Nem véletlen, hogy a marsjárók eddig nem küldtek vissza videókat, hiszen a Perseverance még a bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiteren keresztül is csak másodpercenként két megabitnyi adatot tud eljuttatni a Földre, miközben egy ilyen videó mérete több gigabájtra tehető. Tudományos szempontból a videók készítésének nem sok értelme van, hiszen a Marson általában minden teljesen mozdulatlan, vagyis a kisebb helyet foglaló, de nagyobb felbontású fotók sokkal hasznosabbak, mint egy mozgókép.

A NASA viszont most a Perseverance érkezése alkalmából kivételt tett, és négy nappal a landolás után több új fotó mellett egy videót is közöltek, amelyben a "rettegés hét percét", vagyis annak a nagyjából utolsó 150 másodpercét élhetjük át a leszállóegység és a marsjáró nézőpontjából.

A NASA néhány napja már megosztott egy állóképet a videóból, ebből pedig már lehetett tudni, hogy a Perseverance landolását megörökítő videó sokkal látványosabb lesz, mint amit a Curiosity készített 2012-ben. Az amúgy - ahogy fentebb már említettük - nem valódi videó volt, hanem a marsjáró Mars Descent Imager kamerája által készített 297 darab fotót fűzték össze egy rövidebb mozgóképpé.

A Perseverance leszállását összesen négy kamerával rögzítették, amelyből kettő maga a marsjáró szemszögéből örökítette meg a történteket, egy a leszállóegységen, egy pedig az űreszköz hátulján volt elhelyezve - utóbbi az ejtőernyőt videózta, és a NASA beszámolója szerint leszállás közben meghibásodott, de erre számítottak is. A videó elején az ejtőernyő látható, majd a váltás után azt látjuk, ahogyan a hőpajzs leválik az űreszközről. A leszállás közben tisztán látható a Perseverance célpontja, a Jezero-kráter is, majd ahogyan a leszállóegység hajtóművei felkavarják a marsi port. A videó végén az látható, ahogyan a leszállóegység eltávolodik a Perseverance-tól. Erről Al Chen, a leszállást vezető csapat vezetője elmondta, hogy nem véletlen, hogy semmilyen láng nem látható a hajtóműveknél, hiszen az Aerojet Rocketdyne által gyártott hajtóművek hidrazinnal, a nitrogén és a hirdogén keverékéből álló vegyülettel működnek.

Hogy a technológia mekkora fejlődésen ment keresztül, arra Mike Watkins, a NASA JPL igazgatója hozott egy jó példát, amikor megmutatta a Mariner-4 által készített fotót, amit 56 évvel ezelőtt készített a NASA szondája a vörös bolygóról, és kézzel színezték ki.

A Mars 2020 misszió február 18-án érte el a vörös bolygót az Ingenuity nevű helikopterrel és a Persevereance marsjáróval, amelynek a feladata az lesz, hogy az élet nyomai után kutasson a bolygón. Ennek érdekében a marsjáró a Jezero-kráterben szállt le, amely a szakértők szerint évmilliárdokkal ezelőtt egy azóta kiszáradt folyó deltája lehetett. A Perseverance a küldetés során mintákat is fog gyűjteni a marsi talajból, amelyeket majd egy másik misszió fog visszahozni a Földre, hogy a szakértők alaposan kielemezhessék.

További cikkek a témában:

A Perseverance sikeresen landolt a Marson Elképesztő, de hiba nélkül, időben ereszkedett le az élet nyomai után kutató marsjáró a vörös bolygón. Megmutatjuk az első képet is, amit a jármű köldött a felszínről.

A rettegés hét perce, avagy így fog landolni a NASA 800 milliárd forintos robotja a Marson A Perseverance este tíz körül fog landolni a Marson, most lépésről-lépésre végigvesszük, hogyan fog zajlani a leszállási manőver.

Meglepően gyenge a Perseverance-be épített számítógép Sőt az Ingenuity drónhelikopter számítási kapacitása sem veri ki a plafont. A Doom azért mindkettőn elfutna (a klasszikus legalábbis).