Néhány napja a PCMag arról számolt be, hogy a McMurdo Állomás névre hallgató amerikai kutatóbázison korábban egyetlen 17 Mbps sebességű vonalon osztozott az az akár ezer szakember, aki ott dolgozik. Ez a magyar lakossági vezetékes internet-kapcsolatoknak a töredéke, miközben azokat legfeljebb egy családnyi ember veszi igénybe egyszerre. Mostantól azonban az Antarktisz melletti szigeten is elérhetővé vált a Starlink, amely a korábbi sávszélességnek akár a húszszorosát tudja biztosítani. A technológia pontos működéséről már többször írtunk a Rakétán.
"A kvázi-civil infrastruktúra legitim célponttá válhat megtorlásokkor"
- pár nappal később, mindettől valószínűleg teljesen függetlenül az ENSZ Leszerelési Ügyekkel Foglalkozó Hivatalának egy munkacsoportjában fogalmazott így Konsztantin Vorontszov, az orosz delegáció vezetője, számolt be az Ars Technica. A küldött szerint egy "különlegesen veszélyes trend" van kialakulóban, amely nem "ártalmatlan módon veszi igénybe" az űrtechnológiákat, ahogyan az "ukrajnai események" alatt nyilvánvalóvá vált: "az Egyesült Államok és szövetségesei a polgári, illetve kereskedelmi űrinfrastruktúra egyes elemeit katonai célokra használják". Itt Vorontszov feltehetőleg arra céloz, hogy Muskék, miután az ukrán távközlési infrastruktúra támadásokat szenvedett el, Starlink műholdas terminálokat ajánlottak fel, majd szállítottak az ország hadseregének. Az Űregyezmény az orosz szakember szerint a világűr kizárólag békés felhasználását tenné lehetővé; az USA veszélybe sodorja a területen zajló tevékenységek nyugalmát, illetve egyéb, "társadalmi és gazdasági folyamatokat" a Földön.
Mindez azután hangzott el, hogy az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris a Nemzeti Űrtanács ülésén azt mondta: az ENSZ elé fog vinni egy javaslatot, melynek értelmében a tagországok tartózkodjanak a műholdellenes rakéták tesztelésétől. Áprilisban az USA már jelezte, hogy nem fog ilyen kísérleteket végezni, miután tavaly novemberben egy orosz robbantás riadalmat okozott a Nemzetközi Űrállomáson, illetve a keletkezett űrszemét csak kevesebb, mint tizenöt méterrel került el egy kínai műholdat.
(Borítókép: Rob Jones/National Science Foundation via Getty images)