A kaliforniai Mojo Vision cég évek óta fejleszti okoskontaktlencséjét, mely lehetőséget ad rá, hogy a nagy és nehézkes, egész arcot elfedő VR vagy AR szemüvegek helyett sokkal elegánsabb módon, mindössze egy pár centis lencsével oldjuk meg a kiterjesztett valóság hétköznapi felhasználásának kérdését. Hasonló kontaktlencséket más cégek is fejlesztenek, de a folyamat lassan halad, mivel olyan technológiai problémákra kell megoldást találni, ami más okoseszközök tervezésénél nem jelentkezik, például arra, hogy hogyan lehet az összes hardverelemet egy ilyen kicsi készülékbe bezsúfolni, vagy hogy hogyan tehető biztonságossá egy elektronikus részekkel rendelkező eszköz működése ilyen közel az egyik legérzékenyebb és legértékesebb testrészünkhöz.

A Mojo Vision megoldása, hogy a rendkívül picike akkumulátorokat, kijelzőt, a tekintetünket követő mozgásérzékelőket és a képérzékelő szenzorokat mind belepakolja a lencsébe, az információkat feldolgozó komputert pedig egy nyakláncba, sapkába vagy bármilyen más hordható kiegészítőbe rejti, és az egész rendszert Bluetooth-szal csatlakoztatja az okostelefonokhoz. A rendszert a tekintetünk mozgásával tudjuk irányítani, a látásunkat kísérő feliratok pedig a képek digitális feldolgozása után kevesebb, mint tíz ezredmásodperc alatt visszaérnek a számítógépből a kijelzőhöz. A kijelzőn egyébként 1,8 mikronra helyezkednek el egymástól a pixelek (egy emberi hajszál átmérője nagyjából 70 mikron), a felbontása így 14 000 ppi (pixel per inch), ami már elég éles képet ad ilyen közel a tekintetünkhöz is.

A cég, mint ahogy sok más okoskészüléket gyártó vállalat is, először az egészségügyi ipar számára szeretné elérhetővé tenni a kész terméket, és csak később koncentrálna a szórakoztatóipari felhasználásra. Vagyis nem számíthatunk rá, hogy nemsokára az utcán sétálva streamelhetjük a legújabb Bond mozit egyenesen a szemünk elé, ha meguntuk a város látványát, az még kicsit odébb van, de a kiterjesztett valóság reálisabb közelségben lévő feature-jei, mint például az éldetektálás már tesztelés alatt állnak a laboratóriumokban.

Az éldetektálás, vagyis az objektumok és a háttér közti kontraszt hangsúlyozása, nagyban segíthet a valamilyen látási problémával élők közlekedésében, mivel ők gyakran azért nem mernek kimozdulni otthonról vagy messzire merészkedni a megszokott környezetüktől, mert elbizonytalanítja őket az elmosódó látvány. A tárgyak éleinek kiemelése megoldja ezt a gondot, de a kontraszt élesítése, mely könnyen megvalósítható a mai technológiával, csak az első lépés az újítások terén. Később jöhetnek az érdekesebb, futurisztikus képességek is, melyek a világ képét digitális dimenzióba emelik. A mesterséges intelligencia irányításával például az előttünk álló beszélgetőpartnerünk arcvonásainak körvonalai is kiemelést kaphatnak, könnyebben értelmezhetővé téve az érzelmeik kifejezését vagy esetleg a kontaktlencse eldöntheti helyettünk, hogy mikor van szükség a kontrasztosításra egy szituációban és automatikusan kiemelheti a közlekedési táblák és lámpák képét, de egy étteremben ülve is felismerheti helyettünk a menüt, ráközelitve a betűkre, vagy lehetővé teheti, hogy a sötétben is lássunk.

A legtöbb cég nem csak a technológiára koncentrál, hanem a felhasználói élményre is, ezért sokan összeállnak szemészeti központokkal a fejlesztés és tesztelés idejére. A japán Menicon cég, amely hetven éve gyárt hagyományos, nem-olyan-okos kontaktlencséket, tavaly decemberben szerződést kötött a Mojo Visionnel, hogy az ő eszközeikkel kombinálva próbálják ki a készülő AR (kiterjesztett valóság) technológiát, így a vállalat még egy lépést tett a termék tényleges megvalósítása felé. David Hobbs, a cég termékmenedzsment igazgatója szerint a valódi látássérültek véleményének figyelembevétele fontos része a fejlesztéseknek, mivel a felhasználói visszajelzések nem mindig egyeznek az eredeti elképzelésekkel. Amikor az éldetektálást programozták, csak arra koncentráltak, hogy megtanítsák a szoftvernek, hogyan húzzon éles vonalat minden tárgy körvonala mentén, arra nem gondoltak, hogy így túl zajos lesz a kép a viselők számára és igazából akár ronthatja is a tájékozódási képességeiket. Erre csak akkor jöttek rá, mikor a szilikon völgyi Palo Alto Vista Center pácienseit nemrégen bevonták a programba és kikérték a véleményüket a program demójáról.

"Megtanultuk, hogy a látás egyedien intim dolog. Mindenki máshogy lát, így azt az információt nyújtani, amit valaki szeretne, úgy, ahogy szeretné, igazi kihívást jelent. Különböző élethelyzetek más-más szintjét igénylik a részleteknek és kontextusnak."

- mondta Hobbs. A cég most az FDA (az Egyesült Államok Gyógyszeripari és Élelmiszer Engedélyeztetési Hatósága) engedélyére vár, hogy megkezdhesse a valódi teszteket az önként jelentkezőkkel, az ilyen hivatalos procedúrák pedig sok évig is elhúzódhatnak, de, miután sikerült megoldani olyan technikai kérdéseket, mint a szaruhártya megfelelő oxigénhez juttatása a mini-számítógép alatt, elindulhat a kereskedelmi értékesítés is. "Nem tudok pontos dátumot megadni, mivel részei vagyunk egy szabályozási ciklusnak" - mondta az ARPostnak Mike Wiemer, a Mojo Vision technológiai vezetője - "Annyit mondhatok, öt évet belefektetve, meg lehet csinálni. Lehet kijelzőt tenni a kontaktlencsékbe[...] Ezt kipipálhatjuk."

(Fotó: GettyImages)

Ez is érdekelhet:

Kifejlesztették a világ első kontaktlencséjét, amivel zoomolhatunk és fotózhatunk is - állítja egy brit webáruház A nagy technológiai vállalatok legalább 2014 óta igyekeznek kifejleszteni olyan kontaktlencsét, ami az okosszemüvegekhez hasonlóan képes képeket megjeleníteni az ember szeme előtt, és más hasznos funkciókkal is rendelkezik. Most viszont egy brit webáruház azt állítja, hogy mindenkit beelőztek ebben a versenyben.
Végre feltalálták a kontaktlencse-eltávolító robotot Egy álom beteljesülése ez mindenkinek, aki kontaktlencsét hord, de utál a szemében turkálni. Egyeseknek azonban talán rémálom.
Készül a színtévesztést korrigáló kontaktlencse! Eddig csak szemüveggel lehetett úgy-ahogy korrigálni ezt a rendellenességet, de egy izraeli kutatócsoport jobb megoldást talált.