A negyvenedik év környékén már bonyolultabb parlamenti és szenátusi rendszer is kialakul, a közösség pedig elkezd prosperálni. A fizetés Micróval fog történni, de a lakosoknak alapból jár a Life Support System, vagyis étel-ital-oxigén. Egymillió főre számolva ez napi 820 tonna oxigén, 1500 tonna élelmiszer, 10 000 tonna víz fogyasztását jelenti, amit elő kell állítani valahogy.


Itt zajlik a hidropónikus mezőgazdaság

A körkörös gazdaság elve szerint a növények és algák, melyek az élelem nagy részét kiteszik (bár a pszichológiai hatás, az otthonosság megteremtése miatt lesz néhány csirke és disznó is, de belőlük keveset esznek, az ellátás tizenöt százalékát laborban tenyésztett hús adja majd) egyben biztosítják az oxigénellátást és a víz egy részét. Az energiát a Mars homályos légköre miatt nem annyira napkollektorokból, inkább nap koncentrátorokból nyerik, melyeket kis számú személyzet és robotok telepítenek a Mesa síkságára a szikla-lakások fölé.


Napkollektorok a Terra Mensán, alatta a Fal, a lakóépületek ablakaival

Közlekedni a városok között föld alatti buszokkal fognak a marsiak, munka vagy iskola végeztével pedig művészeti kiállításokat tekinthetnek meg az Art Dome-okban, kültéri parkokban sétálhatnak, sportolhatnak, shoppingolhatnak vagy lepihenhetnek 25-35 négyzetméteres garzonjaikban (moziról, diszkóról nem szólnak a tervek, bár lehet, hogy ezeket is magában foglalja a "kulturális aktivitás" kitétel). Ezek a Makró-épületek tulajdonképpen a hegy oldalában elhelyezett lakótelepek, csak földöntúli kivitelben: két-két emeletet, melyen helyet kapnak lakó - és munkahelyek is, 10*60 méteres kiterjedésű modulból fog állni, az egységeket folyosórendszerek és gyors liftek kötik össze, úgy mint a földi városok felhőkarcolóit.


A lakásokat természetes fény világítja meg

A különbség a kinti környezetben van, ami a bolygón sokkal ellenségesebb, mint, amit megszokhattunk.

"Ha úgy terveztem volna meg az épületeket, mint a Földön, felrobbantak volna a nyomástól"

- mondta Alfredo Munoz, az Abiboo Studio alapítója - "A szoláris -és gamma sugárzás rákényszerített minket, hogy olyan tereket építsünk, melyek nincsenek közvetlenül kitéve az égboltnak." Ha szeretnénk Nüwa polgárai lenni, egy kicsit a zsebünkbe kell nyúlni, de ahhoz képest, hogy a Marson kapunk lakást a pénzünkért, meglepően olcsón megússzuk: mindössze háromszázezer dollárba vagyis nyolcvankilenc millió forintba kerül egy Nüwa csomag, amely tartalmaz egy oda utat (retúrjegy nincs), egy 25-35 négyzetméteres lakást és a Life Support Systemet. Összehasonlítva Elon Musk 2019-es jóslatával, mikor még legalább százezer dollárra becsülte csak a bolygóra tartó odaút jegyének árát, ez nem is olyan sok. Feltéve, hogy egyszer tényleg felépül Nüwa egyelőre képzeletbeli városa.

(Fotó: ABIBOO Studio/ SONet (renders by Gonzalo Rojas, Sebastián Rodriguez, Verónica Florido)

További cikkek a témában:

Basszus, a végén még tényleg elmegyünk a Marsra! Legalábbis a Mars című kétévados sorozatban Elon Musk, Neil deGrass Tyson, Jared Diamond és még egy csomó hiteles tudós is úgy beszél erről, mintha tuti lenne.
Néhány éven belül felfedezhetjük a földön kívüli életet - és ha nem vigyázunk, ki is pusztíthatjuk Az emberiséget időtlen idők óta foglalkoztatja a kérdés, hogy van-e élet a Marson, ám szakértők egy csoportja szerint az ennek kiderítésére tett erőfeszítéseinket paradox módon éppen az húzhatja keresztül véglegesen, ha sikerül embert küldenünk az égitestre.
Korunk egyik legnépszerűbb tudósa szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Marsról származunk Viszont legjobb esetben is még több mint egy évtizedet kell rá várnunk, hogy kiderüljön.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.