Az Elon Musk és több kutató, valamint mérnök, köztük Max Hodak által alapított biotechnológiai cég, a Neuralink 2016 óta fejleszti agyi implantátumát, ami agy-számítógép interfészként a gépeket közvetlenül az emberek idegrendszerével köti össze, így a felhasználók pusztán a gondolataik útján tudják irányítani a hozzájuk csatlakoztatott eszközöket. A beültethető chipjük nem az első és nem is az utolsó az agyi implantátumok között, amelyeket hasonló célra szánnak a fejlesztők: az első BCI-t (brain–computer interface, agy-számítógép interfész) Jacques Vidal készítette el a kilencvenes években, azóta pedig számos cég foglalkozik a chipek fejlesztésével, az egyik legsikeresebb közülük a Neuralink vetélytársa, a Synchron.

Amiben a Neuralink kitűnik a BCI-k sorából az az implantátumuk különlegesen flexibilis, és érzékeny kialakítása, és az úgynevezett agyvarrógép, amivel automatizált módon oldják meg a beültetést.

A BCI 1024 elektródája elméletileg olyan módon helyezkedik el az agyban, hogy együtt tud mozogni a szövettel, így nem sérti fel azt, de a gyakorlatban volt már rá példa, hogy az elektródák leváltak a páciens agyáról: ez történt a PRIME kísérlet alatt is, amikor az első humán teszteket végezték az implantátummal, és a néhány levált szál miatt átmenetileg romlott a BCI teljesítménye, illetve a bitráta a korábbi 8 bps (bit per szekundum) sebességről lejjebb csökkent.

A Neuralink eleinte majmokon demonstrálta az implantátum működőképességét - az állatok gondolatok útján tudták mozgatni az előttük lévő számítógép kurzorát -, majd 2024 elején bejelentették az első humán tesztek kezdetét, februárban pedig már arról osztottak meg híreket, hogy a páciens gondolatai segítségével irányít egy számítógépes egeret. A kísérleti alany, Nolan Arbaugh elmondása szerint olyan érzés a chipet működtetni, mintha az erőt használná a Csillagok Háborújából, már ha a digitális eszközök alkalmazásáról van szó.

A Neuralink tavaly novemberben jelentette be egy újabb program, a Convoy kezdetét, aminek során már nem csak egy kurzort, hanem egy teljes robotkart tanulnak meg vezérelni gondolati úton a páciensek. A vizsgálatok alatt az N1 chipet olyan emberek agyába ültetik be, akik nem tudják használni a végtagjaikat, ők a tervek szerint a BCI révén visszakaphatják mozgási szabadságukat - ha a saját karjukat nem is tudják újra megmozdítani, de egy, a BCI-hez csatlakozó robotkart (vagy akár többet is) vezérelhetnek majd. A Convoy program a jelek szerint jól halad, erre utal legalábbis egy, az X-en a Neuralink által közzétett videó, amelyen egy robotkar látható, ahogy egy táblára a Convoy szót írja kissé szabálytalan betűkkel.

🧠🦾🖊️ pic.twitter.com/TapNfhllLS

— Neuralink (@neuralink) January 30, 2025

Bár a rövid felvételből egyáltalán nem derül ki, hogy ki irányítja a robotot, és a cég semmi más információt vagy leírást nem fűzött a poszthoz (kivéve egy agy, egy robotkar és egy toll szimbólumot), de Elon Musk mégis elhintett egy nyomravezető megjegyzést a kommentek között. Az üzletember egy hozzászólónak válaszolt, aki felvetette, hogy a videón valóban egy páciens tevékenységét láthatjuk, aki gondolatok révén irányítja a kart, Musk erre csak annyit írt: Igaz.

True https://t.co/C68qbBQZta

— Elon Musk (@elonmusk) January 31, 2025

Az agy-számítógép interfésszel első körben tehát a bénult emberek mozgásszabadságát tervezi visszaadni a Neuralink, de később az emberek és a gépek, pontosabban az emberek és a mesterségesintelligencia-rendszerek összekötését vizionálják, amivel kibővíthetik a humán képességek határait.

(Fotó: Neuralink)

Maga a megtestesült utópia, ahogy valaki pusztán a gondolataival irányítja a lakását A Stentrode nevű agy-számítógép interfésszel ellátott ALS-es beteg az Amazon Alexa segítségével képes le- és felkapcsolni a villanyt, önállóan tévézni és internetezni, de akár még vásárolni is.