A NASA csaknem tíz év tervezés után, tavaly júliusban indította útnak az eddigi legdrágább Mars-küldetését, amely ma este a kritikus pontjához érkezik: az űrügynökségnek egy 2,7 milliárd dolláros eszközt kell letennie épségben egy 200 millió kilométerre található égitesten, ráadásul a korábbi Mars-misszióknál sokkal kisebb területen. A "letenniük" ebben az esetben nem is igazán helytálló kifejezés, hiszen a hatalmas távolság miatt a landolás közben valójában a NASA mérnökei is csak nézők lesznek, akik percekkel később értesülnek minden mozzanatról, mint ahogy azok megtörténnek. Nem véletlen, hogy a küldetésnek ezt a fázisát előszeretettel aposztrofálják a "rettegés hét perceként".

Minden, amit a Perseverance marsjáróról tudni érdemes Remélhetőleg már egy hónap sincs hátra addig, hogy a NASA új marsjárót küldjön a vörös bolygóra. A Perseverance egyik kiemelt feladata, hogy hajdanvolt élet nyomai után kutasson. Most összegyűjtöttünk mindent, amit erről az eszközről tudni kell.

A legfejlettebb marsjáró, ami valaha készült

A Perseverance egy nukleáris energiával hajtott robotjármű és kutatólaboratórium, ami az élet lehetséges nyomait fogja vizsgálni a Jezero-kráterben, egy olyan ősi marsi folyó deltájában, ami a legnagyobb eséllyel őrizhette meg az élet nyomait. A mintegy egytonnás eszköz felépítésében nem sokban különbözik a 2012-es Curiositytől, a mérnökök csupán kisebb módosításokat eszközöltek rajta, például masszívabb kerekeket kapott, emellett több tudományos eszközzel van felszerelve, és a rádióizotópos generátora is eltér a Curiosityétől. A Perseverance három méter hosszú és majdnem ugyanilyen széles, a NASA-nak tehát ezt a csaknem autónyi méretű és tömegű, de négy Puskás Aréna árába kerülő eszközt kéne valahogy épségben letennie a bolygón.

Ahogy a Live Science megjegyzi, a technológia igencsak sokat fejlődött az első sikeres küldetés óta, hiszen 1997-ben a NASA a Pathfindert még hatalmas légzsákokba bugyolálta, hogy ne essen baja a leszállás közben. A 2000-es években az Opportunity és a Spirit is hasonló technikával ért földet, a Curiositynél viszont már jóval kifinomultabb módszert használtak: a leszállóegység a Mars felszínét megközelítve szépen lelassított, majd a föld felett lebegve leeresztette a marsjárót.

A Perseverance ehhez hasonló, de jócskán továbbfejlesztett megoldással fog landolni, amire szükség is lesz, hiszen a leszállási hely jóval veszélyesebb, mint a korábbi marsjárók esetében. Amíg a Curiosity nagyjából sík felületen landolhatott, a Perseverance-nek a Jezero-kárter dűnékkel és sziklákkal tarkított medrében kell majd földet érnie, egy mindössze nagyjából 45 kilométer átmérőjű területen. Ez rendkívüli precizitást igényel, hiszen ha a Mars 2020 misszió elvéti a kijelölt célt, akkor a marsjáró összetörhet a kráter oldalán, vagy olyan helyen szállhat le, ahonnan nem tudja megközelíteni a célterületet.

A leszállás, lépésről-lépésre

Amikor a Perseverance eléri a Marsot, nagyjából 19000 km/h-val, vagyis egy aszteroida sebességével lép be a bolygó légkörébe. Ekkor a hátulján található rakéták segítségével a megfelelő pozícióba fordítja magát, így a hőpajzs megvédi attól, hogy elégjen. Az egyik nagy változás a Curiosityhez képes, hogy mivel a landolás helyét precízen kell kiszámítani, így az ejtőernyő kinyitása a landolási zónához viszonyítva történik, vagyis a Perseverance helyben fogja kiszámolni, hogy mikor kell kinyitnia a 21,5 méter széles ernyőt. Miután a jármű két perc alatt 1512 km/h-ról 306 km/h-ra lassul, az eszköz leválasztja a hőpajzsot, majd radarokkal és kamerákkal feltérképezi az alatta elterülő területet, kiválasztva a landolás helyszínét.

2100 méteres magasságban a Perseverance leválasztja az ejtőernyőt is, és megkezdődik a leszállás legkörömrágósabb része: a leszállóegység bekapcsolja a hajtóműveit, és szép fokozatosan húsz méteres magasságig süllyed. A leszállóegység a NASA szerint nagyobb eltéréseket is képes korrigálni, így akár az utolsó pillanatokban is képes akár hatszáz méterrel is arrébb navigálni magát, ha erre lenne szükség. Amikor elérte a landolási zónát, a leszállóegység a felszín felett lebegve leereszti a marsjárót, majd a maradék üzemanyag felhasználásával eltávolodik a járműtől és tervszerűen lezuhan.

A Perseverance a leszállás közben folyamatosan jeleket fog küldeni az immár kereken tizenöt éve a bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter szondának, amely továbbítja azokat a Földre, így a NASA nagyjából 11 perc késleltetéssel fog értesülni arról, hogy mi történik. Az MRO-nak köszönhetően a Perseverance ráadásul a korábbi marsjárókkal ellentétben nem csak fényképeket, de egy videót is vissza fog küldeni a Földre a leszállásról, aminek az átküldése nagyjából egy hetet fog igénybe venni.

A leszállást a NASA Youtube-csatornáján bárki élőben nézheti, de az űrügynökség emellett Twitteren, Facebookon, Twitchen, LinkedInen, Daily Motionon, Theta.TV-n és a saját mobilalkalmazásában is közvetíti az eseményt. A közvetítés negyed 9-kor kezdődik, és ha minden terv szerint alakul, akkor a landolásra közép-európai idő szerint 21.55-kor kerül majd sor.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech)

Így éltek és haltak a NASA eddigi roverei a Marson Az emberiség eddig hat misszió keretében küldött rovert a vörös bolygóra, ebből négy küldetést az amerikai űrhivatal hajtott végre – most ezeknek, az űrkutatásban úttörő szerepet játszó gépeknek a sokszor akár váratlanul megható történetét mutatjuk be.

Februárban három űreszköz is eléri a Marsot, az egyik pedig már egy képet is küldött Nem túlzás azt állítani, hogy a február történelmi hónap lesz az űrkutatásban, hiszen néhány napos különbséggel nem kevesebb, mint három űreszköz fogja elérni a vörös bolygót - ezek közül kettő olyan országé, akik most először jutnak el a Marsra.

Jövő héten landol a NASA marsjárója, összegyűjtöttük a legfontosabb, kapcsolódó online eseményeket Az év egyik, nem csak űrkutatással kapcsolatos, de általában vett tudományos szenzációja is a jövő hétre várható, amikor is a NASA legújabb marsjáróra fog a tervek szerint a vörös bolygón landolni. A NASA rengeteg eseménnyel készült, ezekből szemezgettünk nagyoknak és kicsiknek.