A felmérés a Five Deeps Expedition expedíció keretében történt, és magában foglalta a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán, az Indiai-óceán, a Sarki-óceán, és a Déli-óceán legsötétebb mélységeinek felkeresését. Számos olyan terület is szerepelt a mérésekben, melyet már alaposan tanulmányoztak és többször megmérték mélységüket. Ilyen volt például a Csendes-óceáni Mariana-árokban található 10 924 méter mély Challenger-mélység.
Kiderült, hogy az Indiai-óceán legmélyebb pontját eddig rosszul azonosították, és az nem egy Ausztráliától délnyugatra elterülő törési zónában található, hanem az Indonézia partjainál lévő Jáva-árokban, 7187 méter mélységben.
Frissült a tudásunk a Déli-óceánról is, itt az új csúcstartó legmélyebb pont a Déli-Sandwich-árok déli végénél található Factorian-mélység lett 7432 méterrel, az Atlanti-óceánban pedig a Puerto Ricó-i árokban 8378 méter mélyen fekvő Brownson-mélység bizonyult a legmélyebb pontnak.
Victor Vescovo a Five Deeps Expedition vezetője az első ember, aki a világ mind az öt óceánjának legmélyebb pontjaihoz lemerült. A címet 2019. augusztus 24-e óta birtokolja, amikor utolsóként lemerült az Északi-sarki-óceánban található 5551 méter mélyen lévő Molloy-mélységbe.
A kutatók a mostani mélységmérések mellett a vízhőmérsékletet és a sótartalmat is megmérték a különböző mélységekben, munkájuk az eddigi legpontosabb, a hasonló célú kutatások közül.
A beszerzett adatok a Seabed 2030 elnevezésű nagyszabású projektet segíthetik majd, melynek célja, hogy különböző adatforrásokat felhasználva elkészítsék a világóceán mélységtérképét. Ezt a térképet többek között a pontosabb navigációhoz, a víz alatti kábelek és csővezetékek fektetéséhez, és a klímaváltozásra vonatkozó modellek pontosításához is felhasználhatják majd. Az új batimetriai eredményeket a Geoscience Data Journal című tudományos folyóiratban tették közzé.
(Forrás: BBC Kép: Fivedeeps)