Ha manapság egy újabb okosváros terveiről hallunk, szinte biztos, hogy a város által nyújtott szolgáltatások között megtalálható lesz a folyamatos felügyelet az utcákon, az IoT berendezés a lakásokban és a robotizált járművek, amelyek a szállítmányozási feladatokat végzik. A Fudzsi hegy lábánál épülő Woven City-től kezdve a szaúd-Arábiai Neomon át a kínai Terminus AI City-ig mindenhol a lakók mindennapi életének szerves részét képezi majd a mesterséges intelligencia algoritmusok által igazgatott menetrendje a hétköznapi tevékenységeknek, ez a modern ritmus pedig csak egy módon valósulhat meg: ha a rendszer pontosan ismeri a felhasználóit.
A megfigyelés szó kevésbé bizalomgerjesztő csengését az emberek kényelmét biztosító szolgálat előnyeinek hangsúlyozásával semlegesítik a terveket készítő építészcégek és megrendelőik és nem teljesen alaptalanul, elvégre a teljes kiszolgálás akár utópisztikus színezetet is adhat az okosvárosoknak, az egymással összeköttetésben lévő digitális eszközök pedig már egyébként is az életünk részét képezik, vagyis megtanultunk együtt élni bizonyos fokú megfigyeléssel a kevésbé fáradságos ügyintézésért cserébe. A privát szféra és az adatok védelmének kérdése általában nem a legfontosabb aspektusai egy okosváros tervezésének, nem azért, mert ez lényegtelen összetevő, hanem mert az ide költöző lakók önként vállalják, hogy kamerák előtt élik az életüket.
Ez a helyzet a dél-koreai Puszan külvárosában épülő negyedben, Eco Delta Smart City-ben is, ahol a lakók a legújabb technológiai megoldásokat tesztelik nap mint nap.
"Az első dolog, amit I Szodzsin, Korea első, teljes méretű okosváros projektjének 24 éves lakója tesz, amikor reggel felébred, az, hogy hangutasítással felkapcsolja a világítást - "Smart, kapcsold fel a világítást".
Bekapcsolja a tévét, ezúttal is hangutasítással, és megnézi a reggeli híreket. A TV ezután emlékezteti rá, hogy a sütő befejezte a lasagna újramelegítését, amelyet 20 perccel azelőtt rakott be és a mosógép 10 percen belül végez a mosással. A kanapén ülve I ellenőrzi az okostelefonján, hogy milyen élelmiszerek vannak a hűtőben és melyiknek jár le hamarosan a szavatossága. Értesítést kap róla, hogy a csomagját kiszállították és az az előre kijelölt helyen vár rá." - írja le a Korea JoongAng Daily az okosváros lakójának egy napját, ami az otthoni IoT (a dolgok internete) használata mellett kiegészül más kényelmi megoldásokkal, például távorvoslási szolgáltatásokkal is, amelynek során nem csak a lakók általános egészségéről szóló információkat gyűjtik be és küldik el a közeli kórház egyik orvosának, hanem a Genoplan genetikai elemző cég akár az erre vállalkozók DNS vizsgálatát is elvégzi, ennek egyetlen feltétele, hogy egy háztartásból kettőnél többen nem jelentkezhetnek a programra.
A megfigyelés a város szerves részét képezi, mivel így tesztelik és fejlesztik az infrastrukturát, a lakosok pedig pontosan tisztában vannak az ezzel járó kötöttségekkel. Eco Delta Smart City 56 házának lakói három éves időtartamra költöztek ide, amit további kettővel lehet meghosszabbítani igény esetén, és ez alatt nem kell sem a lakásokat megvásárolniuk, sem albérletet fizetniük. Az egyetlen ellenértéket az adataik jelentik. A Living Lab program keretében a vízhasználati, energiafogyasztási, egészségügyi és az okosotthon eszközeinek használatáról szóló adataikat is elküldik a K-waternek (Korea Water Resources Corporation, Dél-Korea állami vízszolgáltatási vállalata), ezenkívül rendszeresen megtartott interjúk keretében beszámolnak a mindennapos életmódjukkal kapcsolatos tapasztalataikról is a cégnek.
A Korea JoongAng Daily beszámolója szerint az adatbiztonsággal kapcsolatos aggályok nem okoznak problémát az általuk megkérdezett lakóknak,
"Bízom benne, hogy a kormány mindent megtesz, hogy megvédje (az adatokat) és hogy jó célokra fogják használni."
- nyilatkozta I Szodzsin. Az országban egy, a negyedik ipari forradalomról szóló felmérés eredményei alapján a lakosság 86,6%-a átengedné az adatait akár a kormánynak, akár a privát szektor számára amennyiben az a szolgáltatások fejlesztését segítené elő.
A lakásokat a Samsung C&T és a Shindongah Engineering & Construction építette, előbbi 37 házat, utóbbi cég 19-et készített el, és az okosotthon berendezések nagy részét a Samsung Electronics biztosította, lakásonként legalább 15 készülékkel. Az okoshűtőktől kezdve a kijelzős okostükrökig minden eszköz a SmartThings alkalmazással működtethető és a rendszerben elmentett információk elemzésével később a lakások minőségének javítását és Eco Delta okosváros fejlesztését végzik. A lakók által megfogalmazott javaslatok is fontosak azonban a fejlődés szempontjából, ezért kineveztek hat háztartást a közösség vezetőinek szerepére, amelyeknek tagjai a K-water és a lakosság közti kommunikációt segítik elő.
A városrészbe januárban költöztek be az emberek, de a teljes rendszer még most épül ki, az utcákat járó és megfigyelést végző robotokat például még csak január végén állították munkába, a Living Lab program adaggyűjtése pedig január 24-én kezdődött meg. Az még nem egyértelmű, hogy a tesztidőszak után is része marad-e a városnak a folyamatos adatgyűjtés, de hasonló kísérleti projektek a világ más tájain is zajlanak hamarosan: a japán Woven City például szintén, bevallottan, egy élő laboratóriumnak készül, ahol a leendő első 360 lakó a legújabb technológiai vívmányok között éli hétköznapjait és a mesterséges intelligencia rendszerek felügyelik őket. Míg a várost építő Toyota az információkat az emberek boldogságának fokozása mellett az itt tesztelt termékek és szolgáltatások minőségének növelésére és a globális terjesztésére kívánja használni, addig a kínai Terminus AI Cityben az ott gyűjtött adatok elemzésének eredményei alapján a várost fogják folyamatosan "frissíteni", mint egy nagy okostelefont.
(Fotó: Samsung C&T, K-water, Smart City Korea)